Szekálás és lelki terror megy nálunk
További Gazdaság cikkek
-
A kormány három betűt ismételget, ami megváltoztatja a világot - Ekkortól lehet a postákon ingyenesen készpénzt felvenni
- Az államtitkár szerint a vendégmunkások nem fogják kiszorítani a magyarokat
- Lefoglalták a nyomozók a túlárazottnak tűnő, gyorstesztekre szerződő cégek iratait
- Rengetegen nem is tudnak róla, pedig sok autóban van, és életet menthet
A magyar munkavállalók sokkal jobban szenvednek a gyors munkatempótól, mint a munka mennyiségétől - derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének felmérésből. Eszerint a dolgozók csaknem 40 százaléka érzi, hogy lelki terrornak van kitéve a munkahelyén, írja az Inforádió.
"Az országos munkahelyi stresszfelmérést tavaly novemberben hirdettük meg, a munkahelyistresszkerdoiv.hu online felületen lehetett kitölteni a kérdőívet" - mondta Zakor Tünde. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés kutatócsoportjának tagja hozzátette: "nagyon nagy érdeklődést tapasztaltunk, 19 ezren kezdték el kitölteni a kérdőívet, ebből 13 104 volt teljes egészében használható."
"A kérdések főként a munkahelyi stressztényezőkre vonatkoztak, amelyeken belül megkülönböztettünk védőfaktorokat illetve kockázati tényezőket, vonatkoztak még kérdések a lelki egészségre, tehát a depressziószintre, a fizikális állapotra, tehát a betegségre és a saját egészségi állapot, jólét értékelése is szerepelt a kérdőívben" - mondta Zakor Tünde.
Takor Tünde szerint "a felmérésben azt tapasztaltuk, a magyar munkavállalók - kicsit eltérően az európai eredményektől - nem annyira a munka mennyiségétől, hanem a gyors munkatempótól szenvednek."
Elmondta, hogy "az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke volt jellemző és sajnos a szekálás, a lelki terror a válaszadók negyven százalékánál volt jelen, ami nagyon kiugró arány."
"Mindenképpen szükség van beavatkozásra egyéni és szervezeti szinten is, hiszen a stressztényezők fennállása negatív hatással van a lelki és a fizikai egészségünkre" - mondta Zakor Tünde. "Egyéni szinten a saját stresszkezelő képességeink erősítésére kell hangsúlyt fektetnünk, ehhez stresszkezelő tréningek és technikák érhetők el."
Szerinte "szervezeti szinten pedig fontos, hogy a vezetőség figyelmet fordítson arra, hogy a pszichoszociális kockázatértékelés felmérését követően megtörténjen a prioritások felállítása, az akciótervek kidolgozása és megvalósuljanak ezek a beavatkozások."
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
