Óriásit emelkedett az államadósság

Az államháztartás bruttó adóssága a GDP 84,6 százaléka, 24 904 milliárd forint volt március végén. Az adósságot 1456 milliárd forint nettó hitelfelvétel és 380 milliárd forint árfolyamveszteség növelte az első negyedévben - jelentette a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A bruttó adósságráta csak egyszer volt ennél magasabb, közvetlenül az előző kormányváltás után, 2010 júniusában.  

Ez bizony magas

A magas államadósság-rátát több tényező magyarázza - írja a portfolio.hu. Az egyik, hogy valójában már a tavaly év végi szám is kozmetikázva volt, ugyanis a csökkenő mutatót csak úgy lehetett elérni, hogy az állam a pénzügyi tartalék apasztásával finanszírozta a lejáró adósságát.

Az idén az első negyedév a leapadt tartalék feltöltéséről szólt, vagyis az állam jóval több állampapírt adott el, mint amennyi lejárt. Ennek eredményeként az állam likvid tartalékai egy negyedév alatt 752 milliárd forintról 1787 milliárd forintra duzzadtak vissza - ez azonban az adósság növekedésével járt.

A másik fontos tényező a forint gyengülése. Ez önmagában is majdnem 1,5 százalékponttal emelte a GDP-arányos adósságmutatót, hiszen a devizában jegyzett adósságon átértékelődési veszteség keletkezett.

Orbán szerint csökken

Az államadósság-ráta 2009 óta a 80-85 százalékos sávban mozog. Figyelembe véve, hogy ez idő alatt a GDP 10 százalékát kitévő nyugdíjvagyon olvadt semmivé, enélkül az alappálya határozottan emelkedő lett volna.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken arra hivatkozott, hogy azért mondható mégis csökkenőnek az államadósság, mert ebben az időszakban az állam vagyont vásárolt. Ezt a kijelentést azonban nem támasztják alá a ma megjelent számok. A nettó államadósság (ami éppen az állami követeléssel, vagyonnal csökkentett mutató) ugyanis szintén nem mutat apadást, sőt, 2011 óta folyamatosan emelkedik.

De jó hír is van

A jó hír, hogy azért meredeken emelkedő pályáról továbbra sem beszélhetünk. Az állam pénzügyi tartaléka (a kincstári egységes számla - kesz - egyenlege) most igen magas szinten áll, amennyiben a globális pénzügyi helyzet nem romlik az év hátralévő részében, akkor az idén akár még a tavaly év végi szint alá is süllyeszthető a tartalék. Ez adósságfinanszírozás szempontjából azt jelenti, három negyedév alatt akár a GDP 3-4 százalékát kitevő lejáró adósságot lehet finanszírozni anélkül, hogy újabb adósságpapírt bocsátanánk ki.

Ugyanakkor jól látható, hogy az adósságot az idén már így csak cipőkanállal lehet beszorítani a tavalyi szint alá. Egyszerű számítással megmutatható, hogy a tavaly év végi adósságrátát az idén csak akkor múlhatjuk alul, ha a nominális GDP (vagyis közelítően az infláció és a gazdasági növekedésösszege) legalább 4 százalékkal növekszik. Ha az azóta lezajlott forintgyengülést tartósnak tekintjük, akkor inkább 5 százalék  feletti növekedés szükséges. Ez egyelőre nem látszik valószínűnek, hiszen hiába haladhatja meg a GDP-növekedés a 2,5 százalékot, ha eközben az inflációval együtt mozgó GDP-deflátor igen alacsony szinten lesz.

A helyzeten segíthet, ha a kormány túlteljesíti a saját, tavaly év végén hozott adósságszabályát, amely szerint a GDP-arányos strukturális deficitnek 1,7 százalék alatt kell lennie. Ehhez viszont feltehetően kiigazítási lépésekre lenne szükség.