Zsuzsanna
-2 °C
7 °C

A gyerekeink hülyék maradnak az iskolákban

2014.05.29. 07:38
Tényleg annyira rossz a magyar alapfokú oktatás, hogy az egyetemen pótoljuk be azt, amit korábban nem tanítottak meg? Mire mehet az Orbán-kormány oktatáspolitikája, aminek útját forráskivonások, keretszámszűkítések és testnevelésórák szegélyezik? Lehetünk-e sikeres ország hatékony oktatási rendszer nélkül? Megnéztük a számokat.

Magyarországon tavaly átlagosan kétszer annyit vitt haza egy diplomás, mint akinek a legmagasabb végzettsége a nyolc általános. De a gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzetteknél is másfélszer többet kerestek. És ez ráadásul alig változott az utóbbi években:

 

Nem csak az „értelmiségi szakmákban” számít az oktatásban megszerzett papír: egy érettségivel azokban az állásokban is sokkal többet keresünk, amelyeknél a legegyszerűbb fizikai készségekre van szükség – idézett Köllő János tanulmányából Varga Júlia közgazdász a Privátbankár e heti konferenciáján. És nem is csak a bér szempontjából nagy a többlet egyébként: egyáltalán az állás megszerzésében is rengeteget segít a papír. A diplomás-munkanélküliség kevesebb, mint feleakkora, mint amit diplomával nem rendelkezőknél láthatunk.

Ezek kiemelkedő aránytalanságok a fejlett országok között. Az OECD oktatásról szóló vaskos tanulmányában összeszedte, hogy a világ különböző országaiban mennyivel több bért kapnak a diplomások (fekete oszlop), mint a csak érettségivel rendelkezők (piros csík), és mennyivel keresnek kevesebbet utóbbiaknál a nyolc általánost végzettek (kék oszlop). Magyarországot csak két latin-amerikai ország tudja megelőzni ebben.

 

Ugyanezért nagyon magas az oktatásra és képzésekre fordított pénz megtérülése Magyarországon – akár állami, akár magánforrásokról van szó. Az OECD számításai szerint minden oktatásra költött fillér átlagosan hat-nyolcszorosan visszajön a diplomások magasabb bérein és jobb munkalehetőségein keresztül.

De miért ér ennyivel többet egy diplomás a munkaerőpiacon a kevésbé képzetteknél?

Eleve azok tudják megszerezni a jó állásokat, akiknek korábban lehetőségük volt diplomát szerezni, vagy magát a végzettséget értékelik ennyire nagyra a munkaadók? Ezt a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megmondani.

De talán a fenti ábra ad némi segítséget. Az ábra másik végében, ahol a legkisebb bértöbbletet adja a diploma, éppen a skandináv országok vannak. Ezekben az országokban hírhedten jó az alapfokú oktatás.

Előfordulhat, hogy azért ér ennyit a magyar diploma, mert a diákok csak a felsőoktatásban szerzik meg azokat az alapvető készségeket, amiket más országokban már megkapnak az alapképzésben

– mondta a konferencián Györgyi Zoltán oktatáskutató. Szerinte lehet, hogy azért ilyen nagy a továbbtanulás iránti érdeklődés, mert az alapképzésben elszenvedett tudáshiányt csak itt tudják kompenzálni a fiatalok. Azt, hogy a magyar általános iskolák színvonala csapnivaló, a lesújtó PISA-felmérések is igazolják. Az oktatási rendszer minősége az egyik olyan szempont, ami a leginkább lehúzza az országot a versenyképességi felmérésekben is.

Az érdeklődés így nem meglepő módon sokat nőtt Magyarországon is a felsőoktatás iránt. De még mindig nem mondható magasnak a diplomával rendelkezők aránya, az OECD-n belül a fiatalabb generáció jelentősebb előrelépésével együtt is csak az alsó negyednél vagyunk:

 

Persze nem mindegy, hogy mit tanítanak azokban az iskolákban. Az OECD az egyik, a PISA-felmérést értékelő tanulmányában összeszedett három felmérést, amelyek azt próbálják követni, hogy milyen képességeket keresnek a cégek a munkavállalóknál. A következtetés egybehangzó: a rutinszerű képességek iránti igény egyre inkább háttérbe szorul. Ezek helyett a munkaadók azokat a készségeket keresik a munkavállalókban, amelyekkel azok újszerű helyzeteket tudnak kezelni, vagy azokban eligazodni.

oecd1.png

Kevesebb magolás, több kreatív problémamegoldás, egyre inkább ezeket a készségeket akarják a cégek a világ három vezető gazdaságában, még Japánban is – derül ki a felmérésekből.

Mi viszont teljes erővel a másik irányba rohanunk

– kommentálta Varga Júlia a kormány kerettanterv-módosításait. A szakiskolákban például ötször annyi testnevelésóra lesz, mint matematika vagy magyar, és a heti óraszám szűkítése sem fog jót tenni az oktatás minőségének.

Az is kiderül egyébként a fent idézett tanulmányból, hogy az összes fejlett ország közül Magyarországon a legnagyobbak a minőségi különbségek az iskolák között. Néhány iskola diákjai egészen magas színvonalú tudáshoz jutnak, míg az iskolák nagyjából harmada totálisan elégtelen módon készíti fel a diákjait olyan egyszerű feladatokra, mint a szövegértés. Arról sem hallani sokat az itthoni oktatáspolitikusoktól, hogy ezt a helyzetet hogyan oldanák meg.

A PISA-felméréseken elért eredmény viszonylag erős összefüggést mutat azzal az összeggel, amit az országok kormányai az oktatásra fordítanak. Itt Magyarország, mivel nem tartozik az igazán gazdag országok közé, eleve hátrányból indul.

Azt viszont tényleg csak magunknak – azaz politikusaink választásainak – köszönhetjük, hogy az eleve elég szerény GDP-nken belül is egyre szűkebb szeletet osztunk vissza az oktatásba:

 

Ez egyébként általános a visegrádi országoknál, például Szlovákia még nálunk is kevesebbet tol az oktatásba. Elég sok közgazdász szerint lassan éppen ez, tehát a képzett munkaerő hiánya lesz ott is a növekedés fő akadálya.

Kezdje az évet egzotikus körutazással!

Fedezze fel Madagaszkár, Burma, Peru kincseit, Indiát a kelet csodálatos világát.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!