Erika, Bella
14 °C
26 °C

Itt a nagy Kúria-döntés: minden tisztességtelen lehet

2014.06.16. 13:02 Módosítva: 2014-06-16 13:09:47
A bankok százmilliárdokat buktak, és most már a kormánynak is lépnie kell a devizahitelesek ügyében. Olyan elveket határozott meg a Kúria az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségének meghatározásához, amelyeknek „nagyon kevés szerződés fog megfelelni”, mondta a legfelsőbb bíróság illetékese.

A Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatot hozott azokban a devizahitelekkel kapcsolatos általános nyitott kérdésekben, amik tárgyában korábban elhalasztotta a döntését.

A lényeg:

Az árfolyamrés alkalmazása önmagában is tisztességtelen, és az árfolyamkockázat áthárítása, valamint az egyoldalú kamatemelés is tisztességtelen lehet.

Bővebben:

  • Pusztán azért, mert az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli, nem tisztességtelen a devizahitel-szerződés. Ez a szerződés fő tárgya, ezért önmagában nem lehet tisztességtelen.
  • Viszont lehet kivétel: ha nem volt teljes a tájékoztatás, akkor mégis lehetnek tisztességtelenek a szerződések az árfolyamkockázat egyoldalú áthárítása miatt. Egy „ésszerűen tájékozott, körültekintő átlagfogyasztónak” értenie kellett a szerződést. A szerződés így részlegesen vagy teljesen semmis lehet.
  • Az egyoldalú szerződésmódosítások (és az így megemelt kamat) akkor tisztességtelenek, ha azok nem feleltek meg a Kúria korábban meghatározott jogelveinek. Ezek megkövetelik, hogy az egyoldalú módosítás megfeleljen az egyértelműség, az érthetőség, az átláthatóság, a szimmetria és a felmondhatóság követelményeinek. „Nagyon kevés szerződés fog ezeknek megfelelni” – mondta Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
  • Az árfolyamrés, vagyis a deviza vételi és eladási ára közötti különbség ügyében a Kúria lényegében megerősítette két héttel ezelőtti, konkrét ügyben született ítéletét. Eszerint az árfolyamrés mögött nem áll szolgáltatás, és nem is átlátható a fogyasztó számára, ezért tisztességtelen az alkalmazása. 

Ezek az iránymutatások a jövőre nézve, a bíróságokon még be nem fejezett peres ügyek felé – mondta a Kúria szóvivője. Ezért a döntés általános, de most inkább úgy tűnik, hogy peres ügyek sokaságában fog eldőlni, mikor mi volt tisztességtelen a súlyosabb ügyekben. Hogy a fogyasztó mikor volt „tájékozott” vagy „körültekintő”, elsőre elég nehezen eldönthető gumi iránymutatásnak tűnik. Az árfolyamrés viszont biztosan elesett.

Dr. Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának elnöke szerint a mai döntés második pontja, tehát az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségének meghatározása messze a legnagyobb hatású. Wellmann szerint nagyon kevés szerződéses feltétel fog ezeknek megfelelni.

A kollégium vezetője szerint a döntés következményeként előfordulhat, hogy a bankok átszámolják a szerződéseket és közlik az ügyféllel – mintegy a perek megelőzéseként –, hogy emiatt konkrétan mennyivel változott a visszafizetendő összeg. Ezzel az adósok vagy megelégednek majd, vagy nem.

Ha ez így lesz, akkor a bankok nemcsak 100 milliárdot buknak (az árfolyamrésen), hanem még akár 300 milliárdot is. Az adósok pedig ennyit nyernek.

Kérdés viszont, hogy pontosan milyen arányban lesznek tisztességtelennek nyilvánítva az egyébként egymáshoz nagyon hasonló devizahitel-szerződések. A döntés nemcsak a deviza-lakáshitelekre vonatkozik, hanem a személyi és autóhitelek nagy részére is.

Wellmann azt is elmondta, hogy most már elhárult a jogalkotók elől minden akadály, hogy törvénnyel rendezzék a kérdést.

A Kúria előtt maroknyi tüntető várta az eseményeket. A  korábbi legfelsőbb bírósági tárgyalásokhoz képest most mintha kevesebben lettek volna, talán már a leglelkesebb tiltakozóknak is sok a jogi csűrés-csavarás.

    15 perccel késleltetett adatok. Forrás: portfoliofinancial.hu

    A döntés után az OTP részvénye közel két százalékkal erősödött , feltehetőleg azért, mert a piacon megnyugodtak, hogy nem a legrosszabb forgatókönyv valósult meg.

    A három veretes kérdés

    Törvénytelen volt-e:

    • 1. Az ügyfelekre hárítani az árfolyamkockázatot?
    • 2. Tisztességes dolog volt egyoldalúan emelni az ügyfelek kamatait?
    • 3. Alkalmazni az árfolyamrést?

    Az pedig mindegyik fenti kérdéssel összefüggött, hogy a téves tájékoztatásra hivatkozva semmissé tehető-e egy szerződés.

    Ezekben a kérdésekben döntött ma a Kúria. A harmadik kérdésben szinte biztos volt a bankok szempontjából negatív, az adósok szempontjából pedig pozitív döntés, miután a Kúria két hetedöntést hozott a Kásler házaspár és az OTP ügyében. A legfelsőbb bíróság akkor gyakorlatilag tisztességtelennek nevezte az árfolyamrés használatát, így a bankok előre borítékolhatták az összesen legfeljebb százmilliárd forintos bukót. A devizahiteleseknek viszont ez nem olyan nagy segítség: konkrétan nem is kapnak vissza pénzt, valójában a tartozás nagyjából 1 százalékával csökken a maradék adósságuk – főleg, mert ez az egész a lakáshiteleseknél csak a 2010 előtti törlesztésre vonatkozik.

    A másik két kérdésben viszont teljes volt a bizonytalanság. Az első, árfolyam-kockázatos kérdés több mint 2000 milliárd forint, a második, egyoldalú kamatemelős pedig nagyjából 300 milliárd forint sorsáról szólt. Azért ennyivel nagyobb a bankok vesztesége az árfolyamkockázat áthárításának eltörlése esetén, mert akkor a tartozás értéke is csökken, nem csak a törlesztőknél kell korrigálni.

    Ezek már olyan tételek, amik alapjaiban megrengethetik az egyébként sem túl erős lábakon álló bankrendszert, a másik oldalról viszont érezhető könnyebbséget okozhatnak az adósoknak. A jogi szakértők szerint ugyan a Kúria döntéseit nem befolyásolhatja, hogy azok következményei veszélyeztetik-e a pénzügyi rendszert – akár lesz-e belőlük államcsőd –, de feltehetően mégis hat rájuk a döntés vélt következménye.

    Korábban a Kúria viszonylag konzekvensen a bankok jogértelmezésével azonosult, amikor pedig bizonytalan volt, akkor továbbhárította a döntést. Az Európai Bíróság döntései miatt viszont mindez bizonytalanná vált, Luxemburgban ugyanis lényegében úgy döntöttek, hogy a bíróságok akár át is írhatják a tisztességtelennek tartott szerződéseket. Ennek szellemében döntött márciusban az Alkotmánybíróság is. Van precedens is arra, hogy a magyar bíróságok jóváhagyják szerződések tömeges átírását.

    Az viszont már korábban eldőlt, hogy a devizahitel-szerződés mint olyan önmagában nem ütközik törvénybe. Nem igaz az a devizahiteles-tüntetéseken gyakran ismételt meggyőződés sem, hogy „nincs deviza” a devizahitelek mögött. Legalábbis ha ebben a kérdésben is felülbírálta volna magát a Kúria, az nagy meglepetés lett volna.

    Ezek a devizahiteles-perek

    Alapvetően két jogcímen perelhettek reális eséllyel a devizahitelesek. A szerződések egyik gyenge pontja az árfolyamrés volt – a vételi és az eladási árfolyam különbsége, aminek használatát most általánosan tisztességtelennek mondta ki a Kúria –, a másik viszont egy sokkal komolyabb tétel, a 2008 utáni egyoldalú kamatemelések megvalósítása.

    Voltak, akik arra törekedtek, hogy a teljes szerződésüket mondja ki semmisnek a bíróság, mások viszont csak részleges semmisséget, akartak kimondani. A teljes semmisség után el kell számolnia a banknak és az adósnak egymással (tehát azonnal visszafizetni a hitel maradékát), részleges semmisség megállapítása után viszont a bíróság érvényben tarthatja a szerződést a problémásnak ítélt rendelkezések kijavítása után.

    Az alsóbb szintű bíróságok egységes gyakorlat híján összevissza ítéltek, a Kúria viszont eltökélt volt, hogy sosem mond ki egy szerződést teljesen semmisnek. Ha bizonytalanok voltak a legfelsőbb bírák, akkor továbbküldték az ügyeket Luxemburgba – mint a Kásler-ügyet –, vagy visszaküldték első fokra.

    Ettől teljesen független pályán haladt a kormány konzultációja, amikor is az Alkotmánybíróságtól és a Kúriától kértek jogi állásfoglalást. A Kúria némi bizonytalankodás és egy féldöntés után mára, június 16-ára ígérte at új döntéseket.

    Na de most ki mit fog tenni?

    A kormány már lassan egy éve húzza a devizahiteles-mentőcsomag lebegtetését; a halogatás fő eszköze – amellett, hogy a bankok öncsonkító döntését próbálták kikényszeríteni – az volt, hogy a bíróságok eltérő jogértelmezésére hivatkozva konzultációt kezdtek. Közben ugyan az árfolyamgát kiszélesítésével egészen kedvező mentőövet dobtak az adósoknak, de a választásra kihegyezett kommunikációban végig azt lebegtették, hogy ez nem a végleges megoldás. Ezért volt szükség arra is, hogy az elvileg független bíróságokra nyomást gyakoroljanak.

    A bankok az utóbbi hetekben teljes hírzárlattal követték az eseményeket, talán a mostani döntés után érdemben is reagálni fog a Bankszövetség. Az újabb veszteségeknek mindenesetre aligha fognak örülni a bankadó miatt amúgy is eléggé meggyötört pénzintézetek.

    A devizaadósok egy, ha nem is igazán jelentős, de mégis látható része már korábban úgy döntött, hogy a kormány nagy végleges mentőcsomagjára várva abbahagyja a törlesztést. Erre utal, hogy míg a rövid távon (három hónapon belül) elcsúszó adósok aránya visszaesett, addig a hosszú távon nem törlesztők aránya továbbra is kitartóan növekszik:

     

    A kormány nevében Rogán Antal mindenesetre már hetekkel ezelőtt beígérte, hogy még a tavaszi ülésszakban meghozzák a devizahiteles-mentőcsomaggal kapcsolatos törvényeket. Azt viszont nem tudjuk, hogy ez milyen elvek mentén történik majd.

    Korábban a kormány ahhoz kötötte a mentőcsomagot nyilatkozatok sorozatában, hogy

    • a terheknek egyenlően kell megoszlania az állam és a bankszektor között, és
    • a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a devizahitelesek.

    Mivel sem a bankokra, sem az államra nem lehet komolyabb mértékben terheket rakni (előbbiek évek óta rossz helyzetben vannak, utóbbi látványosan kiköltekezett), ezért fontos szerepe lehet a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB mostanában új ötleteket dob be (jövedelemarányos törlesztés, rossz bank és hasonlók), de egyelőre nem tudni, pontosan milyen eszközökkel operálnak majd – és hogy végül ki fogja ezt megfizetni.

    Hogy ezért az egészért ki felelős, arról itt és itt írtunk hosszabban.

    Paphos képekben

    Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

    US Virgin Islands

    Sosem láttál még ilyen gyönyörű helyet!