Brókertrükkre csapott le az MNB
További Gazdaság cikkek
-
A Spar vezetője és Nagy Márton feszült hangulatú beszélgetésen van túl - Egymilliárdos keretösszeggel támogatja a kormány a tudomány népszerűsítését
- Megduplázódott a külföldi munkát kereső magyarok száma
- Megszületett a döntés, rendkívüli lépés jöhet az üzemanyagoknál
- Óriási roham jöhet az otthonfelújítási támogatásért, kikerült egy rendkívül fontos előírás
Az XP-BANKTECHNIKA Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy piacbefolyásolásnak minősülő félrevezető ügyleteket kötött – állapította meg az MNB, amely összesen 11,5 millió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte e szereplőket.
Forgalom látszatát keltették
Piacfelügyeleti eljárása keretében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállapította, hogy az XP-BANKTECHNIKA Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., a PT LAND Zrt. és egy természetes személy a Budapesti Értéktőzsdén piacbefolyásolásnak minősülő ügyleteket kötött. Az MNB által
Mi az a wash trade?
Az Investopedia szerint ez egy olyan ügylet, amiben valaki az egyik brókerével elad egy részvényt, egy másikkal pedig megveszi ugyanazt. Ezzel hamis jelzést küld a piac felé, hiszen úgy tűnik, mintha élénk piaca lenne a papírnak, nagyobb lenne a forgalom, mint amekkora valójában.
szankcionált ügyletek (wash trades) eredményeként a részvény tényleges tulajdonosa, illetve kockázatviselő személyében nem történt változás.
A jegybank gyakorlata hamis vagy félrevezető jelzések adására alkalmasként kezeli az ilyen típusú kereskedési technikát, mivel e tranzakciók célja jellemzően nem elsődlegesen a pénzügyi eszköz adásvételére irányuló befektetés. Az ilyen tőzsdei ügyletek – természetüknél fogva – kifejezetten alkalmasak arra, hogy egy részvény likviditása vagy a kereskedés volumene vonatkozásában a tőzsdei szereplők irányába hamis, félrevezető jelzéseket közvetítsenek. Ezek pedig a későbbi befektetési döntések meghozatala során bármely tőkepiaci szereplő által felhasználhatóvá válnak.
Az MNB honlapján elérhető ajánlás felhívja a tőkepiaci szereplők figyelmét, hogy az ilyen típusú ügyletkötések néhány kivétellel piacbefolyásolásnak minősülnek (5/2006. (VII. 6.) számú ajánlás). Az MNB ma közzétett határozatában így a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt egy természetes személyt 6 millió forint, az XP-BANKTECHNIKA Zrt.-t 5 millió, a PT LAND Zrt.-t pedig 500 ezer forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta.
Valamelyik nagypapírral trükköztek
A bírság mértékének meghatározásakor az MNB súlyosító körülményként értékelte, hogy a piacbefolyásolással érintett részvény a Budapesti Értéktőzsde Prémium (illetve a vizsgált időszakban „A”) kategóriájába bevezetett, a BUX és a BUMIX kosárban szereplő értékpapír, a bírsággal szankcionált személyek pedig jogsértő tevékenységüket huzamosabb időn keresztül folytatták.
A természetes személynél súlyosító körülménynek számított a vizsgálat során együttműködése hiánya és rosszhiszeműsége, az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására irányuló szándéka, és azt, hogy az érintett ügyfélként tett nyilatkozatában az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állított. Így az MNB-nek már korábban lehetősége lett volna a természetes személy magatartását eljárási bírság kiszabásával szankcionálni.
A piacfelügyeleti eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján bűncselekmény elkövetésének gyanúja is felmerült, így az MNB büntetőeljárást kezdeményezett az illetékes rendőr-főkapitányságnál.
Akkor is piacbefolyásolás, ha nem az
A jegybank az ügy kapcsán is hangsúlyozza közleményében: a tőkepiacról szóló törvény nem követeli meg, hogy a tőkepiaci szereplő szándéka piacbefolyásolásra irányuljon. Önmagában az a tény, hogy az ügyletek objektív alapon félrevezető jelzést adnak vagy adhatnak, megállapíthatóvá teszi a piacbefolyásolást. Ehhez tehát az sem szükséges, hogy a piacbefolyásolás ténylegesen eredménnyel járjon, a piaci szereplőket valóban megtévessze, s ezzel összefüggően az adott pénzügyi eszközre jellemző keresleti és kínálati viszonyok megváltozzanak, az árfolyam módosuljon.
A piacbefolyásolás akkor is megvalósulhat, ha a piaci szereplőt az adott ügyletek kötésére egyébiránt racionális gazdasági cél vezette. Abban az esetben, ha a legitim cél bármilyen más – nem piacbefolyásoló – módon elérhető, a tőkepiaci szereplőnek kötelessége az ügyletek megkötésére a piacbefolyásolást ki nem merítő módot választani, ilyen megoldás hiányában pedig – a tőkepiacról szóló törvényben írt szűk kivételtől eltekintve – tartózkodni az adott ügyletek megkötésétől.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
