Orsolya
7 °C
19 °C

Teljesülhet a devizahitelesek minden álma

Ez történt a gazdaságban az év 26. hetében

2014.06.29. 08:59

A magyar gazdaság egyik legtöbb vitát és indulatot kiváltó ügyére kerülhet pont néhány hónapon belül: hétfőn Rogán Antal arra kérte a kormányt, hogy még a rendkívüli parlamenti ülés vége előtt terjessze be a Ház elé első törvénymódosítási javaslatát a devizahitelesek érdekében, péntekre pedig már meg is született a kormány várva várt devizahiteles törvényjavaslata.

Az rögtön kiderült belőle, hogy nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre, valamint a pénzügyi lízingszerződésekre is vonatkozik. A végtörlesztők viszont most kimaradnak. Ahogy a törvény indoklása fogalmaz: „a végtörlesztésekre а fogyasztók számára az akkori piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel — pl. а tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon — került sor”.

A devizaszerződéseket egyébként életben tartja a javaslat, a Kúria által a múlt héten tisztességtelennek nyilvánított szerződéses feltételek kijavításával. 

A lényeg:

  • az árfolyamrés tisztességtelenségét megállapítja a törvény, és előírja, hogy emiatt el kell számolniuk egymással a bankoknak és a fogyasztóiknak; ez az összes devizaalapú hitel-, kölcsön- és lízingszerződésre vonatkozik. Az elszámolás módjáról külön törvény rendelkezik majd.
  • az egyoldalú kamatemelések tisztességtelenségével kapcsolatban „megdönthető vélelmet” ír elő a törvény, ami azt jelenti, hogy amíg a bankok nem bizonyítják, hogy tisztességes volt a gyakorlatuk, addig tisztességtelennek kell feltételezni őket; a törvény itt minden hitelszerződésre kiterjeszti a Kúria két évvel ezelőtti állásfoglalásában megfogalmazott jogelveket;
  • a fenti kérdésekkel foglalkozó pereket a törvény leállítja, és a végrehajtásokat felfüggeszti;
  • a bankoknak egy hónapon belül felül kell vizsgálniuk a szerződéses feltételeiket.

Nagyjából 400 milliárd forint cserél gazdát

Az árfolyamrésen nyert, tisztességtelennek nyilvánított nyereséget három hónapon belül le kell vonniuk a bankoknak a tartozásokból, az egyoldalú kamatemeléseknél pedig a bankoknak kell bizonyítaniuk, hogy tisztességesek voltak. Előbbi nagyjából 100 milliárd, utóbbi pedig 300 milliárd forintos győzelem az adósoknak, illetve veszteség a bankoknak.

Határidőket is előír a törvény (nem mostantól, hanem a törvény kihirdetésétől kezdve; várhatóan július 4-én szavaznak majd róla):

  • A bankoknak 90 napon belül rendezniük kell az árfolyamrésből adódó kötelezettségeiket, azaz át kell számolniuk a hiteleket (ki kell vonni a tartozásból az MNB középárfolyam és a vételi, illetve eladási árfolyam különbségét).
  • A bankoknak az egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatban 30 napjuk van arra, hogy bírósághoz forduljanak, eddig be kell adniuk a keresetet, amivel bizonyítani próbálják, hogy igenis tisztességesek voltak. A Fővárosi Törvényszéknek pedig újabb harminc napon belül döntenie kell ezekkel kapcsolatban.

A kormány tehát tömegesen átír magánjogi szerződéseket, igaz, a magyar állam nem először csinált ilyet a rendszerváltás óta. Az árfolyamrés ügyében úgy tűnik, nincs helye jogorvoslatnak. Viszont ha a bankok – minden valószínűségre rácáfolva – erőltetett tempóban bizonyítani tudják a bíróságokon, hogy az egyoldalú kamatemelések megfeleltek a Kúria által elvárt jogelveknek, akkor megúszhatják ezt a büntetést.

A bankok fellebbezhetnek is, így az ügyek eljuthatnak a Kúriáig. A perekben az alperes a magyar állam lesz, így tehát újabb kör kezdődik a bíróságokon.

Őszig lezárul az ügy

A devizahiteles mentőcsomag-sorozatnak viszont nincs teljesen vége, a törvény kilátásba helyezi, hogy az őszi ülésszakon a devizahiteles kérdés „végleges rendezésére” is sor kerül. Varga Mihály csütörtökön arról beszélt, hogy lehetségesek olyan megoldások, amelyek "a devizahiteleket ebben a formában megszüntetik, de mégis lehetővé teszik azt, hogy a törlesztésük gond nélkül megtörténjen". A legvalószínűbb egyébként az, hogy forintosítják majd a devizahiteleket.

"A cél az, hogy forintosítsunk és tisztességes szerződések jöjjenek létre. Nem változtak az elvárások, a törlesztőrészleteknek érezhetően csökkenniük kell”– mondta a nemzetgazdasági miniszter.

A Kúria devizahiteles-ügyben hozott, hatalmas horderejű döntésével ittittitt és itt foglalkoztunk részletesebben.

Felvesszük az orosz gigahitelt

A hét elején a parlament megszavazta a paksi bővítéshez kapcsolódó orosz-magyar hitelszerződést. Akár tízmilliárd eurót is felvehet a magyar állam, a hitel felhasznált összegét 21 év alatt kell visszafizetni. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

A hatástanulmányok meglétéről tovább folytatódott a vita: a Társaság a Szabadságjogokért szerint az adatok nyilvánosságáról szóló perben, amiben az Energiaklubot képviselték, a Fővárosi Törvényszék azért utasította el a keresetet, mert per során kiderült, hogy a kért információk, a hatásvizsgálatok nem is léteznek. Az NFM ugyanakkor cáfolta ezt: szerintük az Energiaklub félrevezeti a közvéleményt, mivel a projekt megvalósításáról szabadon, bárki számára hozzáférhető sok ezer oldalnyi előkészítő anyag.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke kedden arról beszélt, hogy a paksi erőmű fejlesztésének finanszírozásához jóváhagyott hitelkeret évente jelenik meg a költségvetésben, és a Költségvetési Tanács is évente fog foglalkozni a 10 milliárd eurónyi hitelkeret kérdésével. Hosszú távon így nem biztos, hogy annyira jó lesz államkasszának lenni, mint amennyire jó volt annak lenni májusban.

Nincs gáz, van gáz

A gázhelyzet közben egyre csak fokozódik: pénteken a Gazprom bejelentette, hogy korlátozásokat vezetne be azon európai cégekkel szemben, akik megpróbálnak földgázt szállítani Ukrajnának. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter csütörtökön Algyőn bejelentette, hogy nincs gáz, mert van gáz: 100 milliárdért veszünk gázt, hogy ne fagyjunk meg télen.

Seszták "cégtemető" Miklós a héten arról is beszélt, hogy rekordméretű, 15,2 milliárd forintos osztalékot kapott az állam a birtokában lévő Mol-részvénycsomag után. Arról az elhanyagolható tényről ugyan már nem beszélt, hogy a részvénycsomag 208 milliárddal kevesebbet ér, mint 2011 nyarán, amikor megvettük. A következő években egyébként Seszták 4 milliárd osztalékra számít a Moltól, a szintén állami MVM-től pedig 5 milliárdra számít a kormányzat. A Mol kapcsán váratlan hír, hogy a cég alaptőkéjének több mint 4 százalékát kitevő részvénycsomagra keresnek vevőt.

A Gazprom egyébként máshol is mozgolódik: az egyesült arab emírségekbeli International Petroleum Investment Company 24,9 százalékos OMV-részesedésének megvételéről tárgyalnak az oroszok, ráadásul a Déli Áramlat osztrák szakaszának kiépítéséről szóló szerződést is aláírták kedden Bécsben.

A héten drágultak az üzemanyagok, bár egyelőre annak örülhetünk, hogy Irak miatt még nem szálltak el durván az energiaárak.

Kész átverés show

Erre a hétre az átlagosnál több jutott lefülelt csalásból, csak úgy repkedtek a milliós bírságok. Az MNB - ami egyébként a héten a várakozásoknak megfelelően 2,3 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot -  brókertrükkre csapott le, piacbefolyásolásért 11,5 milliót fizethetnek az érintett cégek. A GVH 38 millióra meszelte el az OTP-t, amiért a bank megtévesztette az ügyfeleit a hitelkártyái kapcsán, de a legnagyobb - 100 milliós - büntetést a kontaktlencsések kapták, amiért olyan belső üzleti információkat dobtak be a közösbe, amivel korlátozhatták a versenyt.

A büntetések mellé egy tiltás is belefért a hétbe. Eddig tartott ugyanis a illegális fogadás: a NAV több oldalt is blokkolni kezdett, tiltólistán van például a bet-at-home, a betclic és a hu.sportingbet is, bár egyelőre ezek az oldalak még mindig működnek.

Volt még egy ügy, aminek később lehet büntetés a vége: az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt az idős, hiszékenyebb és kiszolgáltatottabb fogyasztókat célzó árubemutatókkal kapcsolatos panaszok száma.

Leépítések és felépítések

A GKI felmérése szerint az üzleti szférán belül júniusban a kereskedelmi és főleg az ipari várakozások romlottak, az építőipari és különösen a szolgáltató cégek viszont optimistábbak lettek. 

A Defacto eheti elemzése szerint a lakásárak szoros kapcsolatban állnak a GDP alakulásával, várhatóan a növekedés beindulása hozza majd meg a lakáspiaci fordulatot. Az FHB-lakásárindex készítői szerint mindenesetre az évtized befektetése a balatoni ház, és az is jó hír, hogy egyre kevesebb építőipari cég szűnik meg.

A Balatonnál egyébként épp román konyhásokkal erősítenek, és már a csehek is rápörögtek a tóra. Egy ingatlannak mindenesetre biztos, hogy befellegzett: Páva Zsolt a héten bejelentette, hogy lebontják a pécsi magasházat. Az építőipari optimizmust erősíti az is, hogy újraindul a hejőcsabai cementgyár.

Az is kiderült, hogy ha így megy tovább, még nagyobb gumiabroncs-nagyhatalom leszünk: az indiai Apollo Tyres még nem döntött, de Szlovákia mellett Magyarországot nézték ki maguknak terjeszkedésre, az autóknál maradva pedig jó hír, hogy tovább bővít a győri Audi.

A héten a Budapesti Értéktőzsde indexe 18 729 ponton zárt az előző heti 18953 után, a nagyobb részvények közül az OTP-nek és Molnak pocsék hete volt, viszont a Telekom és a Richter erősödni tudott.

   25. heti záró 26. heti záró
BUX 18953  18729
OTP 4513   4442
Mol 12900   12200
Richter 4177   4298
Magyar Telekom  337   347

A forint csütörtökön kéthavi mélypontra került, reggel még 306,5 körül járt az euróárfolyam, délutánra viszont már 308 forintba került egy euró, a gyengülés pedig majdnem 310-es árfolyamig folytatódott.

A szerencsejáték-bizniszben utazók is dörzsölhetik a tenyerüket, hiszen egy váratlan törvénymódosítás miatt áfamentes lesz a szerencsejáték. Ez egyébként a magyar államnak se jön annyira rosszul, ami annyira bénán tőzsdézik, hogy lehet hogy inkább a rulettasztal mellett kéne szerencsét próbálnia a tőzsde helyett.

A Pepsi se volt túl szerencsés: róluk az derült ki, hogy annyira nem megy nekik a magyar piacon, hogy a Coca-Cola árbevétele immár közel hatszor akkora, mint az övék. A tejesembereknek sincs szerencséjük, akik attól tartanak, hogy az országba hirtelen érkező tejimport dömpinghelyzetet eredményezne. Ez nem fér bele a tisztességes versenybe, ezért sztrájkot fontolgatnak. Más is történt viszont a tejiparban: a múlt héten még a Túró Rudi államosításáról volt szó, de most úgy tűnik, hogy a cég magántulajdonban maradhat.

Az egész magyar gazdasággal kapcsolatban viszont jó hír, hogy az MNB elemzői a beruházások további élénkülését, a hitelfeltételek javulását, a foglalkoztatottság bővülését várják, és egyelőre a deflációtól sem kell tartanunk.