Auguszta
4 °C
22 °C

Így lehetnénk olyan boldogok, mint az osztrákok

2014.07.02. 08:02
Tavaly a 110. helyen végeztünk a Word Happiness Report listáján, ahol a lakosok boldogsága alapján osztályozzák az országokat. Az osztrákok ugyanezen a listán a nyolcadikak lettek, pedig annyival azért nem gazdagabbak, ráadásul sok a történelmi és kulturális hasonlóság is a két ország között. De akkor mi lehet a magyar bú oka? Két magyar közgazdász összeszedte, mi pedig megmutatjuk.

Sírva vigadunk, depressziósak és alkoholisták vagyunk, állandóan csak panaszkodunk, ráadásul a szomszédaink egy részét utáljuk, a többiekre meg irigyek vagyunk. Minden magyarnak érdemes lenne viszont egy pillanatra leszállni a szürkemarháról, félretenni a csattanós ostort és a sztereotípiákat, és komolyan elgondolkodni a magyarság valóban fontos sorskérdéseiről.

Például arról, hogy mégis miért vagyunk ennyire indokolatlanul magunk alatt? Merthogy indokolatlanul magunk alatt vagyunk, legalábbis az egyik legfrissebb összehasonlító elemzés, az egyes országok általános boldogságát vizsgáló 2013-as World Happiness Report adatai szerint. A magyarok csak a 110. legelégedettebb nemzet a 156 közül, ráadásul jóval szegényebb országok előznek meg minket, és Európában csak Bulgáriát, Macedóniát és a kaukázusi országokat hagyjuk le.

Kapitány Zsuzsa és Molnár György egy friss tanulmányukban arra keresik a választ, hogy mégis miért annyira elégedetlenek az életükkel a magyarok. A két közgazdászt különösen az érdekli, miért van az, hogy az osztrákok a lista 8. helyére fértek fel, miközben kulturálisan és történelmileg is számos hasonlóság van a két ország között, és az életszínvonalbeli különbség sem indokolna ekkora eltérést.

Sokkal jobban örülünk a pénznek

Mi az, hogy szubjektív jóllét? 

A kutatók a jóllét fogalma alatt azt értik, hogy valaki mennyire elégedett az életével. A tanulmány a Word Happiness Reportra épít, amiben egy 0-tól 10-ig tartó skálán mérik azt, hogy valaki mennyire elégedett az életével.

A kutatás szerint a pénz Ausztriában ugyanúgy boldogít, ahogy itthon, a különbség abban van, hogy mennyire érezzük magunkat jobban, ha vagyonosabb háztartásban élünk. A magyarokat ugyanis sokkal jobban boldogítja a pénz, mint az osztrákokat, aminek egész egyszerűen az az oka, hogy jobban megbecsüljük azt, amiből kevesebb van. 

A társadalomtudósok között ugyan abban nincs egyetértés, hogy a gazdagabb országok automatikusan elégedettebbek lesznek a szegényebb országoknál, abban viszont elég biztosak, hogy a szegényebb országokban a gazdagság nagyobb arányban járul hozzá az elégedettséghez, mint a gazdagabb országokban.

Ausztria és Magyarország összevetése egyébként több szempontból is érdekes. A kutatásból például kiderül, hogy amíg a magyarok kevésbé elégedettek az életükkel, ha állami vagy önkormányzati bérlakásban élnek, Ausztriában ennek a fordítottja igaz. Ott ugyanis a kiterjedt önkormányzati és állami bérlakásrendszer a biztonság érzését adja: aki a munkahelye elvesztése miatt nem tudja törleszteni a lakáshitelét, kisebb eséllyel kerül bajba, mint Magyarországon.

Rettegünk a munkanélküliségtől

A módszertanról

Az elemzést az EU–SILC 2006-os háztartási adatfelvétele alapján végezték, mivel erről az évről vannak összehasonlítható adatok. Az egységes szerkezeten túl az EU–SILC nagy előnye számos, a szubjektív jólléttel is foglalkozó adatfelvétellel szemben, hogy részletes és alapos információkat tartalmaz a háztartások összetételéről, jövedelméről, életkörülményeiről. A 2006 körüli időszakban Magyarország lényegében hasonlóan állt az azonos módszertannal készült rangsorban, a mostaninál valamivel nagyobb átlagos értékkel 135 országból a 77. helyet foglalta el.

A munkanélküliséget sehol se szeretik, abban viszont vannak különbségek, hogy mennyire nem: az osztrákok sokkal nagyobb veszteségnek élik meg a munkahelyük elvesztését, mint a magyarok, aminek a kutatók szerint az lehet az oka, hogy a magyarok már amúgy is sokkal elégedetlenebbek, így arányaiban kevesebbet ront a helyzeten, ha kirúgják őket.

munka2
Fotó: MTI

Magyarországon – Ausztriával szemben – nemcsak a munkanélküliek maguk, hanem a nem munkanélküli családtagjaik is elégedetlenebbek az életükkel. Ez egyébként összefüggésben van a már említett bérlakásrendszerrel, hiszen a megfizethető lakhatás miatt a családtagoknak se fő a fejük, ha valaki nem tud tovább törleszteni, ráadásul Ausztriában a munkanélküli-ellátások is nagylelkűbbek, ami megkönnyíti az osztrákok dolgát.

Nem becsüljük meg a szakembereket, és a gazdagokat is utáljuk

Sok függ attól is, hogy mivel foglalkozunk, és hogy milyen végzettségünk van. Ausztriában például elégedettebbek a szakmunkások az általános iskolai végzettségűeknél, ami nálunk nincs így: ennek az lehet az oka, hogy Magyarországon kevésbé becsülik meg a szakmunkásokat, mint Ausztriában.

Az érettségivel is hasonló a helyzet Ausztriában, viszont a diploma már nem jelent extra boldogságot a szomszédban, nálunk viszont igen. Az érettségizettek elégedettségét növeli, hogy gyakran egészségesebb életet élnek és több emberrel tartják a kapcsolatot, mint a kevésbé képzettek.

Feltűnő, hogy nálunk a vállalkozók sokkal elégedettebbek, mint az alkalmazottak; Ausztriában nem olyan nagy az eltérés a hasonló jövedelmi helyzetű alkalmazottak és vállalkozók között. A magyarázat viszonylag egyszerű: Magyarországon az eltitkolt jövedelmek aránya nagyobb a vállalkozóknál, így elégedettségük is nagyobb a papíron azonos keresetű alkalmazottaknál.

Nem véletlen, a megkérdezett magyarok 80 százaléka szerint valamilyen formában jó lenne korlátozni a gazdagok jövedelmét, és ezt inkább így gondolják azok, akik elégedetlenek az életükkel.

Tanulni, tanulni, tanulni

Az is biztosnak látszik, hogy bármennyire is próbálkoznak, nem az Élet Iskolájának saját identitásukra meglehetősen büszke tanulói járnak a legjobban. A tanulmány szerint ugyanis a tanulás is boldogít: az oktatási intézmények rendszeres látogatói mindkét országban elégedettebbek az életükkel, mint a többiek.

Viszont nem a tanulástól lehetünk a legkönnyebben boldogabbak:

az emberek elégedettségén itthon és Ausztriában is az javít a legtöbbet, ha egészségesnek érzik magukat.

A magyarok szubjektív jólétét ugyanis leginkább az rontja, hogy katasztrofális az egészségünk, ennek pedig nagy részben az alkohol és a dohányzás az oka. Ha nálunk mindenki egészségesen élne, Ausztriában pedig mindenki egészségtelenül, a többi dolog pedig nem változna, pont ugyanolyan boldog lenne a két ország.

Többet ér egy osztrák barát

A tanulmányból az is kiderül, hogy az osztrákok jobban értékelik a magyaroknál  a rokoni, a baráti és a párkapcsolatokat is.

Öregnek és gyereknek jó lenni

Az életkor és az elégedettség szempontjából nincs különbség a két ország között: az idősek és a gyerekek elégedettebbek, középkorúak kevésbé azok. A magyar esetben 38, az osztrákban 39 évesen a legkevésbé elégedettek az életükkel.

Ausztriában a nők elégedettebbek az életükkel, mint a férfiak, Magyarországon nincs számottevő különbség a nemek között. Az is érdekes, hogy bár mindkét országban boldogabbak azok, akik párkapcsolatban élnek, és együtt is laknak, az osztrákokat boldogabbá teszik a párkapcsolatok, mint a magyarokat.

Magyarországon a gyereküket gondozók is az átlagnál elégedettebbek, ami részben a gyerek miatt van, részben viszont azért, mert úgy tűnik, a magyarok szeretnek gyesen lenni. Ausztriában ez kevésbé jellemző.

Itthon viszont nincs könnyű dolga a gyereküket egyedül nevelő szülőknek, hiszen a kutatásból az derül ki, hogy amíg Ausztriában nem változtat az elégedettségen az, ha valaki egyedülálló, itthon valószínűleg nehezebb helyzetben vannak, és emiatt boldogtalanabbak is.

Kamu a legendás magyar vendégszeretet?

A párkapcsolatokhoz hasonlóan az osztrákok a barátságot is jobban értékelik, mint a magyarok: Magyarországon a megkérdezettek 8 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nincs barátja, míg Ausztriában ez az arány két százalék alatt van. Meglepő módon viszont az is kiderült, hogy az osztrákok sokkal inkább magáért a barátságért becsülik a barátaikat, míg a magyaroknál a barátok a megélhetés biztonságát szavatoló tényezőnek is számítanak.

Ezzel kapcsolatban a tanulmánynak van még egy elég érdekes eredménye is, mégpedig az, hogy

bármennyire is szeretik a magyarok azt állítani magukról, hogy vendégszeretőek, a többség elvan vendégek nélkül.

Amikor arról kérdezték a felmérésben részt vevőket, hogy mi az, aminek a hiánya rosszul érinti, akkor a magyarok 63 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha nem engedhet meg magának havi egyszeri vendégfogadást, attól nem érzi magát rosszabbul. Ausztriában nem egészen 10 százalék azok aránya, akik nem engedhetik meg maguknak ezt a kiadást, ami jelentősen rontja szubjektív jóllétüket.

Oké, akkor mégis mit kéne tenni?

A tanulmány alapján látszik néhány konkrét terület, aminek a fejlesztésével közelebb kerülhetnénk ahhoz az elégedettségi szinthez, ahol egyébként a fejlettségünk alapján lehetnénk. Így lehetne boldogabb a magyar:

  1. Leginkább az a bajunk, hogy egészségtelenek vagyunk, ezen a jobban működő egészségügy és a kevesebb alkohol is sokat segítene valószínűleg.
  2. A tanulás is sokat segíthetne, a tanulmány szerint különösen a felsőoktatás fejlesztése járulna hozzá a magyarok elégedettségéhez.
  3. Ausztriában jobb szakmunkásnak lenni, mint itthon, a tanulmány szerint, ha a szakmunkásképzés versenyképesebb munkaerőt adna Magyarországnak, a szakmunkások is elégedettebbek lennének.
  4. A magyar munkanélküliek valószínűleg boldogabbak lennének, ha kevesebbet kellene a lakhatásukon aggódniuk. Egy komolyabb állami bérlakásszektor erre a tanulmány szerint megoldást jelenthetne.

Tervezi már nyaralását?

Segítünk! Válasszon célpontot nyárra útjaink közül! Tengerparti apartmanok előfoglalási kedvezménnyel!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.