Bertalan
14 °C
27 °C

Külföldön dolgozna? Így kaphat hozzá ingyenpénzt

2014.07.08. 11:09
Űrhajós lenne Francia Guyanában vagy időseket gondozna Mallorcán? Grazban vagy Krakkóban lenne burkoló vagy hr-asszisztens? Több százezer forintot kaphat a költözésre, utazásra és akár nyelvtanfolyamra, ha még nem múlt el 30 és külföldön akar dolgozni, csak adjon be egy épkézláb jelentkezést, azt is megmondjuk, hova. Az Európai Bizottság és partnerei programját alig ismerik Magyarországon, pedig egy magyar nő vezeti, aki a magyar piacot is elkezdte bevonni. Állásadatbázis a 30 felettieknek is jár, a kis- és középvállalkozások akár 20 ezer eurót kaphatnak, ha részt vesznek.

A magyarok nagyon okosak, az eszkimónak is eladnák a hűtőt – összegzett nemrég egy 70 év után hazalátogató amerikai magyar. Ennek fényében tényleg furcsa, hogy a mutyi és az okosba megoldás országa, ahonnan állítólag százezrek vándorolnak ki külföldre,

még nem mozdult rá ipari méretekben arra az ingyenpénzre, amit azért lehet kapni, hogy külföldre menjünk dolgozni.

Mi van? 

– hőköl most vissza megszeppenve, pedig a program legális és szexmentes, pár éve fut már Európa-szerte. Több ezren vettek benne részt, és az a célja, hogy az Európai Unió tagállamai közötti munkavállalói mozgást fellendítse.

Az EURES az Európai Bizottság égisze alatt működik, korábban itt írtunk róla – állást ott is találhat magának külföldön, ingyenpénzt viszont Az Első EURES-állásod fantázianevű programban kaphat hozzá, mutatjuk pontról pontra, hogyan.

Ácsi: akkor most bemondásra kapok egy rakás pénzt?

Nem bemondásra, de tényleg egy csomó pénzről van szó, akár a magyar átlagfizetés kétszereséről, bárki több százezer forint támogatást és ingyenes szakmai segítséget igényelhet az elhelyezkedéshez, ha

  • 18–30 év közötti EU-állampolgár, aki egy másik EU-tagállamban szeretne dolgozni
  • tud valamennyire angolul vagy a célország nyelvén (erre még visszatérünk)
  • nem szakmai gyakorlatra, hanem valódi, dokumentált, legalább fél évig tartó állásra jelentkezik
  • az, hogy talált-e már állást, álláshirdetést, vagy csak most kezdene keresni, nem számít

A honlapon regisztrálva töltheti fel az önéletrajzát, illetve itt böngészhet az állásajánlatok között. Ezt megteheti a sima EURES-honlapon is, ami ráadásul magyarul is elérhető – ezt a 30 feletti munkakeresők is használhatják, két példa: a holland Henk Marrink 59 évesen Krakkóban, Hans van Riel Bulgáriában találta meg magát elbocsátása után.

A programban az a plusz, hogy támogatást is kaphatunk munkakeresőként.

De miért menjek el itthonról?

Nem muszáj, de mi azért a biztonság kedvéért megkérdeztünk kint élő magyarokat és hasonló beosztásban itthon dolgozókat. Ebből az összeállításból tudhatja meg, hogy ki keres kétmillió fölött, a recepciósoknak vagy az orvosoknak áll-e a világ, és visszajön-e valaha az, aki egyszer már lelépett.

„Fizetni nem kell semmiért, sem az álláskeresőknek, sem az állásokat meghirdető európai cégeknek, az Európai Bizottság állja a cechet″ – szögezte le Germán Henao, a GI Group (az Európai Bizottság partnere) képviselője. Szerinte azért lehetséges, hogy ennek ellenére alig ismerik őket Magyarországon, mert a költségvetésüket nem költhetik reklámra, a keretük 90 százalékát a jelentkezőkre kell költeniük a szerződésük értelmében.

Magyar menedzser vezeti

Az EURES teljes nevén az Európai Foglalkoztatási Szolgálat. Az Első EURES-állásod a neve ellenére részben különálló program, 2012 óta létezik, idén nyáron zárul le a tesztidőszak. A programban az üzleti szférából is részt vesznek, a pilot alatt csak a GI Group, de idén nyártól például már egy déli országokra specializálódott másik vállalat is.

A program célja, hogy összehozza a hiányszakmák miatt betöltetlen állásokat és a munkakeresőket az EU-ban, projektvezetője október óta Kulcsár Zita, a GI Group tanácsadója. Magyarországon nincs is jelen a GI Group saját irodával, ezért az ország nem volt eleinte fókuszban, Kulcsár kezdte el futtatni a programot a magyar piacon, diákszervezetek és egyetemek bevonásával. Szerinte bárkinek érdemes jelentkeznie. Azt is megkérdeztük tőle,

mi a legfontosabb a jelentkezésekben:
 
  • Nincs tündérmese gonosz boszorkány nélkül, ami itt a nyelvtudás: a legtöbb pozícióhoz kell tudni valamennyire angolul vagy a célország nyelvén, ebben különösen a németek rugalmatlanok.
  • Ez a legtöbb, de nem minden pozícióra igaz: aki farmra megy példának okáért, elég, ha a bőgést és a múzást megérti, és van, ahol kínálnak nyelvtanfolyamot is.
  • Bárki pályázhat, vannak magas és semmilyen képzettséget nem igénylő pozíciók is.
  • Magasabb pozícióknál nagy előny a nemzetközi tapasztalat, ezek a jelentkezők „láthatóan máshogy gondolkoznak” Kulcsár szerint.
  • Szabad késni az interjúról? Mennyire öltözzek ki? Hogy köszönjek? Ingyenes kiadványt is összeállítottak a fontos kulturális különbségekről, ami itt letölthető.

Norvég hotel, leccei designermeló

Az első EURES-állásodnak köszönheti a lengyel Edyta Laszkiewicz, hogy Leccében munkát kapott grafikus dizájnerként, korábban egy hírügynökségnél és magánügyfeleknek dolgozott Lengyelországban. Olaszországba érkezése előtt és után is kapott tanácsot és képzést egy EURES-tanácsadótól, hogy könnyebb legyen az átállás az egyik országról a másikra, olasztanfolyamát is a program támogatja.

„A programot sokkal jobban kéne népszerűsíteni, hogy a fiatalok, mint én is, építhessék karrierjüket és tapasztalatokat szerezhessenek. Sok új barátot szerezhetnek, megvalósíthatják céljaikat és egy új nyelvet is tanulhatnak” – mondtaItt pedig egy olasz újságíróról olvashat, aki fejlődésregénybe illő módon pincér, majd séf lett külföldön.

Végül egy skandináv példa: a svéd Nicklas Antal a program segítségével állást kapott egy norvégiai hotelben, úgy gondolja, nyitottságának és tanulási kedvének köszönhetően. A programnak hivatalos tippjei is vannak norvégiai jelentkezésekhez, amihez jól jöhet egy kis ízelítő a skandináv életből kint élő magyaroktól, további EURES-beszámolókat itt olvashat.

Formába ráznak

A jelentkezés után nagyjából úgy néz ki minden, mintha egy fejvadásznál házalnánk az önéletrajzunkkal: a jelentkezőkkel, akiknek a profilja passzol a keresett pozíciókhoz, felveszik a kapcsolatot, általában telefonon vagy Skype-on beszélgetnek el velük. Ellenőrzik és egyben segítenek formába rázni a leírtakat, kitalálják, melyik partnercéget érdekelheti a jelentkező. Aki magának talál helyet, ahova interjúzni hívják, annak is tudnak segíteni, akit fel is vettek, az is igényelhet támogatást, ha a cég egyébként nem fizeti a felmerülő költségeket. Fontos, hogy alapesetben állást nem keres az ember helyett senki, de megadják a lehetőséget, hogy mindenki kereshessen magának lehetőségeket.

Amikor valakivel felveszik a kapcsolatot, arra figyelnek, ami az állásinterjún is szóba kerülhet, például

  • hosszú távú tervek,
  • motiváció,
  • tapasztalatok,
  • nyelvtudás (attól függő szinten, hogy hova és milyen pozícióra jelentkezne valaki).

Amikor ők kapcsolják össze a munkakeresőt és a cégeket, előválogatják a jelentkezőket, bár Henao azt mondta, van olyan cég is, akik szűretlenül kérik a jelentkezők profiljait. Támogatást az interjúra való kiutazáshoz és a költözéshez is lehet igényelni: akit behív egy munkáltató interjúra, a távolságtól függően 2-300 eurót igényelhet (ehhez csak annyi kell, hogy a munkáltató igazolja, megjelent az interjún).

2 tablazat 2
Fotó: EURES

Akit fel is vesznek, további 600–1200 eurót kaphat, ez a célország árszintjétől függ, a legtöbbet a Dániába, a legkevesebbet a Bulgáriába költözők zsebelhetik be. Ezek az összegek az utazást és a letelepedés, beilleszkedés költségeit hivatottak fedezni, de nem kell beszámolni arról, hogy mire költi, aki megkapja. Ezenfelül a cégek és a program megállapodása alapján nyelvtanfolyamot és egyéb képzéseket is kaphatnak az alkalmazottak.

Űrhajós lenne Francia Guyanában?

Tengerbiológus Madeirán? Festő Polinéziában? Itt írtunk arról, milyen egzotikus részei vannak az EU-nak, pedig ki gondolná, hogy az őserdei űrközpont és volt fegyenctelep is az unió része. Első blikkre nem találtunk ide szóló ajánlatokat, ezért külön rákérdeztünk, és nincs akadálya, hogy valaki tengerentúli EU-területekre igényeljen támogatást, akkor sem, ha nem az adatbázisból, hanem magától talál álommelót.

Talán még ennél is közérdekűbb, hogy a programot határon túli (nem magyar állampolgár) magyarok is használhatják, ha például Romániából vagy Szlovákiából szeretnének áttelepülni Magyarországra. A nyelvtudásuk mondjuk megvan, de az interjúra és az áttelepülésre kaphatnak pénzt.

Ezt kaphatják a cégek

A programba jelentkező cégeknek azért éri meg a részvétel, mert leveszik a vállukról a külföldi munkavállalók felkutatásának és utaztatásának terhét. Vegyünk egy hétköznapi példát: egy német telephelyű vállalkozás Mallorcán üzemeltet idősek otthonát, ahol nem talál elég szakképzett alkalmazottat, ezért az EURES-en keresztül felvételiztet. Az interjúkat Mallorcán tartják, fel is vesznek hat új ápolót, a jelentkezőknek az EURES segít be az utazás és a költözés költségeibe.

A történet valós, a céget Vivatnak hívják, a vezérigazgatója így nyilatkozott az együttműködésről: „A hosszú távú munkakapcsolat létrejöttéhez rengeteg támogatásra van szükség: a regisztrálástól a kijelentkezésig, a lakhatás, a biztosítás, különféle dokumentumok lefordítása és számos napi szintű probléma terén. Szeretnék több támogatást kapni a munkaszerződés megkötése után is, hogy a munkavállalók jobban otthon érezhessék magukat.”

Míg a nagyvállalatok általában többet tudnak költeni a külföldi munkavállalók integrálására és általában az új alkalmazottak képzésére, a kis- és középvállalkozásoknál (kkv) ez sokszor visszatartó erő. Épp ezért a fejvadászat mellett a kkv-k külön támogatásra pályázhatnak: ezt integrációs programnak hívják, része az egyéni munkahelyi felkészítés, nyelvtanfolyam, adminisztratív segítség, de akár a lakáskeresés is. 

A Vivat esetében ez azt jelenti, hogy az új alkalmazottak az EURES által támogatott tanfolyamon nyelvet tanulnak, több mint fél évig erre megy el a munkaidejük 20 százaléka. A munkáltatók összesen évi maximum 20 ezer eurót kaphatnak a felvett alkalmazottak számától függően, részletes bontás itt elérhető.

Vigyázzon a csalókkal

Fontos tudni, hogy mint bármilyen másik állásközvetítő oldalon, az EURES-en is előfordulhat, hogy valaki azért regisztrál, hogy minket lehúzzon. Ezt próbálják szűrni, de nem árt óvatosnak lenni: rákeresni a cégre, fenntartással kezelni az interjú nélküli állásajánlatokat, vagy az olyan hirdetéseket, ahol valamiért a jelentkezőnek kell fizetnie. Az oldal tanácsai itt olvashatók, köztük az is, hogy érdemes az EURES tanácsadóihoz fordulni segítségért (az lenne a slusszpoén, ha ezért viszont fizetni kéne, de nem kell).

Arra sincs garancia, hogy a program segítségével el tud helyezkedni valaki: a statisztikák szerint Magyarországról 45-en jelentkeztek, de egyelőre senki nem kapott még állást közülük. Arra nincs adat, hogy a munkakeresés melyik fázisában tartanak éppen. Olaszországból egyébként majdnem négyezren, Spanyolországból 1300-an jelentkeztek, és több mint 5000 ember helyezkedett el a program segítségével Európa-szerte. Kérdéseinkkel az Európai Bizottságot is megkerestük, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. A GI Group szeptember 27-ig foglalkozik a projekttel, utána is folytatódik, de más vállalati partnerek veszik át, Kulcsár erről azt mondta: a jelentkezéseket át tudják csatornázni külföldi partnereiknek.

Budapesti szállások

Fővárosi hotelek, apartmanok, panziók itt!

Csodás Török Riviéra

Akár féláron utazhat idén Törökország fantasztikus tengerpartjaira.