Küzdeni fog az OTP a devizamentés ellen

Perelni fog és az Alkotmánybíróság megkeresését fontolgatja az OTP csoport – az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Lakástakarék – a hitelszerződéseik tisztességtelenségének vélelme miatt.

Az OTP szerint hitelszerződés-kötési és -módosítási gyakorlata mindenkor megfelelt az aktuális törvényeknek, ezt a pénzügyi felügyelet is folyamatosan ellenőrizte és megfelelőnek minősítette.

A bank MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelenlegi jogszabályban – a "Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről" szóló törvényben – kimondott, illetve megdönthető vélelemként rögzített feltételek új, a devizahitel szerződések megkötésének időpontjában ismeretlen elvárásokra alapulnak.

Ezért akarnak élni azzal a lehetőséggel, amely alapján bíróságon dönthetik meg az egyoldalú szerződésmódosítási feltételekre vonatkozó "tisztességtelenség" vélelmét.

A bank korábbi közlése alapján az OTP csoport egészének az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint. Figyelembe véve a tavaly erre a célra képzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív veszteség 25 milliárd forintot érhet el, amit 2014 második negyedévében számolnak el. Ez az összeg 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásuknál a törvénybe az elfogadás előtt nem sokkal bekerült elévülési szabályok miatt.

Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek az OTP szerint a devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további 20-30 milliárd forintot érinthetnek. A törvény elfogadott változata 40 milliárd forinttal növelte az általuk várt összeget - tudatta a bank július elején.

Utoljára 2011 szeptembere és 2012 februárja között élt át akkora sokkot a magyar bankszektor, amekkorának most a küszöbén áll, írtuk nemrég. Az akkori kedvezményes végtörlesztés 370 milliárd forint közvetlen banki veszteséget okozott a hitelezőknek, igaz, ennek közel 30 százalékát leírhatták a bankadójukból.

Az MNB most a végtörlesztési sokk két-háromszorosára rúgó, 700-900 milliárd forintos veszteségre számít a teljes pénzügyi szektorban, és ez még csak a tisztességtelen szerződései feltételek (árfolyamrés és egyoldalú kamatmódosítások) elszámolását tartalmazza, az év végén várható forintosításét még nem.