Itt vannak az oroszellenes EU-szankciók
További Gazdaság cikkek
- Visítozva rohant a NAV egységei elől a Reszkessetek, betörők! sztárja
- Mind elbuktuk, pedig százmilliókat ért volna ez a hat szám
- Nincs több pánik a törött kütyük miatt: itt a MediaMarkt válasza
- Újraindult az olajszállítás a Barátság kőolajvezetéken
- Munkaidőn kívül buktatott le egy adóellenőr egy karácsonyfadíszeket áruló vállalkozót
A Portfolio azt írja, az Európai Unió az alábbiakat mérlegeli:
- Tiltott lenne az EU területén működő intézményeknek, hogy a legalább 50 százalékban orosz állami tulajdonban álló bankok részvényeit és 90 napnál hosszabb futamidejű kötvényeit megvegyék. Ez viszont lényegében csak két orosz bankra vonatkozna. A tiltás a szabályok július végi hatályba lépése utántól lenne érvényes.
- Új orosz cégek papírjait (részvény, ill. kötvény) tilos lesz az európai értéktőzsdékre bevezetni.
- Azt is mérlegelik, hogy kiviteli tilalmat vezet be az orosz védelmi iparnak szánt fegyverekre, de ez a tilalom visszafordítható lenne. Megtilthatják továbbá az összes, katonai célzatú, de kettős felhasználású – tehát polgári és katonai végfelhasználók számára is felhasználható eszköz kivitelét is.
- Energetikai technológiák kiviteli tilalmát is fontolgatják, de ez csak hosszú távú termeléssel összefüggő technológiákra vonatkozna azért, hogy a jelenlegi kitermelést (pl. tengeri olajkitermelés) ne veszélyeztesse.
Ez nem állítja meg az oroszokat
A most bejelentett, illetve mérlegelt oroszellenes EU-szankciók első ránézésre nem tűnnek túlzottan szigorúnak, illetve valószínűleg nem okoznak súlyos érvágást az orosz gazdaságnak.
Az orosz (többségi állami tulajdonú) bankok által kibocsátott kötvények 47 százaléka volt kibocsátva tavaly az EU területén, ami egyébként 7,5 milliárd eurót tett ki a teljes 15,8 milliárd eurónyi kötvényállományukból - emlékeztet a Reuters tavalyi információkra.
Az oroszok EU-ba irányuló éves fegyverexportja mintegy 3,2 milliárd euró, míg az EU-ból Oroszországba irányuló kivitel ennek csak tizede (mintegy 300 millió euró), azaz nem túl nagy összegű üzleteket érintene.
A fentieknél jóval nagyobb falat lenne az, ha az EU valóban betiltaná a kettős felhasználású katonai eszközök Oroszországba irányuló exportját, az ugyanis évente mintegy 20 milliárd eurónyi üzletet érintene.
A fenti szankciók első körben némi fellélegzést okoztak az orosz részvénypiacokon és ugyanígy az európai börzéken is, hiszen elmaradt a durva, széleskörű ágazati szankció. Igaz nem lehet kizárni, hogy ha az orosz hozzáállás az EU megítélése szerint nem javul érdemben, akkor a szankciókat még fokozni fogják az EU döntéshozói.
A szankciókról bővebben itt írtunk.