Árpád
3 °C
12 °C

Újabb hivatkozást értett félre Orbán

DBELO20140726020
2014.08.01. 07:05 Módosítva: 2014-08-01 08:52:10

Újabb nyitott kérdésre került pont Orbán Viktor hétvégi, tusnádfürdői beszédével kapcsolatban. Korábban hiába kerestünk egy cikket, amelynek segítségével Orbán azt akarta illusztrálni, hogy mennyire alacsony európai összevetésben a magyar közvagyon mérete, és miért nem gond, ha a magyar állam most újabb és újabb vagyontárgyakat vesz magához.

De most a miniszterelnök sajtófőnökének segítéségével megtaláltuk az idézett cikket, ami a halódó globális pénzvilág hivatalos lapjában, a Financial Timesban jelent meg. Kiderült, hogy

a cikk igazából arról szól, hogy Szlovénia azért került a csőd szélére, mert túl nagy és korrupt volt az állami szektora.

Szó szerint ezt mondta Orbán a beszédben, ahol erről a cikkről beszélt (itt meg is hallgathatja):

„(...) A liberális demokrácia, a liberális magyar állam nem védte meg a közösségi vagyont. Most ugyan az ellenkezőjét halljuk, mint hogyha egyes vásárlások esetén – erre majd visszatérek, mert legutóbb éppen bankot is vásárolt a magyar állam – az a kép rajzolódnék ki az értelmezésekből, a magyar állam egyre inkább olyan vagyontárgyakat is magához vonzana, és közvagyonnak minősítene, amivel túlhalad az Európában elfogadott magatartáson.

Holott ha megnézzük – nemrégen közölt a Financial Times egy ilyen nagy listát –, hogy az európai uniós államokon belül melyik országban mekkora a közvagyon aránya, akkor Magyarország a lista leges-legeslegvégén található. Minden országban – talán kettőt leszámítva – magasabb a közösségi tulajdonban tartott vagyon aránya, mint Magyarországon.

Tehát nyugodtan vallhatjuk azt az állítást, hogy a liberális demokrácia a többi európai államhoz képest is, velük összehasonlítva is képtelennek bizonyult arra, hogy megvédje a nemzet önfenntartásához szükséges közösségi vagyont."

Most végre megtudtuk, hogy melyik cikket olvasta Orbán, ugyanis Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke válaszolt kérdésünkre, és megküldte a hivatkozást. A cikk tavaly novemberi, Szlovéniával foglalkozik, és itt érheti el.

Íme a miniszterelnök úr által idézett nagy lista a tekintélyes brit lap cikkéből:

0e9fe890-5215-11e3-adfa-00144feabdc0.img

Orbán a beszédében ezek közül a harmadik grafikonról van szó. A listán 13 európai ország és az Egyesült Államok szerepel, és az OECD két évvel ezelőtti adatai alapján összegzi az országok teljes – pénzügyi és nem pénzügyi – közvagyonát a GDP arányában; itt megtalálhatja az adatbázist, ami alapján készült. A közvagyon listázásával az a baj, hogy annak a nem pénzügyi részének értéke elég nehezen becsülhető, mivel részben olyan dolgokból áll, amiknek nincs piaca (földek, épületek, műtárgyak). De nem is teljesen világos, hogy az FT milyen számok alapján állította össze a fenti listát, hiszen mindegyik ország állami vagyona jóval alacsonyabbnak tűnik az ábrán, mint valójában – elképzelhető, hogy csak a központi kormányzat vagyonát, csak az állami tulajdonú bankok eszközeit vagy csak a nem pénzügyi vagyont számolták.

De hogy nézne ki igazából egy ilyen összehasonlítás?* Szerencsére az európai statisztikai hivatal honlapján meg lehet nézni, hogy az idei első negyedévben hogyan állt – a teljes vagyonnál sokkal jobban mérhető – állami pénzügyi vagyon, és azon belül is a vállalati részesedések, részvények értéke. A lenti ábrán tehát azt látjuk, hogy az állam tulajdonában álló részvények, vállalati részesedések és egyébként értékpapírok értéke mekkora az éves GDP-hez képest.

 

Tény, hogy nem a lista legelején vagyunk, de messze nem is a legvégén. Belgium, Olaszország, Lengyelország és még négy keleti tagállam mögöttünk van a teljes állami pénzügyi vagyon szempontjából. A német állam pedig annak ellenére birtokol kevesebb vállalatot a GDP arányában Magyarországnál, hogy ott az Airbust gyártó EADS, a hatalmas Deutsche Bahn, a Volkswagen és a szintén igen nagy bankrendszer jelentős része is az államé.

Az igazán nagy csavar azonban az, hogy miről szól az a cikk, amiben Orbán ezt az ábrát találta. Nem másról, mint hogy hogyan taszította Szlovéniát a csőd szélére az, hogy túl nagy volt az állami szektora. Néhány megállapítás a cikkből:

  • Szlovénia bukásában hatalmas szerepet játszott, hogy nehezen átlátható kapcsolatokon keresztül kapták az állami bankoktól a hiteleket egymást jól ismerő, politikai kapcsolatokkal bíró vállalati vezetők.
  • A legnagyobb szlovén állami bank, a Nova Ljubljanska Banka vállalati hiteleinél 10 euróból nagyjából 4-ből lett rossz hitel.
  • Szlovéniában az állami haveri kapitalizmus (crony capitalism) volt az, ami a görögöknél az állami vízfej vagy a spanyoloknál a felfújt ingatlanárak.
  • „Melyik autóval mész 150 kilométert murvaúton? A céges kocsival, mivel ott nem fizetsz a javításért. Szlovéniában mind céges autóval jártunk. Kit érdekel, hogy mi van az állam pénzével?" – viccelődött a cikkben a szlovén jegybank elnöke, Bostjan Jezbec.
  • „A hitelezést politikai szempontok által vezérelve torzították. Felelőtlenül szórták a pénzt” – mondta Boštjan Vasle, a szlovén kormány gazdasági elemző intézetének vezetője.

Nehéz tehát azt mondani, hogy Orbán olyan gondolatokat olvashatott ki ebből a cikkből, amik az állami vállalati szerepvállalásának erősítése mellett szólnak. Szlovénia ugyanis, mint a cikk is megállapítja, éppen abban különbözött a többi 2004-ben EU-taggá vált posztszovjet országtól, hogy korábban elzárkózott a széles körű privatizációtól (=nem védte meg a közösségi vagyont, mondaná erről Orbán Viktor.)

Ön szerint félreértette Orbán?

  • 5653
    Nem értette félre, de félremagyarázta
  • 2027
    Félreértette
  • 904
    Nem értette félre és nem magyarázta félre
  • 728
    Politika / bankok

Bár a miniszterelnök többször bizonygatta tusnádfürdői beszédében széles olvasottságát, mégsem ez az első cikk, amire hivatkozott akkor, ám később kiderült róla, eléggé másról szól, mint amit kiolvasott belőle.

Hogy a kör bezáruljon, az FT két cikkben is írt Orbán illiberális államot beharangozó beszédéről: egyszer egy véleményblogon írtak arról, hogy mennyire aggasztó példaországokat állított Orbán Magyarország elé, egy hírcikkben pedig a beszéd állításainak bemutatása mellett ellenzéki kritikákat idéznek.

(*Hollandia, Írország, Görögország, Portugália és Románia esetében a 2013 utolsó negyedéves adatok érkeztek még csak be. A GDP-hez itt a 2014-es első negyedév annualizált értékével számoltunk. Emiatt nem teljesen pontosak az értékek, mivel az első negyedéves GDP súlya például Magyarország esetén kisebb – de az országok sorrendje akkor sem változik, ha négy negyedéves átlaggal számolunk.)