500 milliárdot tapsolt el a kormány a tartalékból

A 2010-es kormányváltás óta már 500 milliárd forint elköltéséről döntöttek egyszerű kormányhatározatokkal – írja elemzésében a Policy Agenda. Az általános tartalék a költségvetés egyik legzavarosabb, legkevésbé átlátható eleme, a képviselők gyakorlatilag biankó csekket adnak a kormánynak,

hadd költse a pénzt, amire akarja.

A „rendkívüli kormányzati intézkedésekre” szolgáló, korábban „általános" tartalékot a törvény szerint bármire el lehet költeni, ami az év közben hozott kormányzati döntésekből következik.

A Policy Agenda által készített összesítés szerint a ciklus első felében még csak mérsékelten költött ebből a tartalékból a kormány, de 2013-ra már 123 milliárd forintról hoztak döntést egyetlen év alatt. Ez az összeg, ha összehasonlítjuk a 2006 januárja és 2010 májusa közötti időszak e célú kiadásaival, amikor összesen 197 milliárd forintot költöttek el ilyen módon, akkor látható, hogy az Orbán-kormány előszeretettel osztogatott pénzt ebből a külön kasszából.

Kormányzati általános tartalék/rendkívüli kormányzati intézkedések

	2010.	2011.	2012.	2013.	2014.
összeg (mrd Ft)	97,2	93,7	102,3	124,8	79,6

A kabinetnek erről a pénzről a költségvetési zárszámadásban ugyan el kell számolnia, de vannak olyan döntések, amelyek nehezen nyomon követhetőek. Ilyen például a Miniszterelnökségnek a dologi kiadásaira fordított összeg, amely felhasználása nem átlátható.

A toplista: BM, Emmi, NFM

A tartalékból kapott pénzekből 2010 óta a legtöbbet a Belügyminisztérium kapta, 81,5 milliárd forint értékben. Igaz ennek jelentős részét, 55 milliárd forintot a rendőrség többletforrásaira fordították, amely azt is mutatja, hogy a költségvetés tervezésekor szándékosan, vagy hibásan alultervezték az éves kiadásokat. Ezért szükség volt arra, hogy a tartalékból kiegészítésre kerüljenek ezen elkölthető források.

A második helyezett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (77,8 milliárd forint), amely összeg majdnem harmada sporttámogatásokra ment el. Ebből a 25 milliárd forintból jutott stadionépítésre, sportszövetségek támogatására is. Kérdéses, hogy ezek mennyire voltak rendkívüli kiadások, mégha jogilag nehezen is lennének támadhatóak.

A toplista harmadik helyén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium áll 58 milliárd forinttal, amely jelentős része, egyetlen tétel még 2010 decemberéből egy 20 milliárd forintos MFB-tőkeemelés.

Saját magának adott a legtöbbet a kormány

Kiszámítható költségvetési tervezés esetén nincsen szükség jelentős többletforrásokra ahhoz, hogy a kormányzat képes legyen a működését finanszírozni. Ezzel szemben 2010 óta a Policy Agenda számításai szerint a rendkívüli kormányzati tartalékból 218 milliárd forintot költöttek el az állami gépezet működtetésére. 2012-ben és 2013-ban is 60-60 milliárd forint lett beletöltve a minisztériumokba, miközben mindkét évben zárolásokról lehetett olvasni. Azaz ezen a téren látszólag kiszámíthatatlanság jellemezte a kormányzatot.

Azért látszólagos, mert egyértelműen látszottak a pénzosztásban az abszolút központosított kormányzás jegyei. Amire politikai szempontból kellett a pénz (sport, kulturális intézmények, önkormányzati beruházások, állami vagyon bővítése), arra mindig talált a kormányzat forrást, miközben megszorításokat, elvonásokat hajtatott végre más területeken.