És az ön városa mit rejteget?

A törvénytisztelet, a jogkövető magatartás a modern demokráciák alapja. Nagymértékben rombolja az állampolgárok, a vállalkozások jogkövető magatartás iránti elkötelezettségét, ha maguk az állami intézmények sértenek törvényt.

– írja elemzésében a Korrupciókutató Központ Budapest, felmérésük címe: „Korrupciós kockázatok, törvénytisztelet és világháló”. A magyarországi városok korrupciós kockázatát vizsgálták az önkormányzatok honlapjai alapján, azt vizsgálva, az önkormányzatok

• mennyire átláthatóak (nyitottsági index), és
• mennyire tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket (törvénytisztelet index).

Közbizalom, növekedés, jólét

„Eredményül azt kaptuk, hogy a magyar városok önkormányzatait inkább az átláthatóság hiánya és törvényszegő magatartás jellemzi, bár több önkormányzat példája is arra mutat, hogy lehetséges a törvények betartása” – írják összegzésükben, arra következtetve, hogy az átlagos magyar önkormányzatnál magas a korrupciós kockázat, pedig „a közbizalom léte, a joguralom érvényesülése és az ebbe vetett hit alapja a hosszú távú gazdasági növekedésnek és végső soron feltétele a társadalom jólétének”. (Arról, hogy mi a jog uralma, és mi köze a keleti nyitáshoz, itt írtunk bővebben.)

Az önkormányzatok honlapjait előre összeállított szempontok szerint vizsgálták, rákérdeztek arra, találhatóak-e a honlapon közbeszerzési szerződések, jegyzőkönyvek a testületi ülésekről, de az átláthatóságra vonatkozó kérdéseket is feltettek, például hogy milyen nyelven érhető el a honlap, vagy van-e rajta oldaltérkép.

Az adatbázis matematikai-statisztikai módszerekkel való elemzésének és összetett mutatók kiszámolásának segítségével keresték a „legnyitottabb” illetve a „legtörvénytisztelőbb” városokat. A nyitottsági index az adatokhoz való hozzáférhetőséget és azok átláthatóságát mutatja, a törvénytiszteleti index pedig a törvényileg szabályozott információk közzétételére vonatkozik.

Itt vannak a győztesek

A Magyar önkormányzati Nyitottság Index (MANYI) értékekeit tekintve a városok listájában első helyen Sopron áll, azt Pilisvörösvár, majd holtversenyben Békéscsaba, Kecskemét és Szeged követi:

Sorszám	Településnév	Nyitottság index értéke
1	Sopron	0,94
2	Pilisvörösvár	0,88
3	Békéscsaba	0,82
4	Kecskemét	0,82
5	Szeged	0,82
6	Bábolna	0,76
7	Budapest 22. ker.	0,76
8	Bük	0,76
9	Göd	0,76
10	Hévíz	0,76
11	Kistarcsa	0,76
12	Lajosmizse	0,76
13	Martfű	0,76
14	Mezőberény	0,76
15	Mezőkövesd	0,76
16	Mórahalom	0,76
17	Nyíregyháza	0,76
18	Tatabánya	0,76
19	Zalaegerszeg	0,76
20	Balatonalmádi	0,71
21	Balmazújváros	0,71
22	Budaörs	0,71
23	Budapest 02. ker.	0,71
24	Budapest 13. ker.	0,71
25	Budapest 18. ker.	0,71
26	Budapest 23. ker.	0,71
27	Debrecen	0,71
28	Esztergom	0,71
29	Fót	0,71
30	Gyomaendrőd	0,71
31	Győr	0,71
32	Jászberény	0,71
33	Kaba	0,71
34	Kapuvár	0,71
35	Kisújszállás	0,71
36	Lenti	0,71
37	Nagykanizsa	0,71
38	Nyergesújfalu	0,71
39	Nyírbátor	0,71
40	Orosháza	0,71
41	Solt	0,71
42	Szentes	0,71
43	Szentgotthárd	0,71
44	Tapolca	0,71
45	Tiszaföldvár	0,71

Forrás: Korrupciókutató Központ Budapest

Az Önkormányzati Törvénytisztelet Index (ÖNTI) alapján a legtörvénytisztelőbb város kategóriában ma Magyarországon hat város szerepel az első helyen, azonos értékkel: Budapest 23. kerülete, Kaba, Mezőberény, Pilisvörösvár, Sopron és Zalaegerszeg.

Sorszám	Településnév	Törvénytisztelet index értéke
1	Budapest 23. ker.	1,0
2	Kaba	1,0
3	Mezőberény	1,0
4	Pilisvörösvár	1,0
5	Sopron	1,0
6	Zalaegerszeg	1,0
7	Ács	0,9
8	Bábolna	0,9
9	Békéscsaba	0,9
10	Budapest 18. ker.	0,9
11	Budapest 20. ker.	0,9
12	Budapest 22. ker.	0,9
13	Bük	0,9
14	Cegléd	0,9
15	Győr	0,9
16	Hajdúnánás	0,9
17	Hévíz	0,9
18	Kecel	0,9
19	Kecskemét	0,9
20	Kistarcsa	0,9
21	Komárom	0,9
22	Lajosmizse	0,9
23	Mezőhegyes	0,9
24	Mezőkövesd	0,9
25	Mohács	0,9
26	Mórahalom	0,9
27	Nyíregyháza	0,9
28	Pusztaszabolcs	0,9
29	Szeged	0,9
30	Szentgotthárd	0,9
31	Tiszaföldvár	0,9

Forrás: Korrupciókutató Központ Budapest

Az önkormányzati honlapok vizsgálata arra mutat, hogy olyan az állampolgári tájékozódás szempontjából fontos információk jellemzően nem jelennek meg a honlapokon, mint a testületi ülések napirendjei, összefoglalói, vagy az önkormányzati közbeszerzésekre vonatkozó információk.

– írják. A szerzők szerint a tanulság az, hogy a magyar városok önkormányzatai jellemzően magas korrupciós kockázat mellett működnek (az átláthatóság, elszámoltathatóság mértéke ugyanis fordított viszonyban áll a korrupciós kockázatok szintjével). A korrupció csökkentését az átláthatóság növelésén keresztül lehet alacsony társadalmi ráfordítások mellett elérni – emlékeztetnek, újra feltéve a nagy magyar költői kérdést:

Hogyan várhatnánk el a vállalkozásoktól, a lakosságtól törvénykövető magatartást, ha maguk az állami intézmények mutatják fel a törvényszegő magatartás példáit?