Magyar államkapitalizmusról írt az FT

A Financial Times Alphaville nevű piaci blogja – amiben főleg fiatalabb elemzők írnak egymásnak – elég lehangoló cikket írt Magyarországról. A cikkben Dan McCrum a közelmúltbeli magyar eseményeket szedi össze – köztük idéz Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéből is –, és a legnagyobb francia bank, a BNP Paribas közép-európai eseményekkel foglalkozó varsói elemezője, Michal Dybula megállításait fűzi hozzá.

A cikkben idézett elemzés szerint ma 

Ezek az állammal baráti viszonyt ápoló cégek könnyebben jutnak pénzhez, és más módon is segítheti őket az állam, a versenyt torzító módon. Vélhetően folytatódni fog az a politika is, ahol feldolgozóipari beruházásokat erősen segíti a kormány, az összes többi ágazatban, főleg a bank- és közműszektorban viszont durván akadályozza őket.

Dybula szerint – főleg az országok rendszerváltás előtti teljesítménye fényében – erősen kérdéses, hogy ezzel a gazdasági szerkezettel versenyképes tud-e lenni az ország.

Közben megkaptuk a varsói szerzőtől a befektetőknek szétküldött, július 29-i keltezésű elemzést, ami a fentieken túl a következőkről szól:

• A forint árfolyama szempontjából elég nagy kockázat a kormány devizahiteles mentőakciója.
• A magyar kormány célja, hogy növelje az EU-n kívüli kereskedelmi partnerek arányát, szintén kormányközeli cégeket fog helyzetbe hozni. Ehhez ugyanis kormányközti kereskedelmi szerződések szükségesek, amelyekben eleve eldöntik, hogy melyik cégek kapnak majd szerepet.
• Hiába ellenzi az EU és az USA, Magyarország támogatja az Ukrajnát kikerülő orosz gázvezetékek megépítését, és valószínűleg ellenzi az újabb oroszokkal szembeni szankciókat. Ezek újabb konfliktuspontok lehetnek jelenlegi fő kereskedelmi partnereinkkel.
• A Fidesz otromba, a nacionalista államkapitalizmus kiépítésére irányuló törekvéseit más térségbeli országok is lemásolhatják – köztül a lengyel Jog és Igazságosság. Ennek (Lengyelország mértei miatt) egész Európa szempontjából komoly következményei lennének.

Visszatérve az FT cikkére, McCrum szerint az is aggasztó, hogy Magyarország ideológiai vitába kezdett a kereskedelmi partnerének túlnyomó többségét magában foglaló európai országokkal, ahonnan ráadásul az infrastrukturális beruházásokon keresztül legkönnyebben felhasználható forrásokat kapja. (A cikk megállapítja, hogy Brüsszel már most belengette, a magas államadósság miatt visszakerülhetünk a túlzottdeficit-eljárásba, ami az uniós források korlátozásával járhat). Mindez nem túl hivogató a befektetőknek, véli McCrum, aki arról is ír, hogy