Paks sérült fűtőelemei Oroszországba értek
További Gazdaság cikkek
- Bejelentést tett a kormány, nagyon fontos változások jönnek a SZÉP-kártyáknál
- Nagy Márton új szövetséget ajánl a gazdasági növekedéshez
- Orbán Viktor először tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara új elnökével
- Parragh Lászlót újabb fontos pozícióból váltották le
- Hamarosan érkezik a levél, új lehetőség nyílik a lakásvásárlásra
Több mint 11 évvel az üzemi baleset után megérkezett Oroszországba a paksi atomerőműben üzemanyag-tisztítás közben megsérült fűtőelemeket tartalmazó szállítmány.
A Roszatom képviselője júniusban még csak annyit közölt, hogy a 30, egyenként 125 kilogrammos kazetta két-három konténerben állítólag már idén útnak indul Ukrajnán keresztül. Mivel vasúti szállításról volt szó, szükség volt az ukrán féllel való egyeztetésre is. Bár a kelet ukrajnai – a szállítás útvonalát közvetlenül nem érintő – harci helyzet és a Kijev és Moszkva közötti feszült politikai viszony nem kedvez a gyors egyezségeknek, a Roszatomnál korábban is hangsúlyozták: ezek az atomügyeket sosem befolyásolták.
Mire kell 11 év?
2003-as üzemi baleset során „a fűtőelemet tartalmazó kazetták formája roncsolódott, de fűtőanyag-tartalmukat nem veszítették el” – mondta el az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója. Az urán-doixidot tartalmazó kazetta roncsolódása miatt a fűtőelemet a reaktortartályon kívüli tisztítótartályba kellett helyezni. Ezután meg kellett várni, hogy a tartály alján összegyűljenek az üzemanyag és fémrészek. A fűtőelem maradványokat hűteni is kellett. Ez egyébként az elhasznált fűtőelemekre is igaz, és a folyamat általában azok esetében is 3-5 évet vesz igénybe – magyarázta Fichtinger Gyula.
„Megkezdődött a tervezése a berendezésnek, amellyel a fűtőelem-maradványokat eltávolították a tisztítótartályból, majd szét kellett válogatni a maradványt üzemanyagrészekre és acélrészekre, megoldani az átmeneti tárolást, majd kiszárítva megfelelő acéltokokba kellett helyezni” – mondta el a főigazgató.
A technikai szakasz lezárultával következett a szállításra alkalmas konténer kiválasztása. Nem csak a sugárzástól kellett megóvnia a környezetet és a láncreakció beindulását megakadályozó hűtést kellett biztosítania, de a külső hatásokkal szemben is biztonságot kellett nyújtania.
A folyamatban a hazai és külföldi tervezők, szakértők, hatóságok, szakhatóságok, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium mellett az OAH is részt vett.
Az OAH-ra hárult a feladat, hogy egyeztesse az ukrán és az orosz nukleáris hatósággal az összes szükséges biztonsági engedély meglétét. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakhatóságaként az OAH részt vett a nukleáris anyag exportjának engedélyezésében, beszerezte a szükséges kormánygaranciákat is.
A paksi lecke
A Paksi Atomerőmű 2. blokkjában 2003. április 10-én történt súlyos üzemzavar, amelynek során tisztítás alatt lévő fűtőelemek sérültek meg. Eltávolításuk az OAH jóváhagyásával 2006. október 15-én kezdődött meg. A munkát pályázat útján nyerte el a Roszatom cége, az orosz TVEL konzorcium. Pjotr Lavrenyuk, az elsősorban nukleáris fűtőanyagokat előállító cég vezérigazgató-helyettese a moszkvai Atomexpón kijelentette: az engedélyeztetési eljárás miatt az üzemzavar következményeinek elhárítására a felkészülés majdnem 3 évig tartott, de azután meglehetősen gyorsan ki tudták emelni a sérült fűtőelemeket, így a munkálatokat elvégzőket nem érte a megengedettnél nagyobb sugárterhelés.
A Roszatom irodavezetője, Alekszandr Dorofejev szerint a reaktor állása, az üzemzavar elhárítása, az ideiglenes tárolás, az elszállítás igen sokba került a paksi atomerőműnek. Megfogalmazása szerint az orosz technológiai eljárás megsértése – amit a tisztítást végző francia Framatome cég követett el – "jó lecke volt".
Igaz, nem rutinszerű feladatról volt szó, tisztításra normális körülmények között nem is kell, hogy sor kerüljön. A blokkban korróziós folyamat indult el, és a fűtőelemek kazettáin lerakódás képződött, ami rontotta a hatásfokot. A korrózió elindulását okozó problémát elhárították, fűtőelemek lerakódás miatti tisztítására 2003 óta nem került sor. A kérdéses fűtőelemek még 1-2 évig működhettek volna, így ez is növelte az erőmű veszteségeit az üzemzavar elhárításának költségei és a termelés részleges leállása miatti bevételkiesés mellett.
„Miután kiadtuk az alapengedélyt a fogadó orosz féllel és a tranzitot saját területén biztosító Ukrajnával egyeztetve, meg kellett vizsgálni az aktuális ukrajnai helyzetet is. A magyar, orosz, ukrán szervektől azonban nem érkezett olyan információ, amely miatt korlátozni kellett volna a visszaszállítást.” – mondta Fichtinger.