Új csúcsokat ostromol az államadósság: 85,1 százalék

Az államháztartás adóssága június végén a GDP 85,1 százalékán állt, a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból.

Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött – akkor az emlékezetes Kósa-Szijjártó nyilatkozatok után tört ilyen magasra.

Az adatok alapján a második negyedévben 434 milliárd forint nettó adósságfelvétel növelte az államadósságot: ennyivel több hitelt vett fel az állami, mint amit visszafizetett. Korábban is jellemző volt, hogy az állam az év elején jelentős mennyiségű hitelt halmoz fel, hogy év végére betrükközhesse az államadósságot a GDP 80 százaléka alá. Ráadásul az MNB eszköztárának átalakítása miatt is rengeteg, a kéthetes MNB-betétből kiűzött pénz keres helyet az állampapírpiacon, ami miatt megérte az államkincstárnak az alacsony kamatok miatt jó sok hitelt felvenni.

A forint gyengülése további 65 milliárd forintot tett hozzá az államadóssághoz. Negyed év alatt 1 százalékot gyengült a forint, és mivel az adósság nagyjából 40 százaléka van devizában, ez 0,3 százalékot tett hozzá az államadóssághoz. Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó adóssága 25 432 milliárd forintot tett ki a második negyedév végén.

Az államháztartás nettó adóssága (amiből kivonják az állam vállalatokkal és más szereplőkkel szembeni követeléseit) 22 818 milliárd forintra, a GDP 76,3 százalékára ugrott – ez soha nem látott rekord.

Az egy dolog, hogy a kormány korábban rendszeresen fő célként beszélt "az államadósság elleni harcról", ami most csúfos bukás felé halad. Annak ellenére, hogy a GDP várakozáson felül nő, igaz, jelentős részben állami forrásokból. De ha nem áll valahogy érezhetően csökkenő pályára az államadósság, akkor akár már jövőre is visszakerülünk az uniós túlzottdeficit-eljárásba, ami az uniós források kifizetésének leállítását vonná maga után.

Az állam felelőtlen, a háztartások fegyelmezettek

A háztartások nettó finanszírozási képessége – ami azt követi, hogy hogyan változott a pénzügyi pozíciójuk a gazdaság többi szektorával szemben – 2014 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 6,1 százaléka (1823 milliárd forint) volt. A második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (459 milliárd forint) a negyedéves GDP 6,1 százalékát tette ki.

A háztartások elmúlt negyedévekben tapasztalt portfólióátrendezése 2014 második negyedévében tovább folytatódott. A készpénz és a folyószámlabetétek állománynövekedése a korábbi időszakokhoz hasonlóan magas. A háztartások továbbá számottevő mértékben vásároltak hosszú lejáratú állampapírokat, és változatlanul jelentős emelkedés tapasztalható a lakossági befektetésijegy-állományban. A háztartások kötelezettségeinek csökkenését elsősorban a devizahitelek törlesztése magyarázza, miközben növekedésnek indult a forinthitel-felvétel.