Gyöngyi
9 °C
9 °C

Rekordon a szegénység és az adósság

Ez történt a gazdaságban az év 34. hetében

2014.08.24. 15:53

Új csúcsokat ostromol az államadósság: június végén a GDP 85,1 százalékán állt, a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból.

 

Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött – akkor az emlékezetes Kósa-Szijjártó nyilatkozatok után tört ilyen magasra.

Az adósság mértéke hétfőn derült ki, és kedden már maga Orbán Viktor magyarázta el az Index riporterének a fertőrákosi Páneurópai Piknik Emlékparkban, hogy valójában miért nem magas az államadósság:

Nem magas. Ki kell vonni a nettóból a tartalékokat, és úgy már nem magas!

A miniszterelnök talányos szavait ebben a cikkben próbáltuk értelmezni,  az NGM viszont nem merült el Orbán szavaiban, hanem új trükkökön kezdett el agyalni, hogy az év végére 80 százalék alá tudja csökkenteni az államadósságot.

Ha ez elmarad, az Európai Bizottság újraindíthatja ellenünk azt a túlzottdeficit-eljárást, amely alól még csak nemrég kerültünk ki. Az mindenesetre legalább jó hír, hogy az állam mostanában elképesztően olcsón kap pénzt a piactól, így most tényleg érdemes magasabbra nyomni az adósságszintet. 

Jó kérdés, hogy ez meddig marad így, hiszen ha az amerikai jegybank, a Fed tényleg a tervezettnél korábban kezd kamatot emelni, véget érhet az a nagy pénzbőség a világgazdaságban, amiben jelenleg a magyar állam is lubickol, és aminek az olcsó hiteleket is köszönheti.

3,3 millió szegény országa lettünk

Orbán Viktor nem csak az államadósságról beszélt a páneurópai pikniken, hanem a bérekről is. A miniszterelnök azt mondta, hogy az uniós átlagbéreket a magyar „hamarosan”, illetve „belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat”. Igaz, azt is megemlítette, hogy pontos dátumot nem mondana, mert az felelőtlen ígérgetés lenne. Amit a bérekről most tudunk: 154 ezer forint az átlagbér, ami több, mint tavaly ilyenkor, de 310-es árfolyamon számolva 497 eurónak felel meg – az unióban ennél csak a román és a bolgár havi nettó kevesebb (mindkettő 400 euró alatt volt tavaly), a környékünkön a visegrádi államokban 680-705 euró között változik, míg Szlovéniában eléri az 1000 eurót. 

Nem csoda, hogy az is kiderült a héten, hogy a szegény emberek számát tekintve nagyon gyatrán állunk: a számok a módszertantól függően változhatnak, de a Tárki szerint a magyarok 17 százaléka élt 2012-ben a szegénységi küszöb alatt, míg az Eurostat adatai alapján tavaly 3,285 millió ember kevesebb mint 65 ezer forintból élt havonta.

 

A kormány sem hagyná ezt annyiban, a héten két fontos gondolat is elhangzott, ami erre enged következtetni. Amikor Varga Mihályt egy szocialista politikus arról kérdezte, hogy miért kapnak az új kaszinók tulajdonosai évi 7 milliárd forintos adókedvezményt, a nemzetgazdasági miniszter elmondta, hogy nem másért, mint hogy Andy Vajna – akinek a pesti kaszinóira még várni kell – és társai

több pénzt keressenek és több adót fizessenek, továbbá hozzájáruljanak a gyermekétkeztetéshez.
 

Szombaton aztán még azt is megtudhattuk, hogy az Erzsébet-program a társadalmi szolidaritás egyik legsikeresebb programja Európában. Ezt Kurucz Éva kormányszóvivő arra reagálva mondta, hogy a francia Sodexo amerikai választott bíróságon perli a magyar államot az utalványüzlet államosítása miatt.

Ez megint nem a bankok hete volt

A héten beindultak a devizahiteles törvény által lehetővé váló perek, ahol az egyoldalú kamatemeléseknél a bankoknak azt bizonyíthatják, hogy tisztességesek voltak. Az állam megnyerte az első pert a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet ellen, amelyben a bíróság kimondta, hogy az ügyben azért nem kell az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok.

Még a tárgyalás előtt kiderült viszont, hogy már a perig sem annyira egyszerű eljutni a bankoknak: csütörtökön a Fővárosi Törvényszék Gazdasági kollégiuma azt válaszolta a kérdésünkre, hogy csütörtökre már 20 banki keresetet utasítottak el, miközben összesen 38 bank adott be ilyet. Pénteken aztán még 19 bank nyújtott be keresetet a Fővárosi Törvényszékre.

A devizahitelesekkel kapcsolatban a héten újra beharangozták, hogy az autóhiteleseket is menthetik, viszont az is kiderült, hogy ezt az egészet a bankok nagyon nehezen bírják: 361 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a magyar bankszektor a második negyedévben a devizahiteles terhek miatt. Az állam új szerzeményének se áll túl jól a szénája: az MKB vesztesége az év első felében 20 milliárd forint körül lehetett. A Raiffeisen pedig akkorát bukott, hogy a kivonulást sem zárják ki.

Az OTP eredményein is meglátszott a hatalmas bukta, a második negyedévben több mint 150 milliárdos veszteség jött össze. 

   33. heti záró 34. heti záró
BUX 17506 17802
OTP 3957 4028
Mol 11725 11900
Richter 3855 3940
Magyar Telekom 369 375
EURHUF 314.21 313.41

Nem minden banknak megy azért rosszul

Ott van például a jegybank, ami mostanában eléggé rákapott a luxusra: a héten az is kiderült, hogy Budapest egyik legprémiumabb luxusirodája, az Eiffel Palace és a tiszaroffi kastély után vett egy további ingatlant is a belvárosban, egy négyemeletes épülettömböt, ezúttal 450 millió forintért. A nagy bevásárlások közepette Matolcsyék jóléti céget is alapítottak maguknak.

8 millió forintra büntette többek közt a Sziget Fesztivál 2012-es tulajdonosát, az EST Media csoportot az MNB, persze ez semmi se volt ahhoz képest, amennyire a Bank of Americát bírságolták: a 16,65 milliárd dolláros büntetés a történelem legnagyobb bankbírsága. A svájci bankok se örülhetnek: vége a titkolózásuknak.

Olyannyira nem volt tétlen a héten a jegybank, hogy még Töröcskei István tulajdonában lévő Széchenyi Banknál is vizsgálódni kezdtek, amiért az kilenc hónapja nem felel meg a tőkekövetelményeknek; de azt is levezették, hogy miért jó a kivándorlás az országnak.

Az oroszok és az ukránok sincsenek toppon

Az oroszok már nyögik a kieső kajaimportot, bár hónapok alatt pótolhatják az árut. A magyar termelőknek is nagyon betesznek a szankciók, ezért a kormány kereskedelmi különalkura készülődhet az oroszokkal. Az EU is érzi a nehézségeket, ezért 125 millió eurót szabadított fel az orosz mezőgazdasági embargó sújtotta termelők támogatására.

Úgy tűnik, a magyar kormányon kívül a németetet se érdekli annyira az EU, hiszen engedélyezték, hogy egy orosz milliárdos tulajdonába kerüljön a német RWE közüzemi cég DEA olaj- és gáztermelő vállalkozása. Ukrajna eközben tovább szenved: nem elég, hogy összeomlott a kelet-ukrán ipar, még a Fitch is leminősített őket. Mindenesetre azért egyre több földgázt vesznek tőlünk, miközben a balti országok is igyekeznek függetlenedni az orosz gáztól.

És ami még történt a héten

A Defacto megnézte, hogy miért jobb a nyugat, mint a kelet, a Pénz beszél blogon pedig arról olvashattak, hogy hogyan kereshették volna szénné magukat a Google-ön.