Gyenge, de javul a versenyképességünk

A Bizottság jelentése szerint az adatok az export fellendülését és a termelékenység növekedését mutatják a legtöbb tagállamban, ezek a jó adatok azonban jelentős különbségeket takarnak az egyes országok politikái és teljesítménye, valamint az ágazatok között – írja a Napi.hu.

A jelentés szerint a versenyképességet visszavető sok tényező az uniós tagállamokban hasonló. Ezek között olyanokat említ a bizottsági jelentés, mint a beruházások hiánya, a finanszírozáshoz és a piacokhoz való korlátozott hozáférés - főleg a kis- és középvállalkozások esetében -, magas energiaárak, a befektetésbarát üzleti környezet és közigazgatás hánya.

Az Európai Bizottság jelentése megjegyzi, hogy a válság megmutatta, hogy erős reálgazdasági és ipari alapok szükségesek az európai gazdaság fellendülésének fenntartásához és erősítéséhez, valamint az EU 2020 céljainak eléréséhez.

A feldolgozóiparban 2008 óta 3,5 millió munkahely veszett el, és a csökkenő kereslet miatt, valamint azért, mert a cégeknek nehéz hitelhez jutni, egyre kevésbé vágtak új beruházásokba.

A feldolgozóipar részesedése az EU bruttó hozzáadott értékében a 2008-as 15,8 százalékról 15,1 százalékra csökkent 2013-ban, miközben a 2020-as cél 20 százalékos részesedés lenne. A bizottság szerint fontos az ipari termelés csökkenésének megállítása, hiszen az EU gazdasági sikereinek ez a kulcsa - az EU exportjának, magán kutatás-fejlesztésének több mint 80 százalékát adja ugyanis, de versenyszférában is minden negyedik munnkahelyet ez az ágazat ad. Ráadásul ezek általában képzett munkaerőt igénylő munkák, és minden létrejött feldolgozóipari munka 0,5-2 új munkahelyet hoz létre más szektorokban.

Magyarország közepesen jó és javul

A bizottság jelentése a tagállamok teljesítményét tekintve négy csoportba sorolta a tagállamokat:

• A magas és javuló versenyképességű tagállamok: Hollandia, Németország, Dánia, és Írország.
• A magas, de stagnáló vagy romló versenyképességű tagállamok: Belgium, az Egyesült Királyság, Ausztria, Franciaország, Olaszország, Luxembourg, Svédország és Finnország.
• A mérsékelt, de javuló versenyképességű tagállamok: Magyarország Észtország, Litvánia, Spanyolország, Lettország, Cseh Köztársaság, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia és Görögország.
• A mérsékelt és stagnáló vagy csökkenő versenyképességű tagállamok: Szlovénia, Bulgária, Horvátország, Málta és Ciprus.

Akkor mi a baj itthon?

A magyarországi hozzáadott érték nagy részét a feldolgozóiparban a nagy nemzetközi vállalatok adják, azonban a hazai kkv-k még mindig elkülönülnek ezektől a cégektől, így a fejlettebb multik nem húzzák magukkal a gyengébb hazai cégeket. Az innovációval is hasonló a helyzet: az innovatív vállalkozások aránya alacsony az összes kkv-n belül, ráadásul ezek nagy része Budapesten van, ami azért nem jó, mert felerősíti a területi egyenlőtlenségeket.

A bizottság szerint Magyarország számára létfontosságú, hogy az európai strukturális alapok gazdaságfejlesztési forrásainak nagy része meghozza azokat a strukturális változásokat, amelyek a hosszú távú versenyképességhez szükségesek.

Ezeknek a programoknak különösen az infrastruktúra, innováció és fenntarthatóság terén még kihasználatlan potenciált kellene célozniuk. A széleskörű reformok ellenére Magyarországon a közigazgatás még mindig túlságosan körülményes, a szabályozási környezet pedig továbbra is akadálya a versenyképességnek (Az ábrán a legjobb megítélés 1, a legrosszabb 0 pontot kap).

A Bizottság szerint tehát fontos az újraiparosítás, ők azonban nem pontosan arra gondolnak, ami most nálunk folyik: az magyar ipari szektorokban ugyanis bőven az EU-s átlag alatt van a felsőfokú végzettséűek száma, aminek hiányában a magyar ipar magas hozzáadott értékű termelés helyett inkább csak összeszerelésre képes. Ami viszont még ennéli is nagyobb baj, az az, hogy csökkent a magyar munkaerő termelékenysége.

Mi a teendő?

Ahhoz, hogy az EU gazdasága teljesen felépüljön, még több területen további lépések szükségesek az EU egészében a bizottság szerint.

Az európai ipar versenyképességének fenntartásához így további beruházások szükségesek minden szektorban. A bizottság szerint nagyon fontos továbbá, hogy a vállalati hitelek hiánya - ami sok tagállamban tapasztalható - ne fojtsa el a fellendülést.

A Bizottság szerint a nyersanyagfelhasználás hatékonyságának javítása is létfontosságú. A Bizottság elítéli a rezsicsökkentést, mert szerintük az energiaárak központi csökkentése miatt a szolgáltatók nem jutnak majd elég pénzhez, ahhoz hogy fedezzék a költségeiket. Az energiaárak miatt ráadásul az emberek nem lesznek ösztönözve, hogy szigeteléssel hatékonyabbá tegyék az otthonaik energiellátását.

A versenyképességhez arra is szükséges lenne, hogy csökkenjenek a vállalkozások költségei és a bizonytalanság a közigazgatásban. A bizottság szerint a legtöbb tagállamnak jobban figyelembe kell vennie más területek jogszabályainak és rendelkezéseinek hatását a versenyképességre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!