2 milliót is visszakaphat egy átlagos devizahiteles

A Pénzcentrum kiszámolta, mennyit, hogyan és mikor kapnak vissza az adósok. Az árfolyamrés esetében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) már közzétette azt a képletet, ami alapján a bankok kiszámolhatják az összeget, az új törvény pedig rendelkezik arról, hogy a kamatemelés számításait is a jegybank ajánlása alapján számolhatják ki a hitelintézetek. Emiatt nagy valószínűséggel hasonló módszerrel kell elszámolniuk a bankoknak, mint az árfolyamrés esetében.

Hatalmas különbségek adódhatnak a visszatérítés összegében aszerint, hogy melyik pénzintézet volt a hitelnyújtó. Ennek több oka van, az árfolyamrés mértéke például minden banknál eltérő, ahol kisebb volt az eltérés az MNB középárfolyamához képest, ott a visszatérítés is kisebb lesz. A kamatemelési gyakorlat bankonként változó, sőt, a kezdeti kamatszint ügyfelenként is eltér, ezért ebben még nagyobb különbségek lehetnek. Nem mindegy az sem, ki milyen futamidőre, mikor, mekkora összeget vett fel.

A Pénzcentrum így két különböző számítást végzett el, az egyik a jegybank havi átlagos kamataival számol, míg a másiknál egyszeri kamatemelés történt (öt százalékról hat százalékra nőtt a kamat egy lépésben). Míg az első esetben csak a kamatemelés miatt 1,7 millió forint jön ki, addig az egyszeri kamatemelés esetén 781 ezer forint jár vissza az ügyfélnek.

A kamatemelést és az árfolyamrést is figyelembe véve azt láthatjuk, hogy az MNB adatai alapján számolva több mint kétmillió forint is visszajárhat egy átlagos devizahitelesnek. Az egyszeri kamatemelés esetén ugyan jóval kisebb ez az összeg, de még így is egymillió-egyszázezer forintra rúg ez az összeg. Ebből az árfolyamrés 348, illetve 323 ezer forintot tesz ki, míg a kamatemelés miatt 1,7 millió és 781 ezer forint jár vissza.