Most kiderül, ki volt a hét Széles Gábora

Ez történt a gazdaságban az év 40. hetében

Előzmény (2)

Frissebb (2)

További Gazdaság cikkek

Ezen a héten a szokásosnál is jobban felpörgött a rezsicsökkentés: bejelentették a nemzeti mamutközszolgáltató létrehozását és a tűzifa-rezsicsökkentést is. Az is kiderült, a bankokra egymilliárd forintos terhet toló devizahiteles törvény miatt 4-5 nagybank maradhat az országban, arról, hogy ez jó lesz-e nekünk, nagy viták vannak. Brüsszel pedig megint fenyeget, de az is lehet, hogy hiába. Mindenesetre ez a költségvetést és a jegybank politikáját is jelentősen meghatározhatja. Összeszedtük a hét legfontosabb gazdasági híreit.

1. Jön az állami közműszolgáltató

Németh Lászlóné nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkár szerdán jelentett be, hogy a Magyar Posta, a Díjbeszedő és a kormányablakok bevonásával márciusban több lépcsőben indul el az állami közműszolgáltató.

A tervek szerint egy olyan állami közműholdingot akarnak létrehozni, ami a gáz-, villany- és távhőszolgáltatásokat a postai szolgáltatásokkal összekötve tenné lehetővé, hogy egyetlen számlán fizessük majd az összes közüzemi számlát, miközben az ügyintézésbe beszállna a posta, így a postások, és a fiókok is intézhetnének rezsiügyeket. Netes ügyintézésre meg jól jöhet a kormányablak, és még a banki háttér is adott az egy érdekkörbe összpontosuló takarékszövetkezeteken és az FHB-csoporton keresztül, hiszen a héten a Posta beszállt az FHB-be.

Az már biztos, hogy első lépésben az MFB-hez kerülő Főgáz bázisán gázt árulnak majd; arról, hogy a lakossági áramszolgáltatásba hogyan lépnek majd be, december végéig lesz döntés, a távrendszer egységesítése pedig egy még nehezebb feladat lesz. Némethné a bizonytalanságok miatt a költségekről egyelőre nem beszélt, de azt mondta jelen tudásuk szerint költségvetési forrást nem vesznek majd igénybe.

Egy ilyen állami monstrum jó eséllyel anélkül fogja letarolni a piacot, hogy a versenytársakkal különösebben trükközni kéne, hiszen egy idő után valószínűleg nem éri majd meg mástól venni az áramot és a gázt, mint az államtól.

Az állami holdingnál értelemszerűen óriási adathalmaz gyűlik majd fel az állampolgárok fogyasztási és fizetési szokásairól, erre némi jó indulattal azt mondhatnánk, hogy ez akár még előny is lehet akkor, amikor az állam szociál- vagy fejlesztéspolitikát, esetleg adórendszert tervez. Az utóbbi évek folyamatai alapján azonban könnyen politikai fegyverré válhat az újonnan létrejövő cég, hiszen könnyedén el lehet intézni, hogy például választások előtt rezsikedvezményeket adjon az állami kézben lévő holding.

Arról már nem is beszélve, hogy miközben árait tekintve olcsóbb lehet a jelenlegi rendszernél az állami közmű, a magyar közcégek eddig sem a hatékonyságukról és a korrupciómentességükről voltak híresek. Így könnyen az adóforintjainkból veszik majd el az, amit az ár csökkenésén spórolunk.

A héten kisebb az állami közműnél bejelentésénél kisebb volumenű rezsiügyek is történtek: szerdán jelentették be, hogy a távhő díja 3,3 százalékkal csökken, csütörtökön pedig a Földművelésügyi Minisztérium is kivette a részét a rezsicsökkentésből, amikor bejelentették a tűzifarezsi-csökkentést, aminek keretében a tárcához tartozó állami erdőgazdaságok 10 százalék árkedvezménnyel árusítanak országosan mintegy 170 ezer köbméter tűzifát.

2. Több bank összeolvadhat

A héten az is kiderült, hogy az MNB szerint a devizahiteles pénzek kifizetése után 4-5 nagybank maradhat Magyarországon. Nagy Márton, az MNB igazgatója szerint ennek az az oka, hogy a jövő évi forintosítás során éles versenyben kínált forinthitelekkel cserélhetik le a bankok a devizahiteleket: a folyamat során felvásárlásokra és összeolvadásokra lehet számítani a bankrendszerben, így az MKB anyabankja, a BayernLB után ugyanis más bankok is elhagyhatják Magyarországot.

A Budapesti Gazdasági Fórumon résztvevő bankvezetők – ebben a beszélgetésben a Budapest Bank, az Erste, az FHB és a Raiffeisen első emberei – csütörtökön egyetértettek Nagy Mártonnal, hogy magyar bankrendszer a jövőben kevésbé lesz jövedelmező, ezért kevesebb nagybank tud majd megélni. A Raiffeisen vezérigazgatója egyetértett abban, hogy a kisebb tortára kevesebb szereplő jut, ugyanakkor azt kifogásolta, hogy a felvásárolt bankok 2009-es mérlegfőösszegére is fizetni kell majd a bankadót, ami pedig nem ösztönzi a felvásárlásokat.

A Nagy által megjósolt hatalmas árversennyel kapcsolatban viszont már nem volt akkora az egyetértés: Soltész Gergő, az FHB Bank vezérigazgatója szerint például a maradék devizahitelesek túlnyomó többsége nem biztos, hogy elég vonzó lesz ahhoz, hogy a bankok igazi árversenybe kezdjenek értük.

A bankárok élete mostanában nem fenékig tejfel, a Budapest Bank vezetője, Zolnai György e kapcsán az említette meg, hogy szerinte nem helyes, hogy a politikusok denevérezik a bankárokat, mivel ezzel olyan hangulatot keltenek, amiben teljesen elfogadott, hogy emberek egy tüntetésen bombának öltözve ünnepeljék meg az egy évvel ezelőtti bankrobbantást.

A bankok annyira nem elégedettek a forintosítást is előíró törvénnyel, amit a héten fogadott el a parlament, hogy a visszamenőleges hatályú szabályokat kifogásolva kérik, hogy a köztársasági elnök a jogszabályt ne írja alá, hanem küldje el az Alkotmánybíróságnak (AB) előzetes normakontrollra.

A magyar lakosság eközben viszont egyre optimistább nem csak a fogyasztással és a megtakarítással, de a hitelfelvétellel kapcsolatban is. Egy kutatásból az derült ki, hogy főleg a lakáshitelek viszik hátukon a piacot, persze az sem elhanyagolható eredmény, hogy újra kiderült: a magyarok imádják a sárga csekket.

3. Brüsszel újra lecsaphat, de nincs félnivalónk

Ezen a héten az Európai Bizottság azt jelezte, hogy Magyarországgal szemben újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás az államadósság-folyamatok miatt, nem pedig a költségvetési hiányra vonatkozó feltételek miatt. A brüsszeli szakértők azt emelték ki, hogy az adósságállomány nincs határozott csökkenő pályán. De amíg az önkormányzati választásnak nincs vége, addig nem hallhatunk semmilyen részletet az esetleges költségvetési konszolidációról.

Fotó: Francois Lenoir / Reuters

A Morgan Stanley elemzői szerint ugyanakkor az ország hírneve szempontjából ugyan nem lenne jó, ha Magyarország visszakerülne a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá, azonban a további következmények szempontjából ennek az eljárásnak nincs jelentősége.

Magyarország a 2004-es uniós csatlakozása óta az eljárás hatálya alatt állt a deficitkritérium megszegése miatt, azonban csak 2012-ben merült fel az uniós források felfüggesztésének ügye, mivel a procedúra kidolgozásának folyamata is sokáig tartott. Ezért ha az ország vissza is kerül az túlzottdeficit-eljárás hatálya alá, akkor sem kell azonnali forrásfelfüggesztéstől tartania következményként

Mondjanak bármit is az elemzők, az mindenesetre vészjósló, hogy a második negyedévben 3,8 százalék volt a költségvetési hiány, ami fél százalékkal nagyobb mint tavaly ilyenkor. És még ha nem is kell azonnali felfüggesztéstől tartani, Magyarországon az elmúlt időszakban gyakorlatilag alig jött létre nagyobb beruházás EU-pénz nélkül, így fájó veszteség lenne a forrás kiesése.

Az MNB ráadásuk arról adott hírt, hogy a március végi 84,5 százalékról 85,0 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság a második negyedév végére. Az is kiderült, hogy a kormány nem csak költségvetési eszközökben gondolkodik az adósság csökkentésének érdekében: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy kommentálta a csökkenő államadóssághoz szükséges feltételeket, hogy szerinte kedvező árfolyamra is szükség van, ugyanis azon nagyon sok múlik.

Varga úgy fogalmazott egy pénteki interjújában, hogy "kedvező árfolyamra van szükség" az államadósság csökkenéséhez: pontos számot nem említett, de szavaiból egyértelműen úgy tűnt, hogy gazdasági miniszterként erősebb forintot szeretne az év végére.

Pénzpolitika ügyekről szóló vitákból mindenesetre nem szenvedett hiányt ez a hét: csütörtökön a Magyar Nemzeti Bankot a rendszerváltás óta vezető garnitúrák egy-egy tagja nem értett egyet leginkább semmiben a jelenlegi magyar monetáris politika kapcsán, kedden viszont hatalmas volt az egyetértés az eurózónához való csatlakozásról szóló vitában, hogy egyszer valamikor majd talán bevezetjük az eurót.

A héten ezen kívül összeszedtük, hogy: