Ha már botrány, legyen kövér
További Gazdaság cikkek
-
Két embernek megvan az új szerencsenapja: 60 millió euró talált gazdára kedd este - Szijjártó Péter a kínai autógyártás egyik zászlóshajójánál járt
- Hiába alacsony a kamat, alig fogynak a lakossági állampapírok
- Varga Mihály: Felkészültünk arra, hogy megtervezzük az Európai Unió költségvetését
- Újabb részleteket ismertettek az otthonfelújítási támogatásról
Hogy haragítsuk még jobban magunkra Amerikát? – kérdeztük kedden olvasóinktól, nem is sejtve azt, hogy a magyar kormánynak erre már rég megvan a válasza.
Rogán: A verseny miatt csináljuk
A gazdasági bizottság fideszes vezetője cikkünk megjelenése után, szerdán este nyilatkozott az MTI-nek a módosítóról. Határozottan kijelentette, a Déli Áramlat meg fog épülni, kiépítését Bulgária, Ausztria, Szlovénia és Olaszország is támogatja. Szerinte a mostani módosításra igazából csak azért van szükség, hogy minél többen versenyezhessenek a megépítéséért.
És csattanósabb, mint bármi, ami eszünkbe jutott.
A Rogán Antal vezette gazdasági bizottság kedden beadott egy módosító javaslatot a fideszes Mengyi Roland törvényjavaslatához, amiben lényegében lehetővé tennék, hogy az uniót és a nemzetközi egyeztetést megkerülve megkezdjük a Déli Áramlat építését.
Építhetne, ahogy akar
Ahogyan az indoklásban is írják, a módosítással olyan gázipari cég is építhetne vezetéket, amelyiknek nincs úgynevezett szállítási rendszerüzemeltetési engedélye. Márpedig ez azt jelentené, hogy nem kell megfelelnie azoknak a szabályoknak sem, amelyek ezekre az engedélyesekre vonatkoznak.
Milyen szabályok vonatkoznak rájuk? Például az, hogy nem kezdhetnek csak úgy, ötletszerűen vezetéképítésbe nemzetközi jóváhagyás nélkül, a különböző nemzeti fejlesztési terveket ugyanis összehangolják és ellenőrzik. A törvény szerint a rendszerüzemeltető csak a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben szereplő fejlesztéseket kezdheti meg, sőt, ha a tervet elfogadták már köteles is a beruházást végrehajtani.
Ez egyébként azért van, mert a nagy gázszállító vezetékek mindig határokon átívelő, hatalmas, drága, és a geopolitikai helyzetet formáló projektek, fontos, hogy meglegyen a megfelelő összehangoltság az egyes országok között.
Ha azonban elfogadják a gazdasági bizottság módosítóját, az azt jelentené, hogy Magyarországon nem csak rendszerüzemeltető építhet vezetéket, hanem bármilyen gázipari cég, aki a magyar Energiahivataltól erre aktuálisan engedélyt kap. Vagyis az ilyen vezetéképítés kívül esne a különböző nemzetközi koordinációs testületek hatókörén.
A módosító javaslat nem nevesíti, de mostanában egyetlen szállítóvezeték terve van napirenden, ezt pedig úgy hívják, hogy Déli Áramlat. És történetesen ugyanez a vezeték az, aminek a megépítéséhez egyelőre csak úgy foghatnánk hozzá, ha teljesen figyelmen kívül hagyjuk a nemzetközi testületeket.
A tervek szerint haladó
Mi az a Déli Áramlat?
A Déli Áramlat a tervek szerint a Fekete-tenger partján fekvő oroszországi Anapa városból 2017-től szállítana évi 63 milliárd köbméter földgázt a tengerfenéken, illetve Bulgárián, Szerbián és Magyarországon keresztül az európai gázvezeték hálózat ausztriai csatlakozási pontjáig. Brüsszel azonban nemrég felszólította Bulgáriát: halassza el a Déli Áramlat gázvezeték területén átmenő szakasza kivitelezésének megkezdését, amíg a konfliktus nem rendeződik Oroszországgal.
A lépés, ha csakugyan erre irányul, az Oroszországot éppen szankciókkal sújtó Európai Uniót és vele szövetséges Egyesült Államokat igencsak felbőszítheti. Az EU ugyanis az orosz birodalmi törekvéseket és befolyásukat erősítő Déli Áramlat vezetéképítési tervet jelenlegi formájában ellenzi, és határozottan állást foglalt a kérdésben: mindaddig nem tárgyal a vezetékről, amíg az orosz-ukrán-konfliktus nem rendeződik.
Hivatalosan azonban hiába áll a projekt, a színfalak mögött Putyin hadba hívta szövetségeseit. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke szeptember 22-én Budapesten ült le tárgyalni Orbán Viktorral. A Gazprom közleménye szerint a tárgyalások témája a téli szezon gázellátása és a „tervek szerint haladó” Déli Áramlat projekt volt.
Különös időzítés
Orbán orosz tárgyalása után néhány nappal magyar részről az Földgázszállító Zrt. váratlanul megszakította a gázszállítást Ukrajna irányába. Az ukránok felháborodtak a magyar fél lépésén, és egyértelműen az orosz-magyar tárgyalás eredményeként értékelték. Hiszen azt, hogy az oroszoknak rosszul esik, hogy az ellenséges Ukrajna gázt kap Magyarország irányából, jó ideje lehetett tudni. A hivatalos magyar magyarázat az volt, hogy épp van fontosabb dolgunk: fel kell töltenünk a tárolóinkat télire, így nem tudjuk tovább biztosítani a vezetéket az ukránok ellátására.
A tárolófeltöltés több volt béna ürügynél, a korábban teljesen leapasztott tárolókat valóban újra kellett tölteni, miután a kiélezett orosz-ukrán helyzetben újra reális lehetőségnek tűnt a gázcsap elzárása.
Csakhogy az újratöltés közben is akadtak érdekességek, például Mengyi Roland fideszes képviselő törvényjavaslata, amelyet az Orbán-Miller-tárgyalás után néhány nappal adott be. Az energiaügyekben egyébként járatlan képviselő beadványában a gáztörvény módosítását kezdeményezte, aminek eredményeként az orosz Gazprom úgy hozhat gázt a magyar, közvámraktárnak kinevezett gáztárolókba, hogy nem kell hozzá kereskedelmi engedélyt szereznie. Így adót sem fizetnie, ha eladná a papíron külföldön, fizikailag a magyar tárolóban lévő dugigázt. És kérdés, egyáltalán a vevők mi lennénk-e, az ukrán tranzit leállása esetén ugyanis szomszédos országok is bejelentkezhetnek a gázért.
És ehhez a Mengyi-törvényhez adták most be a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság vezetéképítésről szóló módosítóját.
Szijjártó Péter külügyminiszter éppen Washingtonban van, a Victoria Nulanddal, az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkárral, majd az energetikai megbízottal, Amos Hochs-szal folytatott tárgyalásán alighanem a Déli Áramlat is téma volt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
