Nem változott az alapkamat
További Gazdaság cikkek
- Bejelentette a kormány, jöhet a trinidadi földgáz
- Brüsszel beperelheti Németországot, mert lehúzták fél Európát
- Itt a bizonyíték: hiába a zöldhullám, a magyarok a pénztárcavastagsága a döntő szempont
- Bejelentést tett az MVM, ez az egész országot érinti
- Ismét oldódik a rozsda – Budapest egyik legnagyobb fejlesztése valósul meg 400 milliárd forintból
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2014. október 28-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat. Az alapkamat 2,1 százalék maradt.
Korábban a jegybank elnöke bejelentette, hogy véget ért a két éven át tartó kamatcsökkentési ciklus, és a jegybank arra rendezkedik be, hogy az alapkamat 2015 végéig ezen a szinten marad.
Az MNB 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor az alapkamat 7 százalékon állt, azóta összesen 490 bázisponttal csökkent az irányadó ráta.
A monetáris tanács a keddi döntéshez fűzött indoklásában kiemelte, hogy a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján az alapkamat aktuális szintje összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével. Az előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett a középtávú inflációs cél elérése a jelenlegi laza monetáris kondíciók tartós fenntartásának irányába mutat.
A tanács közleménye szerint az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az alacsony inflációs környzethez hozzájárul a visszafogott külpiaci infláció, a nyersanyagárak és az importált infláció alakulása, a kihasználatlan kapacitások nagysága, az alacsony bérdinamika, az inflációs várakozások mérséklődése, valamint a szabályozott energiaárak több lépcsőben végrehajtott csökkentése.
A hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is dezinflációs hatásúak, az alacsony infláció tartósan fennmaradhat. Azonban a konjunktúra élénkülésével a belső kereslet oldaláról érkező dezinflációs nyomás fokozatosan gyengül, és az infláció az előrejelzési horizont második felében érheti el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli értéket.
A monetáris tanács megítélése szerint a mérsékelten alacsonyabb külső kereslet mellett is tovább folytatódhat a gazdaság növekedése. A hazai gazdaság bővülése a korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetben valósulhat meg, és a belső kereslet növekedéshez való hozzájárulása egyre jelentősebb lehet. Az uniós források növekvő felhasználása, illetve a növekedési hitelprogram következtében is enyhülő hitelkorlátok elősegítik a beruházások élénkülését. A háztartások fogyasztása is fokozatosan élénkülhet, főként a rendelkezésre álló jövedelem reálértékének várható bővülése és az egyre mérsékeltebben jelentkező adósságleépítési kényszer eredményeként.
A közlemény kitér arra is, hogy a nemzetközi befektetői hangulat többnyire kedvezőtlenül alakult az elmúlt hónapban, ami főként a kiéleződő geopolitikai konfliktusokkal és a kedvezőtlen konjunkturális kilátásokkal magyarázható. A hazai kockázati mutatók többsége nem változott érdemben, hazánk sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán csökkenő külső adósságállomány. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.