Talán megszelídítették zimmer ferit
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre - Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
- Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról
Mi az az Airbnb?
Szállásközvetítő közösségi hálózat. Három 24 éves fiatal – Brian Chesky, Joe Gebbia és Nathan Blecharczyk – alapította 2008-ban San Franciscóban. Az airbnb piacán külföldi szálláskeresők és szabad szobával rendelkező helyiek találkoznak. Az ötletet az alapítók saját életükből merítették: a lakásukban egy matracot „adtak bérbe” turistáknak, hogy fizetni tudják a lakbért. Jelenleg 192 ország 26 ezer városának szálláslehetőségeit ajánlja az oldal. 2008-as indulása óta több mint négymillióan foglaltak szállást, csak a tavalyi évben 3 millióan. Magyarországon majdnem kétezer ingatlant hirdetnek az oldalon, ezek többsége Budapesten van.
Airbnb-statisztikák
- 2008-ban minden nap egy éjszakányi utazást foglaltak le az oldalon.
- 2009-ben minden ötödik percben lefoglaltak egy éjszakát.
- 2010-ben minden percre, 2011-ben minden 10 másodpercre jutott egy éjszaka. Ma már két másodpercenként foglalnak egy éjszakányi utazást az airbnb oldalán.
- Az átlagos tartózkodási idő 2012-ben hat éjszaka volt.
New York önkormányzata nemrég elfogadott egy rendeletet, ami alapján a városban üzemelő Airbnb szálláshelyek háromnegyede illegálisnak minősül.
A város legfőbb ügyésze, Eric Schneiderman a lakáskiadós alkalmazásra - amiről bővebben itt írtunk - érkezett panaszok miatt rendelte el, hogy vegyék számba a város Airbnb-lakásait, címekkel és árakkal együtt. Ebből az derült ki, hogy amíg 2010-ben még csak 3000 ilyen lakás volt, 2014-re ez a szám harmincezerre duzzadt és ezzel együtt 280 millió dolláros piacot jelent.
Schneiderman szerint ha az Airbnb-s lakások együtt egy nagy hotelt alkotnának, ez lenne a legnagyobb hotel a városban. Mivel azonban nem egy hotelről van szó, ezért az Airbnb-s lakásokra nem is vonatkoznak azok a szabályok, amik egy hotelre vonatkoznak: a legfőbb ügyész szerint ez pedig így nincs rendjén. Schneiderman azzal érvel, hogy ha az Airbnb-k gyakorlatilag szállodaként működnek, akkor ugyanazokat a szabályokat kéne rájuk alkalmazni, mint a szállodákra.
Az új szabályozás egyébként eléggé drasztikus: 30 napnál kevesebb időre ugyanis jelenleg nem lehet lakást kiadni New York városában.
A New York-i hatóságok szerint például az, hogy már egyáltalán nem úgy működik, ahogy az eredetileg ki lett találva. Az Airbnb-ben ugyanis elvileg pont az a poén, hogy jól lehet vele zsebpénzt csinálni: ha tudjuk, hogy nem leszünk otthon a hétvégén, a nappali kanapéját turistáknak kiadva juthatunk pluszjövedelemhez.
Ez lenne az alapötlet, de Schneiderman szerint New Yorkban már rég nem így működik a rendszer, ugyanis a piacot egy csomó hobbivendéglátós helyett néhány személy dominálja, akik eleve azzal a céllal vesznek ki szobákat, hogy aztán az Airbnb-n a hosszú távú kiadásnál sokkal jobb pénzt csináljanak azzal, hogy néhány napra adják ki turistáknak az általuk is csak bérelt lakásokat.
Ez viszont a hatóságok szerint már egy hotel működésére hajaz, ezért lett most lényegében betiltva az Airbnb-zés New Yorkban. Egyébként Barcelonában sem járt túl jól a cég, hiszen a katalán városban nemrég 30 ezer euróra bírságolták őket a turisztikai jogszabályok megsértése miatt.
Föld körüli pályán az árak
És nem csak San Franciscóban és New Yorkban történik ilyesmi, hanem más amerikai városokban: itt a legtöbbször a hotelek lobbija áll a hatósági fellépés mögött. Az Economist becslése szerint ha ebben a tempóban növekszik a lakásmegosztó-iparág, 2016-ra az összes szobafoglalás 10 százalékát tehetik majd ki az Airbnb-s foglalások. Ezt viszont a vendéglátósok nem nézik jó szemmel, ezért lobbiznak a hatóságoknál, ráadásul úgy tűnik, sikerrel.
A helyieket is irritálja
Máshol viszont nem a feldühödött hoteltulajdonosok lobbizták ki a szabályozást, hanem a megfizethetetlen lakásbérek miatt feldühödött városlakók. Berlinben a városvezetés azért döntött az Airbnb betiltása mellett, mert a várost elözönlő turisták annyira felnyomták az Airbnb-n keresztül a lakások bérleti díját, hogy azt az állandó lakók lassan alig bírták fizetni.
San Franciscóban például eléggé beszabályozták az alkalmazás használatát, bár ott azért nem annyira drákói a hatóság fellépése, sőt kifejezetten kompromisszumosnak tűnik.
A san franciscói szabályok szerint egy lakást csak 90 napra lehet kiadni évente, és csak a tulaj adhatja ki, amennyiben regisztrálta a lakást. Ez a tervek szerint ellehetetleníti majd a nagyszabású Airbnb-bizniszben utazó befektetőket.
Ehhez hasonló az amszterdami szabályozás, ami két hónapon keresztül teszi lehetővé a lakás kiadását egyszerre legfeljebb négy embernek, és itt ráadásul még idegenforgalmi adót is kell fizetni. Nemrég Párizsban is legalizálták a saját tulajdonú lakások rövid távú kiadását, és Angliában is Airbnb kompatibilis szabályozáson dolgoznak.
Leginkább úgy, hogy továbbra is azt próbálják nyomatni, hogy mennyire hasznos az a pénz, amihez a lakástulajdonosok jutnak az alkalmazásnak köszönhetően. A barcelonai bírság után egy olyan tanulmányra hivatkoztak, amely szerint a város Airbnb-s lakástulajdonosainak 75 százalékának magasabb a jövedelme, mint a spanyolországi átlag. New Yorkban pedig agresszív PR-kampányba kezdtek, és azt próbálják bizonyítani, hogy a New York-iak az alkalmazás mögött állnak.
Április óta pedig már a felhasználók számára is egyértelművé teszik, hogy ha az alkalmazást használják, akkor meg kell felelniük a helyi jogszabályoknak. Viszont mivel ettől a felhasználók nyilvánvalóan nem kezdtek el adót fizetni, a cég több helyen is aktivizálta magát, így jelenleg Portlandben, Oregonban és San Franciscóban is ők szedik be a 11,5 százalékos idegenforgalmi adót a városokba szóló foglalások után.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
