Csődbe viheti a kormány a közműcégeket
További Gazdaság cikkek
-
Nem akárki taszította le a dobogóról Mark Zuckerberget - Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra
- A Magyar Nemzeti Bank elmúlt 100 évét eleveníti meg a Pénzmúzeum új kiállítása
- Az Európai Unió átlagán alul a magyarországi foglalkoztatottak száma
- Menczer Tamás elvárja a kereskedőktől az üzemanyagárakat csökkentését
Tömeges csődhelyzet és energiaellátási krízis jöhet a Magyar Energiakereskedők Szövetsége szerint (MEKSZ), ha nem lép a kormány. Csaknem ezer közműcégnek kellene ugyanis auditáltatni a számlázási rendszerét év végéig, az auditálással azonban egy októberben kihirdetett törvény szerint mindössze egyetlen céget lehet megbízni. Aki nem tartja be a határidőt, becsukhatja a boltot.
Majdnem volt verseny is
Azt, hogy a számlázási rendszereket tanúsítani kell a távközlési, áram-, gáz-, víziközműcégeknek, még egy tavalyi törvény írta elő. Hogy erre miért van szükség, igazán nem derült ki. A rezsiszámlákban elírások, pontatlanságok persze előfordultak, rendszerszintű hibákról nem lehetett hallani. A bevezetés indokairól, hatásairól érdemi parlamenti vita sem zajlott, egy december 13-án benyújtott zárószavazás előtti módosítóval illesztették a törvénybe.
A vállalatok a törvénynek engedelmeskedve meg is kezdték az egyeztetést a lehetséges auditáló cégekkel, úgy tudjuk, a feladatra több jelentkező is akadt. De még mielőtt a munkát megkezdhették volna, váratlanul újra módosították a törvényt. Németh Szilárd rezsibiztos beadványában új feltételeket szabott a kiválasztható auditáló céggel szemben.
A módosítás szerint a tanúsítónak:
- fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó jegyzékén,
- fel kell tudnia mutatni egy legalább hároméves, akkreditált státuszt igazoló okiratot,
- fel kell tudnia mutatni három referenciát,
- rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú szakemberrel,
- rendelkeznie kell biztosítási szabályzattal és tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel.
Az átvilágított beszállítókat tartalmazó jegyzéket még nyáron hiába kértük az Alkotmányvédelmi Hivataltól, válaszukban közölték, nem nyilvános, nem adhatják oda. Találtunk viszont egy céget, amelyik kérdésünkre készségesen elismerte, szerepel a listán, sőt, a módosításban rögzített összes feltételnek megfelel.
Nem először befutók
A cég neve Hunguard, és ők végezhették annak idején a NAV szerverére kötött nyerőgépek rendszereinek auditálását is. Az is egy kacifántos történet volt, akkor Koszorús László, fideszes képviselő adta be a törvényjavaslat zárószavazása előtt a céget helyzetbe hozó módosítást.
Később a Népszabadság is cikkezett a cégről, a számlatanúsítást előíró szabályok átírásáról pedig megkérdezték Németh Szilárdot is. Többek közt arról: mi szükség is van erre az egészre? A képviselő azt mondta, az Energiahivatal javaslatára terjesztette a ház elé a módosítást. Nem sokkal később azonban a hivatal cáfolta a rezsibiztos állítását. Azt mondták, ők ebben a kérdésben egyáltalán nem fogalmaztak meg javaslatot.
Nem tartható a határidő?
Idő közben pedig az is egyértelművé vált, a Hunguard nem az egyik, hanem az egyetlen cég, amelyik megfelel a törvényben rögzített feltételeknek. Legalábbis erre panaszkodik most a Magyar Energiakereskedők Szövetsége. Pontosabban arra, hogy mivel csak egyetlen céggel végeztethető az energiakereskedők számára előírt auditálás, annak határideje betarthatatlan. Hiszen csaknem 1000 szolgáltatónak kellene szerződést kötnie egyetlen céggel december 31-ig.
A határidő után a nem auditált rendszerből kiadott számla érvénytelennek számít, ami viszont szerintük tömeges csődhelyzethez vezetne 2015 első negyedévében, és energiaellátási problémákat is okozhat. Rákérdeztünk a témáért felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál, hogy tervezik-e a határidő kitolását, illetve a Hunguardtól, hogy hogyan halad a cégek minősítése, válasz egyelőre egyiküktől sem érkezett.
A számlázás kérdése egyébként úgy tűnik, jó ideje nagyon fontos a kormánynak, korábban több rendeletben is alakították a rezsiszámlaképet és a számlázási szabályokat. Sőt, több jel mutat arra, hogy a számlázás lenne az egyik olyan tevékenység, amelyet a tavasszal létrejövő állami közműholding szívesen átvenne és egységesítene.
Beszállt, és jött a siker
A Hunguardot négy matematikus alapította a rendszerváltás után, 2011 decemberében új, 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező tulajdonosa lett Csík Balázs, erről a HVG is beszámolt Fideszes belharc a nyerőgéptilalom hátterében című cikkében. A Hunguard 2012-es profitja aztán megugrott, 162 millió forint árbevételt ért el, adózott eredménye közel 40 millió forint volt, amelyből a tulajdonosok 30 millió forint osztalékot hagytak jóvá maguknak, illetve a többségi tulajdonos Csík Balázsnak.
Csík nemcsak a Hunguardban tulajdonos, hanem a Céginfo.hu szerint egy sor másik cégben is, 2011-ig tulajdonos volt az International Financial Consulting Zrt.-ben is, ezen keresztül pedig résztulajdonos volt a Hungaroplakáthoz tartozó Es-Wan Invest Kft.-ben is. Ahol a Népszabadság szerint Töröcskei István üzleti körébe tartozó tagokat váltott az ügyvezetői-tulajdonosi poszton. 2011 májusáig a cég ügyvezetője Pintér Erika volt, aki Töröcskei üzlettársa a Sky Internet Média Kft.-ben. A Hunguard korábban határozottan tagadta, hogy bármi közük lenne a törvényjavaslat módosításaihoz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
