Előd
7 °C
16 °C

Százmilliárdos lyukak vannak a költségvetésben

2014.11.12. 17:11

Átláthatatlan a költségvetés, nagyok a kockázatok, a makroszámok viszont nagyjából rendben vannak - kerekasztal-beszélgetést tartottak szerdán az országgyűlés költségvetési bizottságban a költségvetés tervezetéről, a szakembereket Burány Sándor, a testület elnöke hívta össze.

A magyar kutatóintézetek szakértői a századvéges Barcza György kivételével egyetértettek abban, hogy a tervezet elég nagy kockázatokat rejt, és számos bevételi szám nem megalapozott, vagy túltervezett, miközben nincs igazán nyoma átfogó reformoknak. Többségük hiányolta a költségvetésből a középtávú kitekintést is.

Ők voltak ott

A beszélgetésen a hat legnagyobb kutatóintézet - GKI Gazdaságkutató Intézet, Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet, Költségvetési Felelősség Intézet, Pénzügykutató Zrt., Századvég Gazdaságkutató Zrt., MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont - képviselői vettek részt. 

Ez így nem követhető

Oblath Gábor az MTA kutatóintézetének tudományos főmunkatársa a középtávú kitekintés teljes hiányát tartotta a 2015-ös költségvetés legsúlyosabb problémájának, szerinte olyan mintha az élet 2013-ban kezdődött volna és 2015-ben véget érne. A gazdasági növekedés és a beruházási aktivitás is erőteljesebb idén a korábban vártnál, ezért fontos lenne tudni, hogy a jövő évi lefékeződés az ideihez képest tartós irányzat kezdete, vagy csak átmeneti. 

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa az átláthatóságot nevezte a tervezet az egyik problémájának, ami megnehezíti ellenőrizhetőségét is, hiányoznak belőle a viszonyítási alapok. Szerinte az export nem úgy húz majd, ahogy azt a kormány várja, és alacsonyabb lesz a reálisan várható nominális GDP, mint amennyivel a jövő évi költségvetés számol. Szerinte egyértelmű: egyetlen szempont van, hogy véletlenül se kerüljön vissza az ország a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.

Csak a szégyenpadot kerüljük el

Ezt hangsúlyozta Vértes Andás, a GKI Gazdaságkutató elnök-vezérigazgatója is. A benyújtott változat azt tükrözi, hogy a gazdaságpolitika egyetlen célja a túlzottdeficit-eljárás elkerülése. A makrogazdasági pálya véleménye szerint kicsit optimista, a fogyasztás jelentősen túlbecsült. A kormány szerinte azzal számol, hogy az adósmentéssel az embereknél hagyott pénz jelentősen megdobja a fogyasztást, ez azonban nem valószínű, várhatóan a hatások egy része eleve 2016-ra tolódik majd.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója nem annyira a tervezett makropályát kifogásolta, szerinte az megalapozott. Persze vannak kockázatok, például az EU súlyosabb recessziója, vagy a német gazdaság kilátásait, esetleg Magyarország nemzetközi konfliktusainak eszkalálódása. Nagyobb probléma szerinte, hogy 2014-hez képest magára egyre többet költ az állam, miközben a szociális kiadásokat megkurtítja. Szerinte éppen fordítva lenne kívánatos. Palócz szerint az szja-bevételek is túltervezettek, sem a bruttó bérek növekedése, sem a foglalkoztatás nem támasztja alá a növekedést, ez önmagában akár 100 milliárdos kiesést jelenthet.

Hol van az a pénz?

Durván 200-250 milliárdnyi megalapozatlan intézkedést lát a költségvetésben Romhányi Balázs, a KFI ügyvezetője, ezt a nagyságrendet szerinte jelentésében az ÁSZ is elismeri. Nem világos például, hogy hogyan jön össze az a 169 milliárd, amit az állami vagyonból vár jövőre a kormány, de túltervezett az áfából várt bevétel is. A másik oldalon pedig nincs nyoma a költségvetésben a megemelt élelmiszerláncfelügyeleti díjból befolyó pénznek.

Számításai szerint jövőre alappályán 1,8-1,9 százalékos lenne a növekedés az adó- és devizahiteles csomag figyelembevétele nélkül. A devizahiteles csomagból adódó többlet ezt 2,1, az adóbevételek esetleg 2,3 százalékra tudják emelni, de a 2,5 százalék túltervezett.

Régen még ez sem volt

Az elemzők közül egyedül Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, a Napi Gazdaság főszerkesztője értékelte egyértelműen pozitívan a költségvetés tervezetét, szerinte nagyon jó, hogy a makropálya reális, és ez erősíti az ország hitelességét. Felidézte, hogy az ország az uniós csatlakozásával együtt a túlzottdeficit-eljárás alá került, a 3 százalék alatti hiánycél egyszer sem teljesült, az ország hitelessége csorbult. Azonban 2010-óta minden évben 3 százalék alatt van a hiány.

Szerinte az, hogy a tartalékok összege 176 milliárdról 233 milliárd forintra emelkedik, ami a GDP fél százalékára rúg, kellő biztonságot jelent, nemzetgazdasági szinten pedig a lakosság megélhetési költsége hónapról-hónapra csökken. A kiadások csökkenése elindult, a kormány ezt a GDP arányában 45 százalék közelébe tervezi csökkenteni, ami hosszú távú adócsökkentést is megalapozhat, ami versenyképességet jelent.

Idén is kozmetikushoz mehet az adósság

A beszélgetés végén szó esett az államadósság alakulásáról is. Romhányi Balázs szerint a nettó adósságunk évről évre nő, és ez mutatja az igazi tendenciát. Még akkor is, ha a rendszeres év végi trükközéssel időszakosan el is lehet érni, hogy csökkenőnek tűnjön. Utalnak arra jelek, hogy most is hasonló készülnek, a szabályokat betartva ugyan, de összességében mégiscsak kozmetikázva a számokat.

Beszélt arról is, hogy az államadósságon belül 30 százalékos a deviza részaránya, ami nagyjából az MNB devizájának megfelelő összeg. Amikor az árfolyamon az egyik bukik, a másik nyer, ezért is lenne előnyös, ha a nemzeti bank at ebből fakadó nyereségét a költségvetésbe adná.