Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Érik a botrány, közeleg a káosz

2014.11.14. 11:01 Módosítva: 2014-11-14 11:01:30
A nulláról kellene felépítenünk a lakossági üzletágat fél év alatt. Ez szinte teljes képtelenség, óriási káosz lehet belőle - nagyjából így foglalható össze a Portfolio által megkérdezett banki vezetők véleménye arról a temérdek teendőről, ami a következő hónapokban a bankokra vár. Jogszabályok hiányoznak, de még a meglévők végrehajtására sincs elég idejük egyes bankoknak. Vannak, akik a határidők kitolását, mások a tájékoztatási kötelezettség egyszerűsítését kérik a döntéshozóktól, vagy éppen mindkettőt. A nagy sietségben az ügyfelek is pórul járhatnak, pedig pont értük történik elvileg az egész.

Alább közöljük a Portfolio cikkét

Itt a vízözön

"Nem hiszem, hogy volt valaha akár csak hasonlóra is példa a világon" - jellemezte egy bankár a lakossági üzletágak előtt álló óriási kihívást, amellyel néhány hónap leforgása alatt kellene megbirkózniuk. A teljesség igénye nélkül az alábbiakra kell készülniük a bankoknak:

  • Január 1-jével megszűnik a lakáshitel-kamattámogatás jelenlegi rendszere, az új rendszert azonban még senki sem ismeri. Az átállásra így nem sok idő maradt, de talán ez a legkisebb probléma a sok közül.
  • Január 1-jével bevezetik a Magyar Nemzeti Bank lakossági hitelfelvétel esetén szükséges jövedelemigazolásokra és jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó szabályozását is, amire szintén át kell állítani a banki informatikai, hitelbírálati rendszereket. De legalább az erről szóló rendelet szeptember óta már ismert(lásd az alábbi táblázatban a számszerűsített új szabályokat). Jöjjön hát az igazi feketeleves.

Érik a botrány: veszélyben a nagy devizahiteles leszámolás

  • Február 1-jéig meg kell feleltetni a bankok lakossági hitelportfólióját a "fair bankrendszerről" szóló törvénynek. Ez a jelenleginél sokkal szigorúbb hitelárazási és tájékoztatási gyakorlatot ír elő nemcsak az új, de a 2004. május 1-je után kötött összes lakossági hitelre vonatkozóan is. A bankoknak kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatót kell kidolgozniuk, de egyelőre azt sem tudják, az MNB által kidolgozott mutatók közül választhatnak majd, vagy házon belül összeállított mutatóikat kell jóváhagyatniuk a jegybankkal.

Jön az új hitelárazás

A fair banki törvényjavaslat szerint február 1-jétől minden meglévő és új lakossági hitelnek fix kamatozásúnak vagy referencia-kamatozásúnak kell lennie (2012 óta csak ez utóbbiaknál volt előírás ez). Előbbiek esetében a kamatváltozatási mutató alapján (3 éven túli hitel esetében) kamatot, utóbbiak esetében a kamatfelár-változtatási mutató alapján kamatfelárat is változtathatnak a bankok. Ezeket 3 évente csak egyszer, a teljes futamidő alatt legfeljebb 5 alkalommal változtathatják a bankok, egyelőre bizonytalan metódus szerint. Díjakat csak évente egyszer, április 1-jei hatállyal legfeljebb az infláció mértékével lehet emelni.

  • Februárban újra kell számítaniuk a bankoknak szinte az összes élő és elmúlt 5 évben lezárt lakossági devizahitelt. Ez több mint 900 milliárd forintos bruttó veszteséget okoz a bankszektornak. Bár az ügyfél- és hiteladatokat a bankok jó része már összegyűjtötte, az elszámoláshoz szükséges képletek közül még csak a normál módon fizető (nem késedelmes vagy könnyített stb.) hitelesek képletét hozta nyilvánosságra az MNB, így még a számításhoz használt programok sem készülhettek el teljesen, az ügyfelek döntő többsége ugyanis a "nem normál" kategóriába tartozik. Az átszámítás egyes bankok elmondása szerint akár több napig is tarthat a teljes hitelportfólión, a belső ellenőrzésekkel együtt pedig több hétig is.
  • Elvileg a hitelek újraszámításával egy időben végre kell hajtani a közel félmillió devizaalapú jelzáloghitel-szerződés forintosítását is. Az erről szóló törvényt elvileg ma nyújtja be a kormány a parlamentnek, így eddig erre sem volt lehetőségük készülni a bankoknak.
  • A forintosítást követően a bankoknak ki kell számítaniuk minden egyes érintett hitel új kamatát. A hírek szerint egy benchmark (pl. a BUBOR) felett legfeljebb akkora kamatfelárat számíthatnának fel, amekkorát a hitel futamidejének kezdetén az akkori benchmark (pl. CHF-LIBOR) felett alkalmaztak. Ezt követően ezeket a hiteleket is meg kell feleltetni a fent említett fair banki szabályoknak. Az emiatt csökkentett kamatszint évi 90 milliárd forintos kamatbevétel-kiesést generálhat náluk, az új rendszerre való átállás kapacitásigényéről és költségeiről nem is beszélve.

Érik a botrány: veszélyben a nagy devizahiteles leszámolás

  • Miután a hitelek újraszámítása és a forintosítás jogi aktusa megtörtént, a bankoknak tájékoztatniuk kell a fentiekről az ügyfeleket. Többek között arról is, hogy milyen lehetőségük van a forintosítás elutasítására (ennek nagyon szigorú feltételeiről a forintosítási törvény rendelkezhet). Csak a devizaalapú jelzáloghitelek esetében ez félmillió darab tértivevényes postai küldemény kinyomtatását és kézbesítését fogja jelenteni.
  • Ahogy arról már adott jelzéseket a kormány, július 1-jén bevezethetik a szocpol új rendszerét (valószínűleg félszocpol lesz használt lakások vásárlására is), amelynek lebonyolítása szintén elsősorban a bankok dolga lesz.

Könnyen kitalálható, mindez mely bankok számára jelenti a legnagyobb problémát: azoknak, amelyek méretükhöz képest sok lakossági devizahitelt helyeztek ki. Mellettük azon kis bankoknak is, amelyek ugyan csak kevés devizahitellel rendelkeznek, de emberi-anyagi erőforrásuk is korlátos mindezek végrehajtására. Ahogy a lap egy forrása rámutatott, a bankbiztonságot kivéve jószerivel az összes területről (emberi, informatikai, anyagi stb.) erőforrást kell átcsoportosítaniuk.

Normál körülmények között egy-egy, a felsoroltakhoz hasonló előírást félévente vagy évente kell csak teljesíteniük a bankoknak. Így azonban semmi esély arra, hogy termékfejlesztésen vagy aktív hitelezésen gondolkodjanak, minden lehetséges erőforrásukat a jogszabályi megfelelésre áldozzák fel. Bár a Portfolio másik forrása szerint később akár indulhatna hitelkiváltási verseny is a ma még devizahiteles, akkor már forinthiteles ügyfelek legjobb kockázati besorolással rendelkező 30-35 százalékos rétegéért, a verseny gyakorlati lehetőségét azonban elvehetik a bankoktól a felsorolt bokros teendők.

Akkor most mi lesz?

A bankszövetség régi javaslata, hogy a devizahiteles elszámolását és a forintosítást egy időpontban hajthassák végre a bankok. Úgy tűnik, hajlik erre a kormány: bár minden jogszabály nem született még meg ehhez, az elszámolásra és a forintosításra is valamikor februárban-márciusban kerülhet sor. "Jó is meg nem is ez" - mondta a lap egyik forrása, utalva arra, hogy bár ezáltal az ügyfelek tájékoztatása egyetlen levélben történhet meg, jelentős összeget és munkát spórolva a bankoknak, az egyenként is megterhelő feladatok együttes végrehajtása viszont nagyon besűríti a teendőket. A megoldás tehát ahatáridők kitolásalenne, van, aki szerint legalább 2 hónap haladékra lenne szükség.

Sokat könnyítene a bankokon az is, haegyszerűsítenék az ügyfelek tájékoztatására vonatkozó kötelezettségeket. A lap forrása szerint 20-40, másik forrása szerint akár 100 oldalas paksamétát is kaphat a levélben egyetlen ügyfél, ha mindenről részletesen tájékoztatniuk kell a bankoknak. Nem teljesen egyértelmű, mennyire részletes tájékoztatásra van szükség az elszámolásokról: tételes elszámolást kell-e adni minden törlesztési hónap adatairól, vagy csak az esetlegesen panasszal élő ügyfelek kapják meg ezt a részletes tájékoztatást. Mindkettő mellett és ellen is hozhatók fel érvek, de jelenleg úgy tűnik a bankok számára, hogy a legrészletesebb, tételes elszámolást kell alkalmazniuk már az általános tájékoztatás során is.

"Ezzel csak az oroszlán bajszát húzogatjuk, semmi értelme nem lesz" - mondta a Portfolio forrása, hozzátéve: már a normál módon fizető hitelek elszámolását tartalmazó képlet bonyolultságán is felháborodott a Facebook közönsége. És ha már elektronikus felületek: sokkal ésszerűbb lenne a bankok szerint, ha a jelenlegi jogszabályokban szereplő kötelező papíralapú tájékoztatás helyett lehetővé tennék (legalább az ezt kérők számára) az elektronikus információnyújtást.

A"fair banki" törvényáltalánosabb (nem csupán az idei évre szóló), tájékoztatási kötelezettségről rendelkező néhány passzusa is kivágta a biztosítékot egyes banki vezetőknél, de összességében az általunk megkérdezettek nem látnak irányváltást az eddigiekhez képest, így inkább csak néhány túlzásra hívták fel a figyelmet. Ilyen például, hogy a kezesekre és a zálogkötelezettekre is alkalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatásra és az előtörlesztés lehetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket, vagy hogy a bankok kötelesek a tipikus hitelszerződések mintaszövegét a honlapjukon is hozzáférhetővé tenni.

Mindezzel "békeidőben" nem lenne különösebb gond, ám a fentiek együtt szemmel látható sokkban tartják jelenleg a magyar lakossági banki vezetőket. Van, aki attól tart, hogy a nagy sietségben elkerülhetetlen hibák káoszhoz, tömegével indított perekhez, a bankokkal szembeni még nagyobb elégedetlenséghez vezetnek majd a méltányolható fogyasztóvédelmi célok elérése helyett.

Részletek a fair banki törvényből

  • A bankok kötelesek a hitelszerződések mintaszövegét a honlapjukon hozzáférhetővé tenni.
  • A jelzáloghitelek és az ingatlanlízing esetén kötelesek a szerződés tervezetét legalább 7 nappal az ügyfél rendelkezésére bocsátani (a részletszabályokat az NGM rendeletben határozza majd meg).
  • Csak hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan.
  • Az egyoldalú szerződésmódosításokra a szerződésben rögzített feltételek szerint jogosult csak a bank.
  • Késedelembe esés esetén csak akkora lehet a késedelmi kamat, mint az ügyleti kamat kétszerese, de legfeljebb a THM-plafon.
  • Lakáscélú hitelek felmondása esetén a felmondást követő 90. napon túl nem lehet magasabb a késedelmi kamat, költség, díj az ügyleti kamat, költség és díj összegénél.
  • Az adós díjmentesen mondhatja fel a hitelét, ha a kamatperiódus lejárat után hátrányosan változik számára a kamat, illetve a kamatfelár.
  • A felmondást 60 nappal a kamatperiódus lejártát megelőzően kell jelezni, és a fennálló tartozást a kamatperiódus utolsó napjáig kell rendezni.
  • Az előtörlesztés máskor is megilleti az adóst. Az előtörlesztési díj maximuma az előtörlesztett összeg 1%-a, jelzáloghitelek esetén a 2,5%-a.
  • A hitelszerződésnek meghatározott tartalmi elemei vannak. Ha valamelyik hiányzik a szerződésből, a szerződés érvényes, de a bank szerződésszegést követ el az adóssal szemben, a kárt pedig köteles megtéríteni.
  • Mostantól a kezesekre és a zálogkötelezettekre is alkalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatásra és az előtörlesztés lehetőségének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket.
  • Az MNB jóváhagyásával a bankok érdekképviseleti szervei minta üzletszabályokat dolgozhatnak ki, ami nem versenytörvénybe ütköző magatartás.
  • Német és osztrák minta alapján "szeretné" a törvény, ha a magyar bankok is azonos üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket alkalmaznának az áláthatóság érdekében.
  • A hitelek folyósítási díja nem lehet nagyobb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 ezer forintot,
  • A bankok jogosultak a hitelkeret rendelkezésre tartása esetén díjat felszámítani, ez azonban nem lehet magasabb az ügyleti kamat 50%-ánál,
  • A már meglévő szerződések esetében február 1-jéig kell a bankoknak módosítaniuk Általános Szerződési Feltételeiket és üzletszabályzataikat, ami a törvény hatálybalépésekor a fennálló szerződések részévé válik.
  • A törvény néhány kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba (korábbi jelzések alapján már ezen a héten tárgyalja az Országgyűlés).