Szilárda
-2 °C
7 °C

Kinyírhatják a Tescót és az Auchant

2014.11.18. 15:03
A Varga Mihály által kedden beterjesztett törvényjavaslat megtiltja a nagyobb boltok és áruházak üzemeltetését világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén, és megtiltanák a két éven át veszteséges kereskedelmi nagyvállalatoknak a napi fogyasztási cikkek, tehát például tejtermékek, húsok, pékáru, vagy takarítószerek árusítását. A nagyobb külföldi tulajdonú szuper- és hipermarketláncok többsége ebbe a kategóriába tartozik.

A kormány megtiltaná a napi fogyasztási cikkek értékesítését azon nagyvállalatoknak, amelyek mérleg szerinti eredménye két egymást követő üzleti évben is nulla vagy negatív - ezt is tartalmazza az Országgyűlésnek kedden beterjesztett törvényjavaslat a kereskedelemről szóló törvény módosításáról, írja az MTI.

Az indítvány alapján a nyereséges működést azoktól a cégektől követelnék meg, amelyek nettó árbevétele az egymást követő mindkét üzleti évben eléri az 50 milliárd forintot.

A javaslat általános indoklása szerint a tőkeerős üzletláncok piaci erőfölénnyel rendelkeznek,

melyet minden lehetséges módon ki is használnak.

Ez ellen a fogyasztók, illetve a magyarországi kis- és középvállalkozások érdekeinek a védelmében fel kell lépni - mondja a javaslat.

Megint lejt a pálya

A tőkeerős üzletláncok megengedhetik maguknak, hogy az árak lenyomása érdekében akár több évig is veszteséget termeljenek, így ellehetetlenítik azokat a vállalkozásokat, amelyek nem tudnak az árversenyben részt venni, hiszen a nyereségből tartanák fenn magukat - olvasható az indoklásban. A lényeg tehát, hogy nem hozhatják ki magukat veszteségesre a nagyok azzal, hogy a csoporton belül megfelelő módon osztják el az eredményt.

A hvg.hu cikke szerint a 2012-es és 2013-as eredmények alapján az Aldi, az Auchan, a Metro és a Spar kiesne a versenyből, a Tesco és a Lidl épp hogy túlélne, egyedül a Pennyt nem érintené durván az új szabály.

A túlélés érdekében a hipermarketeknek valószínűleg meg kéne emelniük az áraikat, ami a magyar hátterű láncoknak (CBA, Reál és Coop) kedvezne.

A kétéves szabályt egy esetben, mégpedig a cégek megalakulásától számított első négy üzleti évben nem kell alkalmazni, jellemzően ugyanis ezekben az években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, de elengedhetetlenek a kereskedelmi tevékenység elindításához és hosszú távon megtérülnek.

Stop világörökség közelében is

A javaslat a nagyobb cégek működésének szabna gátat azzal is, hogy kimondja: nagyobb szuper- vagy hipermarketet nemcsak építeni, de üzemeltetni sem lehetne világörökségi terület nagyvárosias lakóterületén.

A javaslat tisztázza az üzlettípusok fogalmát is, mert a törvény eddig nem tett különbséget az üzletek típusai között, vagyis egységes szabályokat alkalmazott a kis családi üzletre, illetve hatalmas alapterületű hipermarketekre is.

Hipermarketnek nevezi a javaslat az 5000 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzletet, a szupermarket 400-2500 négyzetméter, a nagyméretű szupermarket pedig 2500-5000 négyzetméter közötti bruttó alapterülettel rendelkező, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet. Az előterjesztés szerint speciális kategória lenne a diszkont, amely 400 négyzetméternél nagyobb, de nem rendelkezik friss hús, húskészítmény és tejtermékek kimérésére szolgáló pulttal.