Guardian: A különadók nyertesei Orbán Viktor szövetségesei

2014.11.19. 09:10 Módosítva: 2014.11.19. 09:17
A nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette a kedden megszavazott 2015-ös magyarországi adócsomag. A Guardian cikke részletesen beszámol a legújabb adónemekről, tehernövelésekről, írja a Portfolio.

Magyarország emeli a reklámadót és a szupermarketadót

címmel közölt cikket a jövő évi adóváltozásokról a Guardian. Megjegyzi: Magyarország az elfogadott törvényjavaslat keretében adót vet ki a samponokra, növeli az alkoholok adóját, hasonlóképp a reklámadót és a szupermarketeket sújtó terhet is. Ezek a legújabb lépései Orbán Viktor unortodox adópolitikájának – teszi hozzá.

A brit lap arra is emlékeztet, hogy az Európai Bizottság rendszeresen bírálta a magyar kormányt a speciális, szektorokat érintő különadók miatt, mivel azok negatívan érintik a gazdasági növekedést. A javaslatból végül kikerült az internetadó tervezete a komoly tiltakozásoknak köszönhetően – olvasható a cikkben.

A Guardian az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését felidézve azt is kiemeli, hogy már akkor bevezetésre kerültek bizonyos különadók: így a bankokra, energiacégekre, kiskereskedelmi vállalatokra és a telekomszektorra. Ennek magyarázataként gyakran Brüsszel elvárásait hozta fel a kormány, vagy az extraprofitot.

A kritikusok azt állítják, hogy ezeknek a különadóknak a nyertesei Orbán Viktor szövetségesei, mivel a külföldi rivális cégeknek több közterhet kell fizetniük – írja a lap, és példaként felhozza:

  • a kormány emeli jövőre a reklámadó legfelső kulcsát, ami az RTL Klub szerint diszkriminatív,
  • a külföldön chipsadóként emlegetett sarcot kiterjesztik az alkoholos italokra,
  • közben a környezetvédelmi díjat kiterjesztik a samponokra, szappanokra és egyéb termékekre,
  • az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat – vagy a lap által Tesco-díjnak nevezetett sarcot – a kormány jelentősen növeli jövőre, ami szintén a nemzetközi vállalatokat érinti
  • speciális különadót vet ki a kormány a dohánypiac legnagyobb szereplőire, amit az érintett cégek szintén diszkriminatívnak tartanak

A cikk emellett kitér arra, hogy megmarad az egykulcsos 16 százalékos személyi jövedelemadó és a 27 százalékos általános áfakulcs, ami a legmagasabb az egész EU-ban.

Ezenkívül érvényben maradnak a vállalati különadók, így a 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó, a 2012-ben bevezetett távközlési adó és a pénzügyi tranzakciós illeték.