Huba
18 °C
34 °C

Nem tudjuk kinek adni az uniós pénzt

2014.11.20. 08:36

Az Európai Unió 27 tagországa közül elsőként Magyarországon indult el az uniós forrásokból finanszírozott kockázati tőkeprogram 2009-ben, a kockázati tőkealapok pedig 2010 második felében kezdték meg befektetési tevékenységüket. Az elfogadott szabályok szerint a befektethető összeg 70 százaléka jön az uniótól, a maradék összeget a magánbefektetőknek kell előteremteniük, írja a Napi.hu.

Az eddig eltelt időszakban 4 Jeremie program keretében összesen mintegy 90 milliárd forintnyi összeget kaptak a befektetési alapok az EU-tól (tehát önerővel együtt mintegy 130 milliárdnyi tőke áll rendelkezésre), melyet 2015 végéig kell kihelyezni az arra alkalmas cégekhez.

Van még bőven pénz

Mint azt a pénzek szétosztásáért felelős Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt-től (MV Zrt.) megtudtuk, az eddig eltelt időszakban (2014 szeptember 30-ig bezárólag) a 90 milliárdos uniós forrásból valamivel több mint 60 milliárdra kötöttek már szerződést, ezen felül pedig további mintegy 7 milliárd a már eldöntött, de még nem szerződött ügyletek összege.

Amennyiben a részleteket nézzük, úgy azt látjuk, hogy természetesen az első Jeremie program keretében kerül a legtöbb pénz a vállalkozásokhoz, hiszen az összesen 94 cég 41,09 milliárd forintnyi befektetéshez jutott, a Jeremie II révén 41 cég kapott már tőkét 9,92 milliárd forint értékben, míg a tavaly tavasszal megjelenő Jeremie III és IV segítségével összesen 23 vállalkozás kapott 9,29 milliárdnyi kockázati tőkét.

Gyorsan ki kéne tolni

Bár az mindenképpen örömteli, hogy még mindig ennyi szabad tőke várja azt, hogy magyar vállalatok növekedését lehessen belőle finanszírozni, ez nem könnyű feladat. Egyrészt a kockázati tőkebefektetők elvárják az évi legalább 20-30 százalékos növekedést, mely teljesítményre viszonylag kevés cég képes. Mindehhez hozzájárul, hogy a magyar egy viszonylag kicsi piac, az eddigi tőkebefektetések pedig már elértek sok olyan céget, amelyekben megvan az előbb említett növekedési potenciál - mondta érdeklődésünkre Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO kockázati tőkével foglalkozó szakértője.

A befektetők számára a jelenlegi egyik legégetőbb probléma a szakember szerint a határidő, hiszen egy kockázati tőkebefektetésnél az első találkozás és a szerződés aláírása között könnyen eltelhet 4-5 hónap is: ezalatt a céget igen alaposan át kell világítani, esetleg az üzleti tervet kiegészíteni, de az olyan kérdésekben is meg kell állapodni, hogy mi az exit terve a tulajdonosoknak, mi történik, ha nem az eredeti terveknek megfelelően mennek a dolgok, vagy például kapjon-e a kockázati befektető igazgatósági tagságot, esetleg vétó vagy éppen együttes aláírási jogot.

Márpedig miután a határidő 2015 végén lejár, ezért nem tehetik meg a tőkealapok, hogy csak jövő ősszel kezdenek nagy hajrába - mondta Horgos. Szerinte talán a jövő nyár az utolsó olyan időpont, amikor kapkodás nélkül meg lehet kezdeni egy tárgyalássorozatot, így azt várja, hogy a következő félévben "megnyomják" majd a befektetők. Ennek megfelelően, ha valamelyik cég kockázati tőkében gondolkodik, akkor a következő időszak megfelelő lehet számára, hiszen a korábbiaknál akár jobb feltételekkel szerezhetnek forrásokat a mondhatni kényszerhelyzetben lévő tőkealapoktól.

Az M27 ABSOLVO szakértője szerint tehát egyfajta kényszer is van tehát a tőkealapokon, többek között azért is, mert amikor feláll egy ilyen szervezet, akkor úgy számolnak, hogy az alapkezelési díj mellett, a kihelyezett pénz későbbi hozamából finanszírozzák a működést, ideértve, hogy ha lehívnak valamekkora összeget a MV Zrt-től, akkor kamatozni kezd. Azaz ha kevés a befektetés és abból a hozam, kisebb az esély, hogy pénzügyileg is sikeres lesz az alapkezelő. Ugyancsak a növekvő aktivitás felé mutathat, hogy amikor a mostani programok lezárása után 2016-ban megjelennek az új források, amiért bizonyára megint nagy tülekedés lesz, akkor elképzelhető, hogy a pénz kezelője nem szívesen adja oda olyan tőkealap-kezelőnek, amelyik korábban nem tudta, vagy nem sikeresen tudta kihelyezni a pénzt.

Az elsőknél már megvannak a partnercégek

Az első körben nyertes Primus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél már tavaly megvolt az a 10 cég, amelybe az alap tőkéjét befektették, így most már főképp a befektetések menedzselésével foglalkozik a szervezet - tudtuk meg Szombati Andrástól, a cég partnerétől. Hasonlóképpen nyilatkozott Erdei Sándor, a szintén Jeremie I-es DBH Investment Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezetője, aki elmondta, az ötmilliárdos keretükből mintegy félmilliárd forintnyi befektethető tőkéjük maradt. Akkor sincsenek azonban gondban, ha a maradék összeget nem fektetik be, hiszen a szabályokban előírt 85 százalékos kihelyezési arányt már elérte a DBH.

Ugyanakkor terveik szerint nem hagyják bent az alapban a pénzt, így Erdei elmondása szerint több előrehaladott tárgyaláson is túl vannak. Amennyiben minden a tervek szerint halad, úgy decemberben döntenek majd a következő támogatandó cégről, ám Erdei hozzátette, hogy ha ez meg is valósul, akkor is marad egy kisebb projektre kapacitásuk, így várhatóan a jövő év elején is keresnek potenciális magyar cégeket.

Azzal mindkét szakember egyetértett, hogy a következő időszakban nehezebb lesz olyan céget találni, amely megfelel a kockázati tőkések kritériumainak. Szombati szerint sok kockázati tőke került a piacra, így nem tud annyi cég kitermelődni, amely fel tudná ezt szívni. Ugyanakkor - ismerte el a Prismus Capital partnere - az utóbbi időben egyre inkább bekerült a köztudatba a kockázati tőke, így több lehet az olyan cég, amely magától keres befektetőt.

Erdei szerint egyébként nem rögtön a Jeremie-alapokkal kellett volna kezdeni a magyarországi startup kultúra kiépítését, hanem például magvető (seed) és inkubációs programokkal (mint például a folyamatban lévő Gazella pályázat) kellett volna segíteni ezen cégeket.

Erre azért lett volna szükség, mert a Jeremie nagyobb pénzeket mozgat, ritka a 100 millió forint alatti befektetés, a DBH például 250-300 millió projektekben gondolkozik, holott a kezdeti időszakban ennél kisebb tőkebefektetésre van szükségük a cégeknek. Amennyiben akkor elindult volna egy összehangolt vállalkozásfejlesztési program, úgy ma a Jeremie alapok is jobban tudnának válogatni a cégek között - vélte Erdei, aki szerint most más a helyzet, a vállalkozások szinte el vannak kényeztetve, hiszen egy jó projektért nagy a küzdelem a tőkealapok között. Az is a kockázati tőkealapok ellen szól, hogy amíg a Jeremie program kezdetén nem volt olcsón elérhető hitellehetőség, addig ma már a jegybank növekedési hitelprogramjának (nhp) köszönhetően egy egészségesen működő vállalkozás könnyen és olcsón tudja magát finanszírozni.

Több csatornán jönnek a lehetséges ügyfelek

A Jeremie III-ban nyertes Alliance Jura-Hongrie Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. áprilisban indíthatta el a tőkealapját. Az azóta eltelt időszakban egy befektetést hajtottak végre, egyről hoztak végleges döntést, míg két másik projektről előzetes döntés van, nagy valószínűséggel ezekbe is belevág az alapkezelő - tudtuk meg Makra Zsolt befektetési igazgatótól. Az előzetes tervek szerint az év végéig ki tudják helyezni az általuk kezelt pénz felét, és mivel időarányosan jól állnak, Makra optimista, mondván várhatóan sikerült majd minden pénzt megfelelő cégbe fektetni.

A szakember elmondta, hogy ők több csatornán keresztül ismerik meg a potenciális ügyfeleket: sikerrel leginkább az kecsegtet, amikor a saját kapcsolatrendszerükön keresztül találnak olyan vállalatokat, amelyekbe be lehet fektetni a kockázati tőkét, ezt követik a különböző (például pénzügyi) tanácsadókon, ügyvédeken keresztül érkező megkeresések, de a cégek egyre inkább maguk is igyekeznek felvenni a kapcsolatot a tőkealap-kezelővel, például a központi e-mail címre küldött megkereséssel. Ezek azonban a legkevésbé ígéretes lehetőségek - tette hozzá Makra.

A cikk írása során felkeresték a legutóbbi, azaz Jeremie negyedik körében nyertes két alapkezelőt, a Garangold Investment Befektető Zrt-t és a Gran Private Equity Zrt.-t is, hiszen nekik van a legkevesebb idejük a befektetések végrehajtására. Választ azonban egyiküktől sem kaptunk arra a kérdésre, hogy hol tartanak a befektetésekkel: előbbi visszahívást ígért, míg utóbbi nem kívánt a sajtónak nyilatkozni.