Előd
7 °C
16 °C

Tombol az állampártiság, csak éppen elszegényedünk

Ez történt a gazdaságban az év 47. hetében

2014.11.23. 12:30 Módosítva: 2014-11-23 12:47:02
Kapcsolódó cikkek (1)

Már alig kapjuk fel a fejünket az ilyesmire, de a kormány megint kiverte a biztosítékot külföldön a kiskereskedelmi láncok kiszorítási kísérletével. A brit Guardian szerint a különadók nyertesei Orbán Viktor szövetségesei. A lap egyenesen Tesco-díjnak nevezte az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelését, és kiemelte, hogy kifejezetten a külföldieket érinti hátrányosan a durván hatvanszoros sarc.

A szektor éveken át a csendben együttélés stratégiáját követte, abban bízva, hogy így megúszhatja a legrosszabbat. Azt pontosan senki nem fogalmazta meg, hogy a legrosszabb mit is jelent, de ez most elég rövid alatt körvonalazódott.

A felügyeleti díj egekbe emelésén túl jöhet a nagyobb boltok vasárnapi zárva tartása. A törvény már a parlament előtt van, a CBA, a Coop és a Reál, akiknek csak kisebb üzleteik vannak, közösen álltak ki mellette. A kereskedelmi dolgozók szerint is inkább korlátozni és nem ösztönözni kell a vasárnapi munkát, és ők csak azért dolgoznak, mert kevés a fizetésük. Franciaországban viszont éppen bővítenék a vasárnapi nyitva tartást, mert ettől várják a gazdaság fellendülését és az új munkahelyeket.

A harmadik, talán legkárosabb ötlet, hogy a kormány 2018-tól csak azokat a láncokat tűrné meg, akik a korábbi két évben nem mutattak ki veszteségeket. Ez kinyírhatja a Tescót és az Auchant is.

A javaslatot maga a nemzetgazdasági miniszter jegyzi, a mögöttes megfontolás pedig az, hogy meggátolják a csoporton belüli számviteli optimalizálást, amivel a kormány szerint a helyiekkel szemben versenyelőnyt szereznek a nagyok. A veszteségek oka viszont sokszor a terjeszkedés, így, ha a javaslatot végül megszavazzák, beruházások állhatnak le. A boltok közötti árcsökkentő-hatású verseny is visszaszorulhat, amivel a kisebb versenytársakat leszámítva mindenki rosszul járna (igen, a fogyasztók is).

És hát mivel sarcból sosem elég, illetve a baráti kisboltokat még jobban támogatni kell, ezért jövőre megsápolják az italautomaták üzemeltetőit is: gépenként 30 ezer forintos regisztrációs díjat rónak ki rájuk, miközben egy automata fél év alatt termel ennyi hasznot.

Eddig a Spar - az ország egyik legnagyobb foglalkoztatója - beszélt a legnyíltabban: mivel az eddigi 320 millió helyett 9 milliárd felügyeleti díjat kell fizessenek, és a többi intézkedés is nagyon fájna, leállnak a beruházások és munkahelyek szűnhetnek meg. Az NGM erre reagálva kételkedett a cégek összeomlásában.

A boltok reakciói sokfélék lehetnek: például elképzelhető, hogy jövőre ütemezik a későbbre tervezett beruházásaikat, hogy 2016-17-ben már ne legyenek veszteségeik. A felügyeleti díjemelést azzal kerülhetnék el, vagy legalábbis mérsékelhetnék a negatív hatást, ha tevékenységüket több kisebb cégbe szerveznék szét.

Most akkor mi lesz az alkoholkereskedőkkel? 

A kereskedelmi láncok mellett a fontosabb jövedéki termékek nagykereskedőire is rászállt a kormány. A héten először az borzolta a kedélyeket, hogy egy szűk kör kezébe kerülhet az alkoholforgalmazás, mert százötven kereskedőből durván féltucat maradhat csak a piacon. A tervet először még a fideszesek sem hitték el, ettől függetlenül természetesen megszavazták. Aztán a szavazás után egy nappal kiderült, hogy csak elszúrták a törvényt, igazából nem is akarják felforgatni az italpiacot, és nem az volt a terv, hogy csak 5-6 nagykereskedő maradjon életben.

Most sávos rendszer jöhet, amiben az árbevétel függvénye a jövedéki biztosíték nagysága. Ettől azért még a forgalmazók költségei megemelkednek, de nem annyival, mint amennyit az eredeti verzió rögzített.

És jön az új trafiktörvény is, ami kiszorítja a piacról a nagykereskedőket, 800 állást veszélyeztet. Ez a megoldás a nagykereskedők szerint verseny és Alaptörvény ellenes, a módszer pedig egy jogállamban elfogadhatatlan. Bónusz, hogy a kormányunk már azt is megmondja, hogy egy bolt mit árulhat, és mit nem. Most éppen az derült ki, hogy jön a rágó, mentolos cukorka a trafikokba, mert a dohányboltoknak lehetővé teszik, hogy a jövőben kiskereskedelmi ellátókkal intéztessék a beszerzéseiket.

Nem túl jó dolog magyar gyereknek lenni

Elkeserítőek a szegénység legújabb adatai, Magyarország súlyosan leszakad még a visegrádi országokhoz képest is, pedig ezt a gazdasági fejlettségünk nem indokolja. A Magyar Tudományos Akadémia szociológusai ismertették uniós összehasonlításban a szegénység terjedéséről szóló adatokat.

 

A számok azt mutatják, hogy a helyzet az elmúlt néhány évben meredeken romlott, amit a gyerekek különösen megszenvednek. A súlyosan depriváltak (akiknél kilenc fogyasztási tételből – például rendes fűtés vagy elég hús – legalább négy hiányzik) aránya Magyarországon meredeken nőtt 2009 és 2013 között: 20,3 százalékról indult, legutóbb már 26,8 százalék volt. Az uniós átlag 9,6 százalék, de például a szomszédos Szlovákiában is csak 10,2 százalék, Lengyelországban 11,9 százalék.

A konferenciát azért tették nyitottá, mert a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén – forráshiányra hivatkozva – nem publikálta a szegénység mértékét és mélységét európai összehasonlításban mérő mutatókat.

Messzi homály

Távolodtunk a nyugattól az elmúlt 25 évben, nem csak mi, hanem több régiós ország is - erre jutott az IMF egy régiós tanulmányában. Sőt, a rossz hír, hogy GDP alapon a csehekkel és szlovénokkal együtt távolabb vagyunk, mint 1990 környékén.

Jaksity György, a Concorde egyik kisebbségi tulajdonosa szerint múlt századi gazdaságfilozófiából nem lesz versenyképesség, az adósság, az elöregedés, az új technológiák és a demokrácia helyzete az ország előtt álló legnagyobb kihívások. Ezekkel a kormány is foglalkozik így-úgy, a válaszok minősége viszont megkérdőjelezhető.

Például vitatott, hogy hosszú távon mennyire volt okos dolog kiszorítani a nyugdíjkasszákat az öregségfinanszírozásból. Most mindenesetre a megmaradt négy kasszának is vége lehet, mert a 3000 milliárdos állami pénzszórás után a megmaradt 200 milliárdért aggódik az állam. Ennek a pénznek a bekebelezése egyébként akár válasz is lehet a jövő évi költségvetés gyenge pontjait érintő kritikákra.

A héten a budapesti értéktőzsdén a Telekom és az OTP gyengélkedett, de a BUX így is emelkedni tudott.

   47. heti záró 46.heti záró
BUX 17 445 17 382
OTP 3987 4010
Mol 12 195 12 070
Richter 3780 3710
Magyar Telekom 340 348

Várják? Ne várják? 

Elkészült a forintosításról szóló törvény, a devizahitelesek törlesztője 25 százalékkal csökkenhet, a bankok az elszámolásokon túl a kamatokon is buknak. A hét egyetlen újdonsága az volt, hogy a hat éven belül lejáró hiteleket nem lenne kötelező átváltani.

Varga Mihály szerint gyengülni fog a forint, ami egyrészt igen fura kijelentés, hiszen a gazdasági miniszternek általában nem szokott árfolyamcélja lenni, másrészt viszont azt üzeni, hogy a devizahitelesek jól járhatnak, mert a forintosításra kijelöltnél gyengébb hamarosan gyengébb lesz az árfolyam.

A hitelek rendezése után is további vegzálásra számíthatnak a bankok. A jegybank egyik vezetője belengette, hogy összesen öt nagy bank maradhat, a lakosságot és a bevételeket pedig egy időre el lehet felejteni. Több volt pénzügyminiszer szerint jöhet ugyan a magyarabb bankrendszer, csak ne a mi adónkból.

És ami még történt

Betett a válság az európai fiataloknak, a spanyol és görög fiatalok felének még mindig nincs állása, sokan költöznének külföldre. A magyar munkavállalók harmada rendszeresen túlórázik, többnyire ingyen, a főnök tudta nélkül.

Olyan engedély kell az Uberhez, mint a taxizáshoz, ami azt jelenti, hogy pontosan ugyanazoknak a feltételeknek kell megfelelni az üzemeléshez, és engedélyt is a közlekedési hatóság ad. Ezzel zsákutcába kerülhetek az olcsó fuvart biztosító XXI. századi szolgáltatások.

De legalább azok örülhetnek, akiknek saját autójuk van: már-már időutazóként tankolhattunk a héten, mert három éve nem volt ilyen olcsó a benzin, mint péntektől. A csúcstól már 70 forintra vagyunk.