Orsolya
7 °C
19 °C

Ez vár Magyarországra is? Sötét jóslatok a kivándorlásról

2014.11.24. 23:44

Az életminőség romlásához és a GDP csökkenéséhez vezethet a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása azokban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokban, ahonnan a munkaerő a nyugati társállamokba áramlik, mutatta ki egy hétfőn, az MTI által ismertetett német tanulmány.

A bonni Munka Jövője Kutatóintézet (Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbeit - IZA) adatai szerint a 2004 óta csatlakozott kelet-közép-, és kelet-európai európai országok polgárai közül jelenleg 5 millióan élnek a nyugati uniós tagországokban. Több új EU-tagországból a munkaképes korú népesség igen jelentős része vándorolt ki a nyugati társállamokba, Litvániából például 9 százalék, Romániából 10 százalék.

Az IZA a 2004-2009-es időszak folyamatait tanulmányozva azt vizsgálta, hogy a folyamat miként befolyásolja a kibocsátó országok helyzetét. Az eredményeket egy 2015 elején megjelenő tanulmánykötetben foglalták össze.

Kimutatták, hogy a kivándorlás nagy munkanélküliség idején a 2004-ben csatlakozott országoknál hosszú távon csökkenti a munkanélküliséget, de csupán 0,05 százalékponttal, emeli a bérszínvonalat, például Lengyelországban 2,4 százalékkal, Magyarországon például 0,6 százalékkal, Csehországban 0,3 százalékkal. Kérdés azonban, hogy a kedvező hatások kiegyenlítik-e a jellemzően fiatal és képzett munkavállalók elvándorlásának megatív következményeit. 

Hazajönnék, ha engednék

Mennyire várja Magyarország tárt karokkal a hazatérőket. Közel fél éve küzd a magyar bürokráciával az a férfi, aki gyanútlanul kint született gyerekét és a kocsiját is hazahozta Belgiumból három év kintlét után. Határokon és hivatalokon átívelő kálváriájáról itt írtunk.

Kiüresedik a munkaerőpiac

Különösen Romániában okoz szerkezeti feszültségeket az elvándorlás. Jelenleg 2 millió román él más EU-tagországban, köztük sok kutató, informatikai szakember, orvos és ápoló. "Ha nem sikerül megállítani az agyelszívást, akkor a folyamat hátrányosan befolyásolhatja a hazai lakosság egészségi állapotát és életminőségét" - figyelmeztetnek az IZA kutatói.

Az uniós munkavállalás egyik hosszú távú következménye a GDP csökkenése: az IZA becslése szerint Bulgáriában és Romániában 4,7 százalékos lehet a csökkenés, a nyolc másik érintett tagországban pedig átlagosan 1,3 százalékos. Az elvándorlás "egyértelműen azzal a kockázattal jár, hogy kiüresedik a hazai munkaerőpiac" - írták.

Egy másik tanulmány, a tallinni egyetem és a The Other Canon Foundation nevű közgazdasági kutatói hálózat új elemzése szerint a képzett munkaerő elvándorlása az egykori szocialista EU-tagállamokból hozzájárul a dezindusztrializációhoz, az ipari termelőbázis leépüléséhez. A rendszerváltás óta a térség számos országában igen jelentős mértékben visszaesett az ipar, például Észtországban 49 százalékról 29 százalékra, Lengyelországban 50 százalékról 30 százalékra csökkent az ipar aránya a nemzetgazdaságban 1990-től 2005-ig.

Nem sikeres, aki hazajön

A folyamat révén keletkezett "gazdasági gondokra azonban a munkaerő-migráció a válasz az ipar fejlődését elősegítő szerkezeti feltételek javítása helyett" - vélik a kutatók, rámutatva, hogy az ipar visszaesése a csökkenő bérek és gyengülő termelékenység lefelé tartó spiráljába lökheti az EU-t.

Az IZA kutatása szerint viszont a 2004 óta csatlakozott országok térségéből nyugatra vándoroltak többsége a képzettségi szintje alatti munkát végez, és így az uniós munkavállalás "korlátozott mértékben járul hozzá a képességek fejlődéséhez".

Ráadásul nem tapasztalható tömeges méretű hazavándorlás, és aki visszaköltözik hazájába, nem lesz automatikusan sikeres. Lengyelországban például a visszatérők a nyugat-európai tapasztalattal nem rendelkező munkavállalókhoz képest ötször nagyobb valószínűséggel válnak állástalanná. Képzettségi szintjük ugyan meghaladja az otthon maradottak képzettségi szintjét, de tudásukat nem tudják kamatoztatni.