Nándor
7 °C
23 °C

Most már tudom, mit érezhetett Ganz Ábrahám és Weiss Manfréd

2014.11.25. 16:21 Módosítva: 2014-11-25 16:24:57
Nem elégszik meg a kormány a 99,87 százalékos állami tulajdonnal a Magyar Villamos Művekben, kitessékelnék a cég kisrészvényeseit, hogy hatékonyabb és gyorsabb legyen a döntéshozás. A valódi ok, hogy a céget zavarja, hogy külsősök szaglásznak a közgyűlésben, üzleti titkaikat féltik a versenytársaktól. Az ellenzék szerint a szabályozás diszkriminatív, hiszen más versenypiaci szereplőknek nincs erre lehetőségük. A javaslatról kedden vitáztak a Parlamentben.

A kormány ismét stratégiai érdekre, és az ellátás biztonságára hivatkozva veszi el egy tucatnyi ember tulajdonát, ezúttal a Magyar Villamos Művek kisrészvényeseinek kell majd kötelezően eladnia a kezükben lévő részvényeket. A döntéshozásban túl nagy súlyuk nem volt, az állami cégben mindössze 0,13 százaléknyi rész volt az övék, a kormány szerint azonban a “gyors és hatékony döntéshozást” akadályozza a jelenlétük. A kisajátításról szóló törvényjavaslat általános vitáját kedden tartották a Parlamentben, és két hét múlva már el is fogadhatják.

Nem elég a 99,87 százalék

Az MVM-ben a kilencvenes években sokan tulajdont szereztek, de miután elmaradt a cég tőzsdére vitele, csak néhány papír maradt kisrészvényesek kezében. Jelenleg hét magánszemély, három önkormányzat, és három gazdasági társaság kezében van MVM-részvény, tulajdonuk együttesen 0,13 százalék.

Úgy tudjuk, a kicsik közül a közgyűléseken rendszeresen nagyjából hatan szoktak részt venni, az önkormányzatok közül az óbudai és a tatabányai, a magánszemélyek közül pedig a Napi.hu főszerkesztője, Korányi G. Tamás, illetve Jászay Tamás, aki az RWE képviselője. A cégek közül pedig leginkább a Szent György Lovasclub, amely Mártha Imre tulajdonába tartozik. Őt értük el elsőként az érintett kisrészvényesek közül is.

Magától nem adná el

“Most már tudom, mit érezhetett annak idején Weiss Manfréd és Ganz Ábrahám” - mondta Mártha, aki 12 éve kisrészvényes az MVM-ben a Szent György Lovasclub Kft.-n keresztül. Az egykori MVM-vezér annak idején egy kisvárdai magánszemélytől vette a részvénycsomagot, szerinte amióta nála van, soha nem fordult elő konfliktus, vagy együttműködési nehézség egyetlen kormány alatt sem. Éppen ezért érthetetlen szerinte, miért lett most olyan fontos a kisajátítás. A részvényekért felkínált árról azt mondta, az számára másodlagos, mivel az MVM-nél különféle pozíciókban személyesen eltöltött kilenc éve miatt magától soha nem adná el a tulajdonát.

A kormányt egyébként a törvényjavaslat indoklása szerint az zavarja, hogy ezen a néhány részvényesen keresztül kiszivárognak a kereskedelmi-üzleti titkok. És mivel a cég közérdekű tevékenységet végez, szerintük jogilag megtehetik, hogy kiteszik a kisrészvényesek szűrét, ha tetszik nekik, ha nem. Az MVM vezetőinek egyébként régi fájdalma, hogy mivel állami cégként a versenypiacon is működnek, az állami cégtől elvárt transzparencia hátráltatja őket a versenytársakkal szemben. (A versenytársak meg persze eközben úgy érzik, hogy az MVM éppen az állami háttér miatt élvez olykor előnyöket.)

A parlament előtt lévő javaslatban a kormány azt állítja, hogy a Római Szerződés által biztosított tőke áramlásának szabadsága korlátozható a közérdekre hivatkozva, ezt az Európai Bíróság gyakorlata is igazolja.

Diszkriminatív a szabályozás?

Jövőre még 50 milliárdot tolnak az MVM-be

A Magyar Villamos Művek állami tulajdonban van, a korábban csak villamosenergiával foglalkozó cég az utóbbi években több jelentős gázos érdekeltséget is vásárolt, és a különböző tőkeemeléseken keresztül az adóforintokból is egyre többet költünk rá. A jövő évi költségvetés újabb 50 milliárdos tőkeemeléssel számol a cégnél. Mindeközben azonban - a vezetőségtől függetlenül - nem könnyű számonkérni rajta, hogyan gazdálkodik a pénzünkkel, üzleti titokra hivatkozva ugyanis általában megpróbálják a nyilvánosság elől rejtve tartani egyes ügyletek részleteit.

A kormány érvelése a szocialisták által a javaslathoz beadott - eddigi egyetlen - módosító szerint azonban nem stimmel. Mert ha a tulajdonjog korlátozása valóban a közfeladat, közszolgáltatás biztonságára való tekintettel történne, akkor olyan piaci szegmensben kerülne sor az alkalmazására, ahol magától értetődően nincs verseny. De ha a titoktartási problémát a versenypiaci szegmensben betöltött szereppel magyarázza a kormány, akkor az szerintük a diszkriminatív szabályozás beismerését jelenti.

Elvégre más, a versenypiacon működő részvénytársaságnak nincs joga arra, hogy kiebrudalja a neki nem tetsző részvényeseket. A módosítóban egyébként azt írják, a lépéssel az MVM átláthatósága is csökkenhet, kizárólagos állami tulajdonlás esetén ugyanis könnyebben lehet kézivezérelt közgyűlési döntéseket hozni.

Kétségtelen, az utóbbi években több MVM-mel kapcsolatos botránynál kiderült, éppen ezek a külsős kisrészvényesek akadékoskodtak. Például Korányi G. Tamás volt az egyetlen, aki a MET-ügynél rákérdezett, miért köti meg az állami cég azokat a szerződéseket, az E.On-vásárlásnál pedig a volt MVM-vezér Mártha vetette fel először, hogy indokolatlanul drágán vásárolhat az állami cég, később kiderült, a tranzakció valóban több szempontból aggályos volt. A VS.hu korábban azt írta, a kistulajdonosok egy része arra készül, hogy minden rendelkezésére álló hazai és külföldi jogi eszközzel igyekszik megakadályozni a kisajátítást.