Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Ezt elvesszük, de csak az önök érdekében!

Ez történt a gazdaságban, az év 48. hetében

05
2014.11.30. 16:22
Beszánthatják a maradék magán-nyugdíjpénztárat is, az NGM szerint azért kell lépni, mert a kasszák már csak a vagyonukat élik fel, ügyfeleik pedig hiába várnak majd nyugdíjra. Kiperelték a NAV-ból az egy hétvége alatt összedobott vizsgálatot Horváth Andrásról, az anyag hiába 1200 oldal, nem cáfol semmit. A magyar tulajdon növelése a bankrendszerben az utóbbi idők egyik legrosszabb ötlete lehet, sok jó adat jött a héten, de mi még mindig maradunk a bóvliban.

Hamarosan elbúcsúzhatunk a megmaradt magán-nyugdíjpénztáraktól is, a kormány ugyanis olyan szabályozást hoz létre, ami a néhány maradék kassza végét jelentheti. Az új javaslat szerint be kell zárni azt a pénztárat, ahol a vizsgálat előtti hat hónapból volt legalább két olyan, amikor a tagok kevesebb mint 70 százaléka fizetett tagdíjat.

Ez az államnak nagyjából 200 milliárd forint bevételt jelentene, a megmaradt négy pénztár nagyjából 60 ezer ügyfelének a számláján lévő összeg ugyanis nála landolna. Romhányi Balázs, a KFIB vezetője az új szabállyal a kormány gyakorlatilag ellehetetleníti a pénztárakat, úgy véli, a maradék nyugdíjpénzzel a 2015-ös költségvetésben tátongó méretes lyukat szeretnék betömni.

Mit mond erre a kormány? Azt, hogy szó nincs ellehetetlenítésről, beszántásról, a tagok érdekében van szükség a szabályra és nem a pénzek átvétele a cél, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a 2015-ös költségvetésben nem szerepel ez a 200 milliárd forint bevétel, ami a magánnyugdíj-pénztárakból kerülne az államkasszába.

Eleve hülyeség volt

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint egyébként a magánkasszákat már bevezetni sem volt jó ötlet, Európa legtöbb országában nem is létezett soha a magyarországihoz hasonló kötelező-magánnyugdíjpénztári rendszer, csupán önkéntes.

 

A térségünkben kísérletezett néhány ország a kötelező-magánnyugdíjpénztári rendszerrel, mára viszont mindenki felülvizsgálta ezt a nem túl sikeres kezdeményezést. Varga Mihály miniszter álnyugdíjpénztáraknak nevezte a néhány megmaradt kasszákat, amelyeknek a tagdíjat tisztességesen fizető tagjai hiába számítanak járadékra, nem fizető társaik miatt végül hoppon maradnak.

Pillanatnyilag úgy tűnik, egy lehetősége maradt a pénztáraknak a megmenekülésére, ha a tagok aktivizálják magukat, és elkezdik rendesen fizetni a tagdíjat. A törvény nem lesz visszamenőleges hatályú, így a hat hónapos vizsgált periódus is majd csak a hatályba lépése után kezdődik. Tömeges befizetéssel menthető a helyzet.

Le is gyilkolnánk egymást

Ebben az esetben azonban a kormány kerülhet nehéz helyzetbe, ha ugyanis a költségvetésben nem is számolt a 200 milliárddal, nem jönne rosszul az a pénz. Most ugyanis van jónéhány olyan tétel a költségvetésben, amelyik nem tűnik igazán megalapozottnak, egyik ezek közül az a titokzatos 169 milliárd, amit az állami vagyonnal kapcsolatos bevételből vár a kormány.

Az NGM azonban állítja, nem a hasukra ütve mondták be ezt az elképesztő összeget, komoly terveik vannak, amit viszont egyelőre nem mondhatnak el. A lényeg, hogy eladnak majd valamit, vagy valamiket. Persze mindezt csak azért, hogy aztán újabb valamiket meg majd megvehessenek. A pénz mindenesetre nem a néhány MVM-es, vagy főgázos kisrészvényes kivásárlására kell, kisöprésük az állami cégek közgyűléséből inkább szimbolikus, sokba nem kerül.

Ahogyan szimbolikus Kónya Istvánnak, az MNB nemzetközi hírű kutatójának a kiebrudalása is: azért kellett távoznia a jegybankból, mert beengedte egy konferenciára a hallgatóságba a Matolcsy György előtti vezetőség egyik tagját, Király Júliát. Hiába, ahogy azt Demján Sándor a héten megfogalmazta, “hungaro síitákból és hungaro szunnitákból áll az ország, és ha nem az EU-ban lennénk, le is gyilkolnánk egymást.”

Bemutatták a NAV-átvilágítás anyagait

Hiába tette közzé a héten a NAV az egy hétvége alatt Horváth András ügyében lefolytatott tavalyi vizsgálat anyagát, és csapott hozzá több mint ezer oldal mellékletet, nem sokkal hozott közelebb a történtek megismeréséhez. Nem csak azért, mert a dokumentumokból az összes személyes adatot kihúzták, vagy mert túl gyorsan folytatták le a vizsgálatot. Hanem elsősorban azért, mert eleve kevés esély volt arra, hogy Horváth állításai hasonló jellegű belső vizsgálattal érdemben cáfolhatók.

Horváth komolytalannak nevezte a vizsgálatot. Ő ugyanis csupa olyan dolgot állít - el sem indult vizsgálatok, korrupció, védett csalók stb. - amelyet nem lehet feltárni azzal, hogy lefuttatnak egy ellenőrzést a NAV belső rendszerén. Nem is sikerült. Azt viszont kimutatták, hogy Horváth a hivatalon belül nem mindig tartotta be a hivatalos utat és a belső szabályokat, és a hatékonyság javítására tett ötleteit sem látták megvalósíthatónak.

Egyelőre azonban nincs gyanúsítottja annak a büntetőeljárásnak, amelyet Horváth András, a NAV volt ellenőrzési koordinátora ellen kezdeményezett az adóhatóság, adattal való visszaélés bűntette miatt. Nem úgy a Horváth feljelentése nyomán indult nyomozásnak, a rendőrség hivatali visszaélés miatt vizsgálódik, és már gyanúsított is van.

Ez az elindult nyomozás egyébként az egyik legerősebb érv amellett is, hogy a NAV egykori dolgozója nem minden alap nélkül vádaskodott. A NAV-hoz kapcsolódó hír volt a héten, hogy távozik a hivatal egyik elnökhelyettese, Kovácsics István. A kitiltási botrányba keveredett Vida Ildikó viszont marad, túlszárnyalva az olvasói elképzeléseket.

 

Ez egy öngyilkos ötlet

Rossz vége lesz a magyar bankrendszer magyarításának, vélte a héten a Financial Timesban megjelent cikkében Timothy Ash, a Standard Bank elemzője, és  korábban az EBRD is jelezte, nagyon nem tetszik nekik az ötlet. A kormány hatalomra kerülése óta azt tervezi, hogy "megfelelő arányokat" alakít ki a magyarországi bankrendszerben. Az ország méretéhez illő számú és nagyságú pénzintézetek létrejötte, valamint a hazai tulajdon arányának 50-70 százalékra emelése azt ígéri, hogy javul a költséghatékonyság és lendületet vesz a hitelezés.

  • Szlovéniában az állami tulajdonú bankok kerültek túlnyomó többségebe a rendszerváltás után, de azokat megfertőzte a korrupció, végül a ljubljanai kormánynak a GDP 15-20 százalékának megfelelő összeget kellett a bankokba pumpálnia, hogy mentse a menthetőt. Ez majdnem államcsődhöz vezetett.
  • Cipruson lényegében ugyanez játszódott le, miután a hatóságok korábban megakadályozták a külföldi bankok megtelepedését.
  • Fehéroroszországban 2011-ben szintén a politikai megrendelések alapján nyújtott hitelek miatt került az összeomlás szélére az állami tulajdonú bankszektor. Csak egy orosz segélycsomag, illetve vagyoneladások segítségével sikerült elkerülni a katasztrófát.
  • Törökországban az ezredfordulón kerültek nagy bajba az állami bankok rossz döntéseik miatt. Megmentésük elvitte a GDP 15-20 százalékát, ami szintén a fizetésképtelenség határára lökte az államot.

A tulajdonosi szerkezet átalakítását célzó törekvés aligha vezethet el a növekedés fellendítéséhez. A hatás ellentétes lesz: romlik Magyarország megítélése a külföldi befektetők szemében.

 

Egyébként nem kell messze menni, elég csak megnézni, hogy viselkedik az állam Horvátországban a Mollal, mint külföldi multival, és milyen reakciókat ad rá a budapesti vezetőség. Ugyanígy állnak hozzánk a mi külföldi multijaink, és a külföldi befektetők, bárhányszor a lábukra lép a kormány.

Visz minket a jó hangulat

A héten hiába számított rá mindenki, elmaradt Magyarország felminősítése a Fitchnél, továbbra is maradtunk a befektetésre nem ajánlott bóvli kategóriában. A Moody’s viszont legalább megdicsérte az országot, és ennek nagyon örült a hitelminősítők ítéleteire korábban nem sokat adó NGM is.

Több jó adat is érkezett amúgy a héten: egyre többet vásárolunk, olcsóbb lett a benzin, hét éves mélyponton a munkanélküliség, csökkent a lakosság adóssága, több lett a beruházás. A szegények helyzete azonban nem túl szívderítő, újabb szomorú adatok jelentek meg a leszakadó rétegről. Miközben a gazdagok el sem tudják képzelni, hogy lehet megélni olyan kevés pénzből.

 

A nemzetközi környezet egyértelműen kedvező mostanában, de a hazai tőzsde a héten nem ment nagyot, a BUX az előző heti 17445 pont után 17350 ponton zárt, és a Richtert leszámítva mindegyik nagyobb tőzsdei papír vesztett az értékéből. A Btelt pedig megbüntették, és akár törölhetik is a tőzsdéről, ha nem pótolja az elmaradásait. 

   47. heti záró 48.heti záró
BUX 17 445 17 350
OTP 3987 3966
Mol 12 195 11 900
Richter 3780 3835
Magyar Telekom 340 339

Hét hír a hétről