Princz Gáborral egy lakásban lévő céget hitelezett a becsődölt állami bank

Mielőtt tönkrement, a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. sárgacsekk-olvasó automatákra adott 1,1 milliárdos hitelt az MNB növekedési hitelkeretéből egy olyan cégnek, amely nem is szerepel az MNB pénzforgalmi engedélyes vállalkozások listáján.

A Princz Gábor cégeivel egy székhelyre bejelentett Digit Pont Network ötlete az volt, hogy bevásárlóközpontokban felállított terminálok egy QR-kódos papírcetlit adnak ki a sárga csekk leolvasása után, amivel ki lehet fizetni a pénztárban a közüzemi számlákat. A több száz automata azonban januártól felesleges lesz, mivel magán a postai csekken is lesz QR-kód.

Az értelmetlen projekt

Januártól teljesen értelmetlenül álldogálhatnak majd a Tesco-áruházakban azok az új, kék színű automaták, amelyeket az utóbbi hetekben helyeztek ki az üzletek bejáratához.

Az automatákat még be sem üzemelték, a kijelzőn futó videóból azonban kiderül, a feladatuk az lett volna, hogy egy új szolgáltatás keretében lehetővé tegyék a közüzemi sárga csekkek befizetését az áruházak kasszáinál. A terminál beolvassa a kitöltött csekket, és az adatokat átalakítja és kinyomtatja egy QR-kódos papíron, amivel a pénztárban azonnal lehet is fizetni, a Tesco pedig utalja a gázdíjat.

Az automatákkal egyetlen baj van, az viszont elég nagy: a Magyar Posta már októberben bejelentette, hogy a január 1-jétől a legyártott sárga és fehér csekkek mindegyikén ott lesz már a QR-kód, így ezeket mobiltelefonról – vagy, ha az üzletlánc vállalja, akár a Tesco-pénztárban – is be lehet majd fizetni. Így gyakorlatilag semmi szükség nem lesz az átalakítást végző terminálra.

Pedig az automaták felállításához nem kis pénzt, legalább 1,3 milliárd forintot szedett össze a Digit Pont Network Kft. A pénz nagy részét az éppen a napokban becsődölt Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. adta, 200 millió pedig egy kisebb vidéki takarékból származik.

Princz cége

A Digit Pont Network két éve alakult, honlapja szerint komplex banki adatbázis- és tranzakciófeldolgozó rendszerek fejlesztésére szakosodott, és ehhez a közgazdaságtan, a jog, a pénzügy, valamint az informatika területét egyaránt átfogó tudással és szakmai felkészültséggel bíró csapattal rendelkezik.

A brosúraszövegen kívül azért azt is érdemes tudni a cégről, hogy a kft.-t 500 ezer forint jegyzett tőkével indították, és Óbudán, egy eléggé lepukkant Sramli utcai ház első emeletén van a székhelye.

A lakásba van bejelentve Kovács Lajos ügyvezető, és még számos másik cég is, amelyek egyértelműbb vagy bonyolultabb formában az egykori Postabank-vezér, Princz Gábor érdekeltségei. Ami még érdekesebb, hogy a Unioninvest Befektetési Zrt. nevű vállalkozás vezérigazgatójaként hivatalosan maga Princz is ezen a címen tartózkodik. (Princznek más cégekben más lakcíme is van.) A kapcsolatra utal az is, hogy a volt bankvezér egyik - egy Ausztriában bejelentett vagyonkezelő cégen keresztül tulajdonolt - Sramli utcai cégének is Kovács Lajos az ügyvezetője.

Ez a rengeteg szakmai háttérrel bíró óbudai cég a sárgacsekk-átalakítóval nagyon beletrafált a Széchenyi Bank vezetőinek álmaiba. A bank ugyanis már korábban kísérletezett egy hasonló szerkezettel. 300 milliót el is költött egy fura módon poliplogóval futtatott rendszerre, de a Hazai Fizetési Rendszerek Zrt. Polipay rendszere nem működött. Ezért a bankvezetésnek annyira megtetszett az új jelentkező, hogy a pénzért cserébe be is szállt a Digit Pont Networkbe.

A cég számára azonban vélhetően nem volt elég az időközben megroppant Széchenyi Bank 1,1 milliárd forintos hitele, ezért 3 millió forintból egy új leányvállalatot alapított Szerver és Digitális Hálózat Kft. néven, amelyet szintén Kovács Lajos vezetett. Az új cég ugyanazzal az ötlettel a Dél-Dunántúli Takarék Banktól további 200 millió hitelt szerzett. A bank itt is betársult.