Beatrix, Erna
16 °C
31 °C

Jön a tömegnyomor szombatonként

2015.01.05. 11:35
Nem kell kétségbe esni, a cégek kicselezik a vasárnapi zárva tartást, vásárolhatunk majd vasárnap is, csak nem mehetünk majd be ugyanabba a Tescóba, Auchanba, amibe eddig. Helyettük majd kicsit talán drágábban jön a házhoz szállítás, a szombati tömegnyomor, de mondjuk áremelések nem valószínűek. A cégek pedig elkezdtek gőzerővel dolgozni azon, hogy hogyan alakulhatnak át olyan franchise-lánccá, amit nem szívat hülyére törvény, és vasárnap is nyitva lehetnek.

Több szabályozási változtatást is hozott a kormány a kiskereskedelemben, ami a nagy külföldi tulajdonú láncok kárára, illetve a CBA és társai javára torzítaná a versenyt. Pontosabban Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint lesz mitől tartaniuk azoknak „akiknek most indokolatlan piaci fölényt sikerült kialakítaniuk”.

Ezek közül a vásárlókat viszont alighanem a nagy, 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok kötelező vasárnapi zárva tartása érinti a legközvetlenebbül. 

 

Ezzel kapcsolatban elég sok a félreértés, ugyanis a törvény végső változata több módon is kicselezhető. Sajnos a kormány már nem érzi feladatának, hogy bármiféle számításokat végezzen a törvények várható hatásairól, de ettől azért még érdemes végignézni, hogy nagyjából mire számíthatunk.

A törvény célja, hogy vasárnap élelmiszert csak a kis alapterületű boltokban vehessünk, ahol a cég legalább egyötödét birtokló tulajdonos maga vagy valamelyik családtagja áll a kasszánál.  Ezeken kívül ugyanis elvileg csak a következő egységek maradhatnak nyitva vasárnap:

  • a gyógyszertárak,
  • a ferihegyi reptéren lévő boltok,
  • a vonat- és buszpályaudvaron lévő üzletek,
  • a börtönökben lévő boltok,
  • a kórházakban működő boltok,
  • a piacok, vásári boltok,
  • a benzinkutak,
  • a laktanyákon belül működő boltok,
  • vendéglátóhelyek, szálláshelyek,
  • a világörökségi területen található üzletek,
  • a múzeumok
  • a fürdők,

és akinek a kormány lényegében tetszőleges indokkal külön megengedi. Ezt pedig majd szabályozzák később egy rendelettel.

Ez utóbbi módszer kísértetiesen emlékeztet a plázatörvényre, ahol tökéletesen átláthatatlanul, semmitmondó indoklásokkal vagy anélkül osztják a kivételes plázaengedélyeket. Ez az országos engedélyosztás egyébként most átkerült a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez szintén ismeretlen indok alapján.

Nyitva maradnak a trafikok is

Tulajdonképpen a trafikok is nyitva maradnak majd, hiszen kevés olyan nagyzoló dohányboltos lehet, aki 200 négyzetméternél nagyobb helyiséget használ trafikként. Emellett még egy tulajdonosnak vagy rokonának kell aznap a kasszát kezelnie, de mivel 20 százalék felett már tulajdonosnak számít valaki, ez elég könnyen megoldható bárhol. Ki is vették az erről szóló felesleges külön szabályozást a törvényből.

Mi lesz március 15. után?

Jó néhány hatás elég biztosra vehető kapásból. Például, hogy az első időkben hatalmas tömeg lesz majd a hipermarketekben szombatonként. Kell idő, amíg átállítjuk a vásárlói szokásainkat, és nem szombat délben jut eszünkbe, hogy a másnapi sülthöz kellene hús is, de az is biztos, hogy sokan ezután is csak hétvégén tudnak játszóruhát venni a gyereknek.

A most büntetett boltláncoknak pedig át kell alakítaniuk a működési rendjüket és a kereskedelmi stratégiájukat hétnaposról hatnaposra. Olyasmire lehet itt például gondolni, hogy az akciókat nem biztos, hogy pénteken érdemes már kezdeni, vagy különben csak kétnaposak lesznek. Ez hatással lehet a gyártókra is, akik jellemzően kiugróan nagy mennyiségeket tudtak eladni, ha egy-egy nagy áruházláncnál beakciózták a terméküket. Ezek a lépések persze összefüggenek, nem tévedünk nagyot, ha feltesszük, hogy az áruházak elemzői épp ezeket a lépéseket próbálják optimalizálni.

Áremelésekre alighanem nem kell számítani, pont azért mert a néhány kedvezményezett áruházláncnak nem nőnek annyira a költségei, és nagyon nagy a verseny a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben. Másrészt a húsvéti, jellemzően inkább akciós időszak előtt bolond lenne bárki kicsit is elriasztani a vásárlókat.

Elkerülnék az adót

A kiskereskedelem átalakulásának egy másik egyértelmű iránya is látszik. Ha az olyan feltételeket büntetik szénné, ami a franchise-hálózatokat kevésbé érinti, mint a nagy értékesítési árbevétel, a jelentős saját beruházások, felvásárlások miatti veszteség, vagy a nagy boltméret, akkor franchise-zá kell válni Magyarországon.

Mindenesetre kockázatos vállalkozás, mert ha el akarják venni a pénzüket, akkor később gyerekjáték lesz hozni egy másik nyíltabb vagy bújtatottabb szabályozást, amivel például egyszerűen majd nem adnak működési engedélyt ilyen-olyan indokkal az átalakított boltoknak.

Mindez az áruházláncoknak iszonyú adminisztrációs és nagy átalakulási teher. Teljesen másképp mehetnek ugyanis fontos működési folyamatok a készletezéstől az ellenőrzésig, ha jobban átmennek franchise-ba.

Mindenesetre így döntött a már említett Auchan és a Spar is, de nem lenne meglepő, ha már több lánc is azt számolgatná, hogy hogyan hasonlíthatna jobban a CBA-ra és társaira. A Tesco csak annyit reagált, hogy sajnálják a kormány döntését, és egyelőre még elemzik, hogy az új játékszabályok közt hogyan lehetnek sikeresek. 

Jó eséllyel az utcáról hiába rohanna azonban hamar új franchise-t nyitni, az áruházláncok jellemzően először a saját, tapasztalt és hűséges boltvezetőik közül kereshetik a vállalkozóbbakat. De másodsorban is biztosan előnyben lesznek azok, akik értenek a kiskereskedelemhez, pláne, ha van már egy jól menő boltjuk.

Ha vasárnap, akkor házhoz szállítás

A törvény ráadásul  nem tiltja, hogy online rendelés után kiszállítsanak vasárnap is. Ezt jelenleg pedig pont a CBA egyik fő vetélytársa, a Tesco fejlesztette elég profira és a versenytársakénál jellemzően olcsóbbra. Igaz, a CBA-nak és a Reál-csoporthoz tartozó G'Robynak is van már működő házhoz szállítása.  Ők pedig bolondok lennének, ha nem akarnának élni a kiskapu adta lehetőséggel.

Az NGM szerint mégis tiltott vasárnapi kiszállítás

Cikkünk megjelenése után az NGM ezt írta az Indexnek: 

"Természetesen az ügyfél online felületen megrendelheti a számára szükséges terméket, ugyanakkor annak kiszállítása 22 és 6 óra között, valamint munkaszüneti és vasárnapi napokon nem történhet meg. Ennek oka, hogy a törvény hatálya kiskereskedelmi tevékenységre terjed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.

A kiskereskedelmi tevékenység alatt pedig termékek forgalmazását és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtását kell érteni, mint például az áru összekészítése vagy kiszállítása. A törvény a kivételek körében sem határozza meg az online rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet. Azonban ebbe a fogalomba nem lehet beleérteni a rendelés utáni kiszállítást, csak a kereskedelmi tevékenység megvalósuláshoz szükséges szállítást, amely ahhoz szükséges, hogy az üzlet a nyitva tartási időben működni tudjon."

Arról nem írnak, hogy papíron kis családi boltból miért lenne jogszerűtlen a kiszállítás.

Nemrég az Auchan jelentette be az Indexen, hogy már egy éve készülődnek az online kereskedésre. A Spar annyit mondott, hogy két hónapja még ők is tervezték az online szolgáltatást, de a mostani különadó annyira nyakon vágja őket, hogy már nem biztos, hogy meg is tudják valósítani idén. 

Persze ha mindenki vasárnap akar házhoz szállítást rendelni majd, az jó eséllyel meg fogja drágítani a fogyasztóknak a házhoz szállítás díját a legtöbb láncnál. 

Gondolhatnánk, hogy ha a kormány szét akarja büntetni a Tescót és társait, akkor miért ne változtathatna a netes vásárlás szabályain is. Nos, elvileg elképzelhető ez is, azonban a netes vásárlást és kiszállítást szigorítani csak az ellenséges cégekre elég nehéz lenne.

Ha pedig nem szállíthatna ki vasárnap mondjuk a nagy csomagküldőtől a biciklis futár cégekig senki, az egy csomó egyéb, súlyosabb kárt okozna. Egy kicsit így is át kell majd alakítani a meglévő netes kiszállításokat is, hiszen az élelmiszercégek valószínűleg nem állíthatnak ki számlát vasárnap.

A városi fiatalokat büntethették

A nyitvatartási idő szabályozása általánosságban különbözőképpen hat a különböző méretű és típusú üzletek forgalmára és alkalmazottainak számára. 

A vasárnapi nyitva tartás és úgy általában a nyitvatartási idő szabályozatlansága a hatékonyabb, nagyobb méretű láncoknak kedvez, az alkalmazottak száma is itt nő nagyobb mértékben a nyitvatartási idő meghosszabbításával. Tehát a tiltás is nekik fog fájni a leginkább. 

Nem csak a boltosok

A kapcsolódó kiszolgáló személyzetet is kevésszer veszik számításba, pedig hat napra egyszerűen kevesebb biztonsági őr, takarító és hasonló kell. Az ő munkájuk ugyanis egyáltalán nem vagy alig függ az adott áruházi forgalomtól, attól viszont sokkal inkább, hogy mikor vannak nyitva.

Emellett nemcsak az élelmiszerboltoknak jön rosszul, ha a vasárnapi forgalmukat átirányítják a kisebb boltokhoz, hanem a plázák egyéb üzleteinek is. A nagy boltok melletti kisebb boltok közül is sokan lehúzhatják a rolót, mivel általában nem miattuk térnek be az emberek a bevásárlóközpontokba.

A hipermarketek, bevásárlóközpontok kisebb, mellékesebb boltjai ugyanis jellemzően a forgalmuk közel felét a hétvégén hozták. Ha ez kiesik, sokan nem fogják tudni kitermelni a bérleti díjukat se. De olyan kapcsolódó hatásokra is fel lehet készülni, hogy megszűnnek a nem kizárólag a kormányból élő vasárnapi lapok, mert ezeket döntően bevásárlóközpontokban lehetett terjeszteni.

A vasárnapi fogyasztók megoszlását tekintve nincs igazán pontos nyilvános adat Magyarországról. A Spar erről annyit árult el, hogy náluk főleg a városi, fiatalabb vásárlók járnak vasárnap a boltjaikba. Nem tűnik valószínűnek, hogy ez egyedül a Spar sajátossága lenne, tehát feltehetjük, hogy általában is ez a helyzet, és leginkább a városokban élő fiataloknak kell majd változtatniuk a szokásaikon.