Emil, Csanád
15 °C
30 °C

Bődületeset kaszálnak Rogán ötletén

2015.01.29. 07:52
Óriási, több tízmilliárdos üzletté nőtte ki magát a pénzes kínaiaknak kitalált letelepedési kötvény. Csak sajnos nem a magyar államnak, hanem pár ismeretlen hátterű offshore cégnek, akik ismeretlen helyre adják a nyereségüket. Furcsa, hogy úgy lett kialakítva a rendszer, hogy az államnak kevésbé érje meg. Az egészet egyébként Rogán Antal vitte rohamtempóban végig, ő igazolta az üzletembereket is, akik végül legtöbbet kaszálhatnak a magyar papírok kiárusításán.

Óriási üzlet lett Rogán Antal ötletéből, a letelepedési kötvényből, tavaly év végéig már 2213-at eladtunk, döntően kínaiaknak, de vettek belőle többek közt oroszok, arabok is. Az az egyetlen baj, hogy ha jobban megnézzük, az egész konstrukcióból elenyésző haszna van az államnak, ahhoz képest, hogy a bizniszbe hozott offshore cégek viszont több tízmilliárd forintot szakítottak alig másfél év alatt, szinte a semmiért.

Hogy is van ez

A letelepedési kötvényt 2012 végén találta ki Rogán, azzal a céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, hogy ők majd ezáltal "munkahelyteremtő beruházásokat" hajtsanak végre Magyarországon.

rogan otlet.gif
Fotó: szarvas

Utazhatnak fél év múlva

A magyar letelepedési engedély megszerzése azért lehet vonzó az EU-n kívüli állampolgároknak, mert így egy stabil európai hídfőállást hozhatnak létre Magyarországon, mivel időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet hazánkban. A magyar letelepedési engedély sem teszi azonban lehetővé számukra, hogy bármely hat hónapos időszakban három hónapot meghaladó időt töltsenek a többi schengeni tagállam területén. Ugyanakkor az említett három hónapos korlát mellett, a magyar letelepedési engedély birtokában külön vízum igénylése nélkül utazhatnak a schengeni övezetben üzleti ügyeik intézésére, miközben egy kínai vagy orosz állampolgárnak letelepedési engedély hiányában a többszöri beutazást lehetővé tevő, az üzletembereknek szóló speciális schengeni vízumot általában évente igényelnie kell, mondta nemrég az egyik közreműködő magyar ügyvédi iroda vezetője a Világgazdaságnak.

Ezért létrehoztak egy speciális, 250 ezer eurós (nagyjából 77,5 millió forintos) letelepedési kötvényt,  amit, ha egy külföldi állampolgár megvesz, akkor kap egy magyar tartózkodási engedélyt, majd fél év múlva letelepedési engedélyt, amivel aztán szabadon utazgathat az unióban. Annyi szigorítás volt csak, hogy a kérelmező nem lehet mondjuk regisztrált terrorista vagy madárinfluenzás, pontosabban biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán. Az már önmagában is furcsa, hogy ilyen könnyen beengedünk bárkit ez EU-ba, de az igazi trükk még csak ezután következik. 

Ömlenek a tízmilliárdok

Ha egy gazdagabb kínai ugyanis a letelepedési kötvénnyel akarna bejutni az EU-ba, nem vehet közvetlenül az államtól letelepedési kötvényt. Rogánék ugyanis azt akarták, hogy ezt csak hét közvetítő cégen keresztül tehesse meg. Egészen pontosan régiónként csak egy közvetítő cégtől vehesse meg - mivel ezeknek fel kellett osztaniuk egymás közt az országokat, hogy ne versenyezzenek. Ez szintén furcsa, ha az állam minél nagyobb bevétele bármennyire is valós cél.

Az adott magáncégnek mindenesetre ez két szempontból is rendkívül jövedelmező. Egyrészt ő nem 250 ezer euróért, hanem 221 ezer euróért vásárol, mivel diszkontot kap az ÁKK-tól. Öt év után, a határidő lejártával, aztán nem a közvetítőcég, hanem az állam adja vissza az igénylő 250 ezer euróját a közvetítőcégnek, az meg tovább az igénylőnek. Tehát a 29 ezer eurós diszkont a közvetítőcégnél marad.

Ezenkívül kezelési költséget kérnek el az ügyintézésért is, a legnagyobb, kínaikat behozó cég például 45 ezer eurót, de hallottunk olyan ügyfélről is, akit 70 ezer eurós ajánlattal kínált meg egy másik, kisebb közvetítő. 

Összesen tehát ha nagyon alulbecsülve átlagosan 45 ezer eurós kezelési költséggel, plusz a 29 ezer eurós diszkontnyereséggel számolunk ügyfelenként, akkor a 2213 ügyfélen

másfél év alatt 51 milliárd forint bevételt realizálhattak a közvetítőcégek. 
Így 23 millió forintért sikerül becsábítani egy embert. 
 
    Szerződéskötés dátuma  A jóváhagyott vállalkozások listája  Állampolgárok  Területi hatály
1. 2013.04.09. Hungary State Special Debt Fund (89 Nexus Way, Camana Bay, Grand Cayman KY1-9007) KNK, Vietnam KNK, Vietnam, Magyarország
2. 2013.05.27. Discus Holdings Ltd (236, St. Paul Street, Valletta, VLT1215, Málta) Dél-afrikai Köztársaság, Indonéz Köztársaság, Kenyai Köztársaság, Nigériai Szövetségi Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság, Indonéz Köztársaság, Kenyai Köztársaság, Nigériai Szövetségi Köztársaság, Magyarország
Amerikai Egyesült Államok, Kazah Köztársaság, Thaiföldi Királyság Amerikai Egyesült Államok, Kazah Köztársaság, Thaiföldi Királyság, Magyarország
Azerbajdzsáni Köztársaság, Török Köztársaság Azerbajdzsáni Köztársaság Török Köztársaság Osztrák Köztársaság Magyarország
3. 2013.06.20. Innozone Holdings Limited (195 Arch. Makariou III Avenue, Cy-3030 Limassol, Cyprus) Indiai Köztársaság Ciprusi Köztársaság, Indiai Köztársaság, Magyarország
Ciprusi Köztársaság területén regisztrált gazdasági társaságok többségi tulajdonosai Magyarország
4. 2013.08.29. Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. (1068 Budapest, Székely Mihály u. 8.) Egyesült Arab Emirátusok Egyesült Arab Emirátusok, Magyarország
Afgán Iszlám Állam, Pakisztáni Iszlám Köztársaság Afgán Iszlám Állam, Pakisztáni Iszlám Köztársaság, Máltai Köztársaság, Magyarország
Afgán Iszlám Állam területén, Pakisztáni Iszlám Köztársaság területén, Máltai Köztársaság területén és az Egyesült Arab Emirátusokban regisztrált gazdasági társaságok többségi tulajdonosai Magyarország
5. 2013.08.23. VolDan Investments Limited (Schaan) Orosz Föderáció, Ukrajna. Türkmenisztán, Grúz Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Üzbegisztáni Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina Orosz Föderáció, Ukrajna. Türkmenisztán, Grúz Köztársaság, Belarusz Köztársaság, Üzbegisztáni Köztársaság, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Lengyelország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Románia, Magyarország
6. 2013.08.22. EURO-ASIA Investment Management Pte Ltd (28C Stanley Street Singapore) Szingapúri Köztársaság Szingapúri Köztársaság, Magyarország
7. 2013.07.25. S&Z program Limited (Schaan) - engedélyük azóta visszavonva Egyiptomi Arab Köztársaság, Marokkói Királyság, Tunéziai Köztársaság, Algériai Népi Demokratikus Köztársaság, Jemeni Köztársaság, Ománi Szultánság, Iráni Iszlám Köztársaság, Katar, Kuvait, Libanoni Köztársaság, Iraki Köztársaság, Szaúd-Arábiai Királyság, Szíriai Arab Köztársaság, Líbia, Jordán Hasemita Királyság, Bahreini Királyság Egyiptomi Arab Köztársaság, Marokkói Királyság, Tunéziai Köztársaság, Algériai Népi Demokratikus Köztársaság, Jemeni Köztársaság, Ománi Szultánság, Iráni Iszlám Köztársaság, Katar, Kuvait, Libanoni Köztársaság, Iraki Köztársaság, Szaúd-Arábiai Királyság, Szíriai Arab Köztársaság, Líbia, Jordán Hasemita Királyság, Bahreini Királyság, Egyesült Királyság, Svájc, Magyarország

 (forrás: ÁKK)
 

A monopolpiacon sajnos nincs verseny

Megkérdeztük Fideszt is, hogy miért szükséges, hogy közvetítőcégek  sokszorosát keressék annak, amit az állam nyerhet az egészen. Azt válaszolták, hogy "a nemzetközi gyakorlat az, hogy minden ország közvetítőkre bízza ezt a tevékenységet." Azt is leírták, hogy "a cégek megbízási díjait a piac árazza be, az államnak semmilyen ráhatása nincs erre a területre."

Csakhogy ezek a cégek nem versenyezhettek, pont azért, mert előre leosztották nekik az országokat, azaz direkt monopolpiacokat hoztak létre. 

Az iparági hírek szerint az egyetlen visszavont engedélyű cég is ezen bukott el, azaz bemerészkedtek a leginkább kedvezményezett cég területére, Kínába, tehát megszegték a kartellszerű szabályozást. A hivatalos indoklás mondjuk más volt, eszerint nem vettek meg végül valami kötvényt, amit bejelentettek.

Bukik rajta az állam

Az államnak, azaz az adófizetőknek pedig ráadásul épp vesztesége van az egész ügyeleten, mivel most a piacinál magasabb hozammal adjuk ezt kötvényt. Magyarország ugyanis csak 2213-szor 221 ezer eurónyi kölcsönhöz jut öt évre, ami után fejenként 250 ezret kell majd visszaadni. Ez nagyjából olyan, mintha ötéves, évi 2,5 százalékot hozó euró államkötvényt adnánk el. Miközben, ha simán a piacról finanszírozná magát a magyar állam, akkor most egy ötéves eurókötvényre csak 2 százalék körüli hozamot kéne fizetni.

Persze a piaci kamatlábak változnak, tavaly voltak jóval magasabban is a hozamok, de ha az összes pénzt most a piacról vonnánk be, akkor megspórolhatnánk ügyfelenként durván fél százaléknyi kifizetett hozamot.

Tehát jelenleg épp bukunk rajta a piaci finanszírozáshoz képest, mindezt egy olyan terméken, ami elég sokat nyújt egyébként a vásárlójának, aki a letelepedési papírokat és az uniós utazgatás lehetőségét is megkapja. 

Magyar 5 éves euró kötvény hozamának alakulása (Forrás: Bloomberg)
Magyar 5 éves euró kötvény hozamának alakulása (Forrás: Bloomberg)

Mit is jelent mindez? 

Azt, hogy ha holnap valaki befizet egy ilyen letelepedési programra az egyik közvetítőnél, akkor

a közvetítő biztosan kaszál rajta legalább 74 ezer eurót (23 millió forintot), az állam várhatóan bukik egy keveset, az ügyfél pedig ugyan nem keres semmit, csak éppen utána utazgathat az EU-ban kedvére.

A programmal elérhető értelmezhető munkahelyteremtésről sem lehet beszélni, ha a közreműködő pár magyar ügyvédi irodával nem számolunk.  A messze legtöbb ügyfelet szerző, kínaikat behozó Hungarian State Special Debt Fund (HSSDF) offshore cég egyik arca szerint a magyar papírhoz jutók kevesebb mint öt százaléka gondolkozik egyáltalán olyasmiben, hogy Magyarországon maradjon. Ők tehát lényegében kölcsön adnak nekünk 5 évre egy keveset, hogy utazhassanak, és kész.

Szinte ingyenpénz

A közvetítőcégnek ezért lényegében az ügyfelek bevonzásán kívül semmit nem kell tennie, az összes okmányt, adategyeztetést, biztonsági ellenőrzést a magyar államapparátus végzi, ők csak beküldik az adatokat hozzánk. 

A HSSDF egyik vezetője, Lian Wang szerint a magyar állam vagy állami cég képtelen lenne megbízni marketingügynökségeket, hogy reklámozzák ezt lehetőséget, ezért nélkülözhetetlenek ők. Ezek az ügynökségek aztán befektetői találkozókat szerveznek, naponta átlagosan akár négyet is.

Ha egy-egy délutános befektetői találkozót mondjuk darabonként túlzóan nagyvonalúan becsülve félmillió forintért szerveznek meg, akkor 51 milliárdból az eddig eltelt másfél év alatt 102 ezer ilyen találkozóra volt pénz. Azaz minden egyes nap 186-ra. Szóval, ha a közvetítők tényleg szánnak havi pár tízmilliót néhány koordinátorra és jogászra, még akkor is nevetségesen erős túlzásnak tűnik ez a költség. Persze ezt a beutazni vágyó külföldiek fizetik ki, csak nem tudni, hogy miért nem nekünk, miért a titkos tulajdonosi hátterű offshore cégeknek.

Lian Wang szerint már önmagában az erősíti a gazdasági kapcsolatainkat, hogy gazdagabb kínaiak hallanak Magyarországról vagy a tokaji borról. Valamelyest biztosan, de ettől dőreség lenne sokkal nagyobb hatékonyságot elvárni, mintha egy csapat magyar kis- és középvállalkozónak uzsonna közben elmondaná valaki, hogy létezik olyan gyönyörű ország, hogy Kiribati, ahol jó a sör meg minden, szóval vigyenek gyorsan rengeteg tőkét a helyi halfeldolgozásba. De még ha 25 év múlva elkezdene özönleni a működő tőke ettől, akkor is érthetetlenül drága vacsorákat veszünk, gyaníthatóan elég értelmetlenül engedtünk át nagyon sok pénzt számunkra a sötétben működő offshore cégeknek. 

Rogán hozta őket

Az első, és legjövedelmezőbb közvetítőcégeket az ötletgazda Rogán Antal javasolta, és a többi is csak az általa vezetett gazdasági bizottság beleegyezésével kaphatott engedélyt. Az egész ügyet rohamtempóban kellett keresztülverni a parlamenten, és a legfontosabb kérdésekben valamiért a Rogán vezette gazdasági bizottság döntött.

Rogán adta be a törvényjavaslatot, ő vezette fel a gazdasági bizottság ülésén az ülésről készült jegyzőkönyv szerint, kizárólag ő próbálta érdemben megvédeni az egyébként kissé súlytalan kritikáktól. Kezdetben úgy volt, hogy az NGM fogja ezt intézni, de rögtön - a leirat szerint - hozzátette Rogán, hogy "hát ez már a kormány belső szabályozási kérdése, hogy ennek egyébként a kiadását hogyan alakítja ki".   

Nos, útközben úgy alakult, hogy kötelezően bejöttek ezek a közvetítőcégek, akikről szintén Rogán győzte meg a bizottságot, hogy nem lehet kizárni a titkos hátterű offshore cégeket, hiszen "sok cégforma mögött el lehet bújni" egyébként is, és ezek nem is Magyarországon fognak működni.

Rogán azt is bizonygatta, hogy a valós tulajdonost érdemes megtudni, egy olyan cégformánál, amit legfőképp azért választanak, hogy ezt eltitkolják. Mindenesetre elsőre pont a későbbi legnagyobb közvetítőcég, a HSSDF jelentkezett a gazdasági bizottságnál, akiket véletlenül Rogán épp ismert, utánuk nézett, és "nagyon megnyugtatták a nevek". Közülük néhányat fel is sorolt, olyan szinten méltatva őket, hogy "komoly emberek", "jegyzett üzletemberek", "életrajzuk impozáns". Ennyivel pedig be is érte a bizottság. 

Azt kivéve, hogy hogy Seszták Miklós éppenséggel tényleg kérdezett volna valamit, de már soha nem tudjuk meg, hogy pontosan mit, mert a jegyzőkönyv szerint Rogán azonnal félbeszakította a kérdést, és lenyomott egy hosszabb előadást. Ebből érthetett Seszták is, mert végül nem feszegette tovább a témát.

Offshore cégek, amik a Fidesz szerint nem azok

"Mindegyik cég a jelentkezéskor feltárta valós, magánszemélyű tulajdonosait, ezért hamisak azok az állítások, miszerint offshore cégekről van szó, hiszen ilyen cégekről akkor beszélhetnénk, ha nem ismernénk a tulajdonosaikat" - állította a Fidesz. 

De az offshore cégformánál hiába szerepel papíron akárhány tulajdonos, az igazi tulajdonosok játszva rejtve maradhatnak. Az offshore egyik legnagyobb előnye ugyanis, hogy elrejti az utána következő pénzmozgásokat, amint ezt nemrég megtapasztalhattuk mondjuk a MET-botrány kapcsán.

Ismerheti őket régről

Rogán - aki egyébként az Országgyűlés kínai-magyar baráti tagozatának elnöke - nem titkoltan kínai megkeresésre kezdte el az egész ötletet.

A megnevezett érintettek közt egyetlen magyar volt Boros Attila, aki a Hajdú-Bét vezérigazgatója volt 2000-től annak 2004-es csődjééig. Ismerői szerint a jelenleg Brüsszelben élő, cégeinél inkább magabiztos, mint eredményes menedzser Boros már a Borsodchem kínai privatizációja környékén ott volt az szereplők körül, onnan jöhet az ismeretsége egy másik megnevezett tulajdonossal Simon Wu-val. Ő a Borsodchemet tulajdonló kínai cég egyik vezetője. A céget jelenleg képviselő Lian Wang is többször eljárt Borsodchemes ügyekben Magyarországon.

Lehetnének magyar cégek is, csak ők nem kaptak engedélyt

A Fidesz azt is hozzátette, hogy "a törvény arra ösztönzi a cégeket, hogy hazánkba jegyeztessék be cégüket, hiszen az a cég, amelyik Magyarországon van bejegyezve, azt az előnyt évezheti, hogy bármely országból hozhat be állampolgárokat, függetlenül attól, hogy melyik ország területére szól a jóváhagyása." 

Ezt nem tudni, mikor jöhetett be vagy melyik törvénybe, Rogán utolsó, zárószavazás előtti módosítájában ugyanis még az áll, hogy az általa vezett gazdasági bizottság "országonként csak egy vállalkozást hagyhat jóvá".

Mindesetre  az eredmény szempontjából édesmindegy, másfél év alatt egy Magyaroszágon is bejegyzett cégnek adott működési engedélyt a Rogán vezette gazdasági bizottság. A teljesen bolgár tulajdonú, de Magyarországon is bejegyzett Arton Capital, egy főt foglakoztató magyar cégének az utolsó, 2013-as beszámolójában pedig nulla forintos árbevétel szerepel. 

Megkérdeztük a Fideszt, hogy miért nincs nyílt pályázat, és miért a gazdasági bizottság dönt egy ekkora üzletről. Annyit mondtak, hogy "törvényi előírás, hogy a kiválasztási folyamatot a gazdasági bizottság folytassa le". Az szerintük pedig nem fontos, hogy ez pont az a törvény, amit Rogán terjesztett be nem sokkal korábban.

Arról is kérdeztünk, hogy ki ellenőrzi ezeket az offshore cégeket. Az a válasz jött, hogy gyakorlatilag senki. A Bevándorlási Hivatalnak (BÁV) küldenek havonta egy listát, hogy kinek a befizetéséből mennyi letelepedési kötvényt jegyeznek le. Itt elvileg a BÁV leellenőrzi valahogy azt, hogy "valósak-e az adatok", és hogy tényleg vettek-e belőle kötvényt, és kész is a törvényes működés teljes ellenőrzése. Kérdésünkre a Fidesz azt mondta, hogy az EU-ból "semmilyen kérdést nem tettek fel" a konstrukcióról. Annyit lehet tudni, hogy EU-ban eddig nem lelkesedtek a hasonló ötletekért. 

Máshol épp, hogy nem így megy

A többször példaként hivatkozott brit program sokkal szigorúbb, ott angol vízumot kapnak azok, akik legalább 1 millió fontot (405 millió forintot) befektetnek brit értékpapírokba és esetleg kisebb részben ingatlanba. Majd öt év után kérvényezhetik a letelepedést. Az egyébként jóval kisebb kezelési költségeket az állam magánál tartja, és bármelyik ügyvédi iroda segédkezhet az ügyfélnek.

Görögországban sem kölcsönadáshoz, hanem valódi befektetéshez kötötték a pénzes vízumot, legalább 250 ezer euróért kell ingatlant venni, vagy legalább 10 új munkahelyet hozó befektetést az országba vinni.

A szintén hivatkozott Bulgáriában szinte mindegy, hogy mi van hivatalosan leírva, gyakorlatilag 190 ezer euróért (nagyjából 60 millió forintért) akár korábbi bűncselekménnyel vagy más uniós államban már elutasított vízumkérelemmel is biztosan uniós állampolgársághoz lehet jutni, ahogy a Telegraph rejtett kamerás riportjából kiderül. Az már szinte mellékes, hogy az itt szereplő lebuktatott cég neve, az Arton Capital egyébként megjelenik a mi engedélyezett offshore cégeinknél is. 

De minden más hivatkozott országban jellemzően valódi befektetéshez kötött a dolog, sokkal drágábbak ezek a programok, és a kezelési költség inkább az államnál landol offshore cégek helyett.

Például Portugália és Spanyolország félmillió eurót kér és ingatlanvásárlást, Ciprus 300 ezer eurót, Málta 650 ezret. Mi mindenesetre idén megemeltük 300 ezer euróra a letelepedési kölcsön árát, a magas kamat maradt, a diszkont új mértékéről azonban eddig senki nem nyilatkozott.

Mivel sok kérdés nyitott maradt, második kört is futottunk Rogán Antal sajtófőnökénél. Azt kérdeztük, hogy

  • miért jó, hogy offshore cégekre bízták az értékesítést?
  • Miért jó, hogy nem közvetlenül az államhoz megy ez a pénz?
  • Milyen módszerekkel győződött meg Rogán úr ezeknek a cégvezetőknek az alkalmasságáról?
  • Miért mondják, hogy tudják, hogy kik a cégek haszonélvező tulajdonosai, ha egyszer ennek a vállalati formának a lényege, hogy ez ne derüljön ki?

Ezekre a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz, amint megkapjuk, közöljük azt is.