Adóvita miatt borult a Fidesz-bili

A 2006-2007-es vesztes választás utáni belső viták óta nem volt a nyílt színen is látható repedés a Fideszben. Most van, és nem is akármilyen, a NER egyik szülőatyja támadt a másikra. A médiacégeit fenyegető öt százalékos reklámadó hírére az oligarcha Simicska Lajos médiaháborút hirdetett, majd bizalmasai távozásával örökké emlékezetes kirohanásokban mondott véleményt a szerinte diktatúrát építő Orbán Viktorról.

Eléggé világos, hogy a vita nem rongyos néhány milliárd forintról szól, annál jóval nagyobb tétje lehet.

De mégis: több, mint pikáns, hogy a nyár óta ismert – fideszes politikusok által azért persze többször is cáfolt – Orbán-Simicska-bilit pont egy szektoriális extraadó borította. Az elmúlt években egy csomó gazdasági szektort hasonló eszközzel - különadókkal, államosításokkal, tevékenységek engedélyhez kötésével, törvénykezéssel - próbált megregulázni a kormány. Részben azért, hogy elkerülje a megszorításokat, de közben tarthassa a Brüsszel felé vállalt hiányszámokat, hogy el ne apadjon az uniós pénzcsap. Részben viszont nem titkoltan saját gazdasági háttéremberei hasznára.

A módszer tehát ismert, csak most az egyik legnagyobb korábbi haszonélvező került célkeresztbe, miután a kormány nem bírt az egyik kivéreztetésre ítélt multival.

A nyomulás nem áll meg

Az már biztos, hogy a kormány gazdasági pozíciószerzése nem áll meg az első igazi kudarcnál. A napokban például közzétették azoknak a cégeknek a listáját, amelyekből kiebrudalhatják a kisrészvényeseket. És újabb bankot is vehet az állam, igaz, az első híreknél kicsivel később jöhet majd az újabb bejelentés.

Egyébként a piacon is nagyobb bankvásárlásról lehetett hallani, de az Erste később cáfolta, hogy megvenné a magyar Raiffeisent – pedig a kormány most azzal csábítgatja a banktulajdonosokat, hogy ha több lesz a hitel, kevesebb lehet a bankadó. De a BMW is cáfolta azt a hírt, miszerint új gyárat építene nálunk. Viszont a külügyminiszterünktől megtudtuk, hogy a német autógyártónak láthatatlan gyára van Magyarországon. Mondjuk ez a számokban is látszik, az autógyárak húzzák az exportot, és ami még jobb, az egész ipar is szépen pörgött, jóval több termék jött ki a gyárakból év végén, mint egy évvel korábban.

2015.	6. heti záró	5. heti záró
BUX	17 339	16 531
OTP	3 920	3 650
Mol	11 730	11 055
Richter	3 825	3 740
Magyar Telekom	364	357

A szép folytatáshoz viszont nagyon kellene sok új beruházás, csak mondjuk leginkább nem olyanok, mint az V. kerületi arab szálloda, ami kiemelt beruházás lett, ami annyit tesz, hogy Rogán Antal ismerőseinek könnyítettek az engedélyek beszerzésén. És ha már szállodák: ez az iparág is fellendülőben van, vagy hetven új épül idehaza, kétharmadrészt EU-pénzen.

A boltosok és a letelepedési kötvény árusítók sem panaszkodhatnak. Előbbiek azért, mert a korábbinál többet költöttünk decemberben, és ez várható idén is - mondjuk a Tescók háttérbe szorulhatnak, de legalább a kirúgni tervezett dolgozók többsége maradhat a cégnél. Az offshore kötvényárusok pedig azért, mert a megdrágított, 300 ezer eurós letelepedési kötvény is szépen fogy. Januárban összesen 375 ilyen állampapírt vettek a külföldiek. A biznisz a héten bemutatkozó új ÁKK-vezértől is támogatást kapott, Barcza György szerint biztonságos és olcsó ez a forrás, ezért jó sokat el is adnak belőle. Így legalább még többet kereshetnek majd Rogán ismerősei. A letelepedési kötvények miatt lépne az MSZP, összehívnák a gazdasági bizottságot, ahová Pintér Sándor belügyminisztert, Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és Barcza Györgyöt is meghívnák.

Közben Európában

Ugyan az Európai Bizottság a korábbinál kicsit pesszimistábban lát minket, lassulhat a magyar növekedés, de mondjuk ennél sok nagyobb baja is van most Brüsszelnek. Angela Merkel ugyan Budapesten is elejthette a tollát amikor Orbán Viktor illiberálisozását hallgatta, de lehetett pár keményebb pillanata is.

Egyrészt Putyinnál járt a francia elnökkel, ahonnan pár óra után hazarepültek. Előtte meg az ukrán elnökkel tárgyaltak Kijevben. Az eredményekről eddig keveset tudni, nyilván a cél, hogy abbahagyják a lövöldözést a Donyecki-medencében. Az biztos, hogy nagy bajban van Oroszország és Ukrajna is, az ukránokat a nyugat persze erősen támogatja:

• az ország újabb hitelcsomagot kap az IMF-től, az államadósságuknak pedig egy részét elengedhetik - jött a nem túl meglepő hír, miután összeomlott az ukrán pénz egy jegybanki kamatemelés és pár aggasztó mondat után;
• és az ország sok gázt is kap. Sőt, az EU szíve szerint teljesen kiváltaná az orosz gázfüggést török és algériai kapcsolatokkal, cseppfolyós és palagázzal, illetve megújulókkal.

A másik kemény dió, amihez Moszkvának is köze van, az most Görögország. A görög-német találkozó nem ment jól, de legalább Obama támogatja az új görög kormányt, azzal az egyértelműen a németeknek szánt mondatával, miszerint nem lehet a megszorításokat a végletekig hajszolni. És persze hasonlóan vélekednek a franciák is.

Pedig tényleg baj van, a görög gazdasági miniszter például azzal fenyegetett, hogy néhány hét múlva jön a görög államcsőd, mert elfogy az állam minden pénze. Később kiderült, hogy állítólag csak túlzott, és akár néhány hónapig is kitarthat a görög államkincstár likviditása. A kormány és a hitelezők közti bizonytalan párbeszéd miatt újra leminősítheti a Moody's Görögországot bajba került a bankszerktor, és megnyugvást az a hír sem hozott, sőt, hogy 60 milliárd euróig kaphatnak még hitelt. Az új kormányfő, Ciprasz azért bízik az EU-ban, az Európai Bizottság elnöke és a görög miniszterelnök is optimistának tűnt brüsszeli találkozójuk után.