Öt magyar ügyben is léphet az Európai Bíróság

Öt magyar ügyben is előrelépés várható az Európai Bíróságon Luxemburgban, írta a Napi.hu.

1. A magyar bíróság többek közt arra vár választ, hogy a 2001-es lakástámogatási programban szereplő állami garanciavállalás összeegyeztethetetlen-e az uniós joggal, illetve a közjegyzőkre vonatkozó magyar jogszabályok megfelelőek-e. Itt az egyik érintett bank az OTP volt, amelynek az állam egy idő után már nem teljesítette a garanciavállalási kötelezettségét azzal az indokkal, hogy az azzal kapcsolatos megtérítések a magyar EU-csatlakozás után az uniós versenyjoggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősülnének. Az OTP által az állami megtérítések elmaradása miatt indított perben eljáró Fővárosi Törvényszék (FT) azt kérdezte az Európai Bíróságtól (EB), hogy a kérdéses állami garanciavállalás valóban az uniós joggal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül-e, és ha igen, akkor hogyan orvosolható a bank által elszenvedett érdeksérelem. Március 19-én lesz az ítélethirdetés az ügyben. 
2. Még 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bank Hungary Zrt.-vel. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetéskor közvetlenül a közjegyzőtől kérhette végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós nem fizetett, a bank kérte a záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett. Az adós azonban bíróságon vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel szerinte a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket. Az ügyben eljáró FT azt kérdezte az EB-től, hogy a közjegyző eljárása, illetve az annak alapjául szolgáló azon magyar jogszabályok, amelyek lehetővé teszik, hogy az adós ellen a kölcsönszerződés tartalma bírósági felülvizsgálatának bevárása nélkül végrehajtás induljon, összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal. A főtanácsnoki indítványt ismertetik május 5-én.
3. Egy lengyel férfi a Szerbiából Magyarországra jött, de nem nyilatkozott arról, hogy 249,15 ezer bolgár leva, 30 ezer török líra, valamint 29,394 ezer román lej (azaz összesen mintegy 40,9 millió magyar forintnak megfelelő összeg) van a birtokában. A szabálytalanság miatt a NAV az érintettre 24,532 millió forint bírságot szabott ki a készpénz ellenőrzéséről szóló uniós rendelet, és az azt végrehajtó magyar törvény alapján. Az érintett szerint azonban a rendeletet végrehajtó magyar törvény bírságmértékei a rendelet azon követelményébe ütköznek, amely szerint a rendelkezései szerint kiszabott szankciónak annak céljával és az elkövetett jogsértéssel arányosnak kell lennie. A jogvitában eljáró Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Európai Bíróság iránymutatását kérte a kérdésben. A tárgyalás 2015. március 18-án lesz.
4. Egy szlovákiai cég (Weltimmo s.r.o.) olyan weboldalt üzemeltet, amelyen magyarországi ingatlanok hirdetései jelennek meg, ennek keretében pedig a hirdetők személyes adatait is kezeli. A hirdetések egy hónapig ingyenesek, ezután azokért díjat kell fizetni. Számos hirdető az ingyenes időszak utánra e-mailben kérte hirdetése és személyes adatai törlését, a cég azonban nem törölte az adatokat, majd kiszámlázta a fizetendő díjakat. Miután a hirdetők nem fizettek, a cég a személyes adatait követeléskezelő cégeknek továbbította. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a magyar adatvédelmi jog megsértése miatt tízmillió forint bírsággal sújtotta a szlovák céget. A hatóság szerint a magyar jogszabályok azért voltak alkalmazhatóak, mert a cég a kérdéses adatok gyűjtését Magyarországon folytatta. A szlovák vállalkozás viszont vitatja a magyar hatóság határozatát, mondván: annak nem volt hatásköre eljárni és a magyar jogot alkalmazni egy külföldön letelepedett céggel szemben. A vállalkozás szerint szabálytalanság észlelésekor a magyar hatóságnak a szlovák adatvédelmi hatóságot kellett volna megkeresnie. Az ügyben eljáró Kúria azt szeretné megtudni az EB-tőll, hogy az uniós adatvédelmi irányelv értelmében a jelen ügyben jogosult volt-e a magyar adatvédelmi hatóság a magyar szabályok alkalmazására. Az ügyben a tárgyalás 2015. március 12-én lesz.
5. Egy magyar cég az Unileverrel pereskedik. Az Iron & Smith Kft. a "be impulsive" színes ábrás megjelölés védjegyként történő lajstromozását kérte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (SZTNH). A Unilever NV azonban tiltakozott, azt mondta, hogy az sértené a számára már korábban bejegyzett szóvédjegyhez kapcsolódó jogokat. Az ügy irataiból nem derül ki, hogy a magyar cég által kért védjegybejegyzés, illetve a holland vállalkozás korábbi közösségi védjegye pontosan milyen termékekre vagy szolgáltatásokra vonatkozik, az azonban igen, hogy nem azonos termékekről vagy szolgáltatásokról van szó. Márpedig ilyen esetekre az uniós védjegyjog azt írja elő, hogy a korábban bejegyzett közösségi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés nemzeti védjegyként történő bejegyzését akkor kell megtagadni, ha a közösségi védjegy az Unió területén jó hírnévvel rendelkezik, és ezt sértené a kérdéses megjelölés bejegyzése. A holland cég által hivatkozott védjegyről kiderült, hogy az a hozzá kapcsolódó értékesítési és reklámtevékenység miatt az Egyesült Királyságban és Olaszországban jó hírnévvel rendelkezik, noha hazánkban azt a fogyasztók nem ismerik. Az SZTNH ilyen körülmények között elutasította a védjegybejegyzési kérelmet azzal az indokkal, hogy az a védjegyekre vonatkozó uniós szabályok értelmében sértheti a holland cég közösségi védjegyének az EU területén meglévő jó hírnevét. A határozat bírósági felülvizsgálatát végző FT azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy ilyen esetekben a védjegybejegyzés iránti kérelemmel szemben benyújtott felszólalásnak helyt lehet-e adni annak ellenére is, hogy a korábbi védjegy a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban nem rendelkezik jó hírnévvel. Március 24-én hirdetik ki a főtanácsnoki indítványt egy magyar érintettségű védjegyügyben.