Polt szerint a közmunkás stróman kinevezése rosszul jött Tarsolynak
További Gazdaság cikkek
-
Itt a Standard and Poor's jelentése Magyarországról - Nem akárki taszította le a dobogóról Mark Zuckerberget
- Több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás szabadulhat az ingatlanpiacra
- A Magyar Nemzeti Bank elmúlt 100 évét eleveníti meg a Pénzmúzeum új kiállítása
- Az Európai Unió átlagán alul a magyarországi foglalkoztatottak száma
Polt Pétert a Quaestor-ügy károsultjai is faggatták arról, hogy hibázott-e az ügyészség, amiért nem léptek gyorsabban Tarsoly Csabáékkal szemben. A legfőbb ügyész most a Transparency International hasonló kérdéseire válaszolt - a teljes levél pdf-ben itt olvasható.
Polt úgy érezte, ez a megfelelő alkalom, hogy egy független, a közszerveket ellenőrző civil szervezet illetékességét megkérdőjelezze: azon csodálkozott, hogy miért érdeklődnek a Quaestor-ügyről, amikor itt nincs is a vádakban korrupció; és ha már ez izgatja őket, akkor a hasonló súlyú Buda-Cash botrány miért nem. A legfőbb ügyész talán politikai motivációkra gondolt, de nem világos, hogy pozíciójából milyen alapon minősíti a kérdéseket.
Polt Péter válaszában főleg azt kívánja cáfolni, hogy a rendőrség és az ügyészség március 9-től 26-ig nem tett semmit Tarsoly Csaba elszámoltatása érdekében. „Ez a sajtóban megjelent információ megalapozatlan, hamis” — írta. Levele szerint sok mindent csináltak ebben az időszakban is:
- Március 11-én, vagyis két nappal a nyomozás elrendelése után házkutatást tartottak a Quaestor-cégeknél, ezeken 10 ezer oldalnyi iratot foglaltak le, aztán később még két újabb házkutatás is volt
- Kiadtak 27 megkeresést az értékpapír-állomány és a bankszámlaforgalom felderítésére
- Közben kikérdeztek tíz tanút
- Az iratokon kívül lefoglaltak összesen 800 gigányi adatot.
Polt levele szerint ezek a lépések kellettek ahhoz, hogy Tarsolyékat hivatalosan is meggyanúsíthassák. Az ügy méretéhez képest szerinte „az átlagosnál” (ezt nehéz értelmezni, mert ez egyáltalán nem átlagos ügy) sokkal gyorsabban és alaposabban dolgoztak, miközben csalásgyanúnál egyébként is nehéz szokott lenni a bizonyítási eljárás. A Hungária Értékpapír Zrt. ügyében azért történhetett meg sokkal hamarabb a vádemelés, mert ott sokkal kisebb volt az érték, és más a törvényi megítélés is: a gyanú szerint ott sikkasztás történt, szemben a másik két üggyel.
Na és hol a Quaestor befektetők pénze? A legfőbb ügyész álláspontja szerint vagyonkimentés legfeljebb csak az ügy kirobbanása előtt történhetett.
És végül mi van a csődöt (nem) jelentő befektetési bóvlicég Orgován Béla börtönviselt ex-közmunkás strómannak való átruházásával? Polt szerint a személycserék nem befolyásolták a felelősségre vonást, sőt. Bár ezt nem fejti ki, érdekes a megfogalmazás: az „ egyes cégek ügyvezetésének átadása (...) erősítette azt a gyanút, amely az előzetes letartóztatáshoz vezetett ” .
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
