Özönével fakadnak fel a gyanús ügyek

Ez történt a gazdaságban az év 13. hetében

2015.04.06. 11:02
Egyre szerteágazóbb a Quaestor és a kormányzat összefonódása. A kormány tényleg elég jóban lehetett a céggel, mert elég sok pénzt adtak nekik, cserébe a Quaestor az első szóra, soron kívül milliárdokat utalt vissza nekik, épp azelőtt, hogy mindenki megtudta volna, hogy baj van. Az ügyészség direkt ilyen lassú, mert ennél az esetnél fontosabbnak tartják az emberi jogok tiszteletét, azzal pedig biztosan nincs semmi baj, hogy börtönviselt közmunkás lehetett az új ügyvezető a Quaestor központi cégeinél.

Ezen a héten is rengeteg új gyanús részlet került elő  a Quaestor-csoport bedőlése kapcsán. Eleve erősen kezdett Rogán, amikor arra a hazugságra alapozott egy sajtótájékoztatót, hogy korábban fedezetlen hiteleket is kapott volna Quaestor. 

Az MSZP alatt az állami fejlesztési bank tényleg adott egy óriási, 17 milliárdos hitelt, csak nem a Quaestornak, hanem az ETO Park Kft.-nek. És nem fedezetlenül: a pénz a győri stadion fejlesztésére ment, és egyebek mellett maga stadion és a kapcsolódó ingatlanok voltak megjelölve fedezetként. Amit ugyebár zárolt is az állam.

Egyébként többször is átvizsgálták a Fidesz alatt is, és annyira meg voltak az egyébként egyre jobban bukónak látszó projekttel, hogy 2012-ben adtak még 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást az egészre, Szijjártó külön boldogságára. De Tarsoly erős fideszes hátszele egyébként is elég nyilvánvaló.

Kit vizsgálna a Fidesz Quaestor-ügyben? Hát Gyurcsányt!

De megtudhattuk azt is, hogy most már az állam vezetése „nem ért egyet” azzal, amit csináltak, azaz hogy brókercégnek adtak át rengeteg közpénzt. Orbán szerint egyébként a héten kiderült, hogy mennyi közpénzt tartottak különböző állami intézmények Tarsolyéknál.

Például az is, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) 410 millió forintja már biztosan elúszott a másik csőddel, a Hungária Értékpapírnál. A minisztérium annyit közölt, hogy megpróbálnak felelőst keresni, egyelőre még nem találtak, mondjuk elé nagy az a hivatal, biztos van benne sok elveszett ember. Az LMP viszont próbált segíteni: szerintük mondjuk ott van például Fazekas miniszter, ritkán szoktak ugyanis pilótajátékhoz asszisztálni minisztériumok. De az FM vezetésében van korábbi Hungária Értékpapír vezető is, lehet, hogy ő is tud majd segíteni.

Egyéb kapcsolódó eddigi ellentmondásokért, és az idő előrehaladtával változó emlékezetű politikusokért ezt a cikket még érdemes lehet elolvasnia. A kormány inkább Gyurcsányékat vizsgálná, mert szerintük ők 5-12 évvel ezelőtt összeesen a GDP több mint egy százalékát , 343 milliárdot tartottak általában brókercégeknél. 

Igen kedvező ajánlat

Külön érdekes szál, hogy Győr városa a sok brókercéget megrengető, svájci frank-árfolyamdöntés után közvetlenül gondolta azt, hogy a Quaestoron keresztül kéne egymilliárdért államkötvényt vennie. Állításuk szerint azért nem a Magyar Államkincstáron keresztül akarták ezt intézni mert a Quaestor „kedvezőbb ajánlatot” adott.

Százhalombatta 1,9 milliárdot bukott a Hungáriával, ők is a kedvező ajánlatot látták csak állításuk szerint a cégben.

Megírtuk még, hogy biztos, hogy a külügyminisztériumból szólhattak oda a Quaestornak, hogy gyorsan, még a csőd előtt utalják ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház milliárdjait. A külügytől válaszul külön feljelentették a Quaestort, Szijjártóék hivatalos álláspontja szerint ugyanis a nehéz helyzetben lévő Quaestor magától döntött úgy, hogy 3,8 milliárdot még a csőd előtt ki akar adni azonnal az államnak, ami nem szabályos.  

Közben Tarsoly Csabát nagy nehezen előzetes letartóztatásba helyezték, ahol ismeretlen tartalmú vallomást is tett. Az ügyészség hirtelen érzékenyebbé vált az emberi jogok iránt, és 19 napig nem állították elő Tarsolyt. Egy darabig mérlegelniük kellett, hogy az MNB szerinti 150 milliárd forint értékű fiktív kötvény elég alapos gyanút jelenthet-e. Tarsoly ügyvédje még fel is háborodott. Közben pedig az érintettek igyekeznek eltüntetni a netről, hogy Polt Péter legfőbb ügyész lánya Tarsoly titkárával jár.

Az is biztos mindezek mellett, hogy Szijjártó és Matolcsy olyan emberek, akiket nem kell meghallgatni a bank- és brókercsődök kapcsán, legalábbis a parlamentben. Minek is, tényleg.

Mindeközben Orgován Béla volt a főnök

Polt Péter, Tarsoly ügyvédje, és gyakorlatilag a károsultakon kívül az összes érintett szerint nem gond, hogy a Quaestor két központi cégénél is egy börtönviselt korábbi közmunkás, a tápiósági Orgován Béla lett a vezér, az egyikben pedig még most is az. Abban hisznek ugyanis, hogy a felügyelete alatt senki nem tud dokumentumokat eltüntetni, vagyont kimenteni vagy bármi hasonló szabálytalanságot elkövetni. 

Az ügyészség szerint mindenesetre 160 milliárdnyi vagyon van meg, beleértve győri stadion lefoglalását is. De legalább 210 milliárdot várnak vissza a károsultak és a hitelezők, erre jön még rá az az 58 milliárd, amit a legális kötvények birtokosai várnak vissza a Quaestor-csoport vagyonából. Az MNB azt várja el, hogy a tisztességes brókercégek fizessék ki előbbi összeg nagy részét a Beván keresztül. 

A károsultak közben tüntettek, teljes kártalanítást akarnak, mivel szerintük az egészben benne volt pénzügyi felügyeletként az MNB is. Az elég valószínű, hogy sok esetben életek munkája vált most semmivé, és hogy komoly csapás ez a felügyeletbe vetett bizalomnak és az egész hazai pénzügyi kultúrának. A kormány egyébként gyorsan stratégiailag kiemelte a győri stadiont, így a felszámolás során nem kell nyílt aukciót hirdetni, hanem annak adják, akinek akarják.

A könyvvizsgálók pedig nem akarnak teljes vagyonukkal felelni minden vizsgált cégért, szerintük ezzel az erővel az MNB tagjai is felelhetnének minden pénzükkel az esetleges hibáikért.

Nem az EU kérte

Más érdekes dolgok is történtek azért, például úgy tűnik, hogy hazudik a kormány az M4-esről, az EU nem rendelte el kartellgyanú miatt az építkezés leállítását. Persze ettől még kartellezhettek. 

   13. heti záró 12. heti záró
BUX 20 002 19 964
OTP 5300 5300
Mol 12 740 12 430
Richter 3899 3952
Magyar Telekom 413 417

A GVH szerint nincs baj a sötét húzásokon keresztül óriásit kaszáló , offshore hátterű MET energiacég terjeszkedésével. Elemzők szerint pedig a béna adórendszerünk, a kiszámíthatatlan döntéshozatalunk vagy az egyre terjeszkedő állam, és általában az intézményrendszer egyre kevésbé esik latba a hitelminősítőknél, ezért felminősítésben is bízhatunk előbb-utóbb.

Hét hír a hétről