Nagyon felgyorsult a kivándorlás

158524924
2015.04.08. 08:17

Tavaly minimum 31 500 magyar állampolgár távozott legalább egy évre külföldre, majdnem másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, és csaknem hat és félszer annyi, mint 2009-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból a Világgazdaság szerint.

A délkelet-európai országok migrációját kutató SEEMIG-projekt adatai alapján

  • 2013 elején 350 ezerre tették a kutatók azoknak a magyaroknak a számát, akik 1989 után, a rendszerváltás követően hagyták el az országot, és legalább egy-másfél évet külföldön éltek.
  • Az Eurostat adatbázisa, valamint az abban nem szereplő, de kiemelten fontos célországok (Németország, Ausztria és az Egyesült Királyság) statisztikái alapján pedig mintegy 277 ezer főre becsülték azoknak a magyaroknak a számát, akik európai országokban bejelentetten tartózkodtak 2013-ban.

Azoknak a magyaroknak a számát, akik 2013-ban mentek tartósan külföldre, 21 580-ra tették az egészségbiztosítási és egyéb nyilvántartások alapján. Ehhez képest nőtt 2014-ben 46 százalékkal, 31 500-ra az emigránsok száma.

Maguk a KSH munkatársai is rámutatnak, hogy a hazai nyilvántartási rendszerek alapján összeállított adatok a bejelentések esetleges elmulasztása miatt meglehetősen alulbecsültek. Ezt igazolják, hogy a fogadó országok vándorlási adataiból nyert adatok jóval meghaladják a hazai nyilvántartások adatait. A magyarországi kivándorlás utóbbi években tapasztalható növekedését ezek is alátámasztják.

A KSH kutatói továbbra is úgy látják, hogy külföldre túlnyomórészt a fiatalabbak mennek:

  • az emigráns magyarok 44 százaléka 30 év alatti,
  • 77 százaléka pedig még nincs 40 éves.
  • többségük (54 százalék) férfi, közel kétharmaduk nőtlen.

A legvonzóbb célpont még mindig Németország, az Egyesült Királyság, illetve Ausztria.

A KSH-éval azonos következtetésre jutott vizsgálatában Hárs Ágnes , a Kopint–Tárki vezető kutatója. Fenntartotta azt a korábban a VG-nek is hangoztatott véleményét, amely szerint pillanatnyilag nincs gazdasági racionalitása annak, hogy belátható időn belül megálljon vagy akár csak lassuljon a magyarországi munkaerő-migráció.

Sem a magyar gazdaság, sem a szociális ellátórendszer, sem a közhangulat nem elegendően vonzó, amit felerősít az oktatáspolitika is, így még a felsőoktatási képzés előtt állók kivándorlása is felgyorsulhatott 

– mondta.