Odacsapnak a Wall Street farkasának

Ez történt a gazdaságban az év 14. hetében

HUS 0559
2015.04.12. 12:43 Módosítva: 2015.04.12. 12:51
Fellélegezhettek a Quaestor-károsultak: kiderült, hogy 30 millióig ki fogják őket menteni. Ezt mindenesetre sokan nem is hiszik még el, de annak nem örülnek, hogy a köz és az ártatlan bankok pénzéből akarnak kártalanítani. Közben egy újabb verzió került elő arról, hogy honnan tudta Orbán, hogy menteni kell a közpénzt. Az M4-es mizéria pedig tovább folytatódik, bár Szolnokot semmiképp sem akarják autópálya nélkül hagyni.

Mire van szükség a magyar pénzügyi rendszernek? Rendre! Miért? Mert a magyar a befektetési piac

nem a legízlésesebb része a pénzügyi világnak (...) nagy autók, szőke hölgyek és rengeteg meglopott ügyfél jellemzi.

Attól függetlenül, hogy ez igaz-e, vagy sem, Orbán Vikor ennyivel rendezte le az ügyet, amikor a Kossuth Rádióban péntek reggel a brókerbotrányról beszélt. Meg azzal, hogy "kattannia kell a bilincsnek". A Wall Street farkasa-analógia egyébként teljesen jól mutatja, hogy a kormányzat a kollektív bűnösség elve alapján akarja most elvarrni a szálakat a Quaestor-ügyben. De miért?

Hát azért, mert hetek óta tartó kavarás után ezen a héten végül kiderült, mi lesz a Quaestor-károsultak sorsa: péntek este kijött a törvényjavaslat, amiből az derül ki, hogy a magyar állam egyáltalán nem érzi magát felelősnek abban, hogy szabályozóként éveken keresztül nem szúrt ki egy ilyen gigantikus méretű csalássorozatot. Egyébként a törvényjavaslat ugyanazt tartalmazza, amiről Rogán Antal pénteken egy sajtótájékoztatón már beszélt.

30 millióig állják a cechet

Ez miből derül ki? Hát abból, hogy jelen állás szerint azok a brókercégek fogják megszívni a dolgot, amiknek semmi köze nem volt a csalássorozathoz. A törvénytervezet szerint ugyanis a tisztességes iparági cégeknek kell létrehozniuk egy Befektető-védelmi Alapon (Beva) kívüli kártalanítási alapot is.  Ebbe mindenki beadná a kötvényeit - fiktívet és valódit egyaránt -, és a Beva ide fizetné be a pénzt, amiből kártanítanának.

A Beva alapból 6 millióig kártanít, viszont a brókercégek befizetései alapján úgy egészítenék ki ezt az alapot, hogy mind a 32 ezer károsult veszteségeit 30 millió forintig tudják állni. A cégek csak megelőlegeznék ezt az összeget, majd amikor befejeződik a Quaestor felszámolási folyamata, illetve a csalások felelőseinek vagyonát bevonják az alapba, akkor a befektetési vállalkozások visszakapnák ezt a plusz befizetést.

Végül az az ötlet is bekerült a tervezetbe, ami alapján a Magyar Nemzeti Bank 3 hónapos gyorshitellel segítene be a brókercégeknek, hogy nehogy tönkretegye őket a hirtelen jött extrakiadás. Az egész lényege tehát az, hogy így nem egyben, hanem három év alatt kell majd a cégeknek a kártalanítást kifizetnie. Az MNB egyébként már korábban is támogatta, hogy a Beva 6 helyett 30 millióig mentse ki a károsultakat, ami mellé a kormány is beállt.

Az MNB döntött, aztán gratulált magának

Közben pénteken a Beva igazgatósága megszavazta, hogy kártalanítja azokat, akik fiktív kötvényeket vettek a Quaestortól. A döntés nem volt egyszerű, szerdán a Beva több tagja - köztük Katona Zsolt, BÉT vezérigazgatója, Nyitrai Győző az OTP Bank igazgatója, Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára, és Patai Mihály a Bankszövetség elnöke - levelet írt a testület elnökének, Hardy Ilonának, amelynek azt kérték, hogy halasszák el a pénteki döntést.

Arra hivatkoztak, hogy a fiktív Quaestor-kötvényekről szóló jogi szakvélemények egymásnak ellentmondanak, az egyik szerint a fiktív kötvényesek is jogosultak a Beva-kártérítésre, a másik szerint viszont egyáltalán nem; illetve azt is kifogásolták, hogy csak szerdán tudták meg, hogy pénteken dönteniük kell, miközben azt sem tudták, hogy pontosan milyen következményei lesznek a döntésüknek.

Azt viszont előre lehetett tudni, hogy az igazgatóság többségét az MNB delegálta, tehát nem volt igazán meglepő, hogy támogatták a javaslatot, amit azok a jogi szakvélemények alapoztak meg, amiket a Beva kért az előtt, mielőtt az MNB két hete bejelentette: kártalanítja a Befektetés-védelmi Alap (Beva) azokat, akik fiktív kötvényeket vettek a Quaestortól. 

Bevát irányító igazgatóságban  ugyanis két nemzeti bankos is ül, illetve a Keler elszámolóház delegáltja - aki az igazgatóság elnöke - szintén kötődik a jegybankhoz, mivel az MNB a Keler többségi tulajdonosa. Mindezek fényében az sem volt meglepő, amikor a jegybank pénteken sajtóközleményben üdvözölte a döntést, ami lényegében a saját döntése volt.

A legnagyobb csalás áldozatai vagyunk

Szombaton mindenesetre több tüntetés is volt a Quaestor-ügyben: a civilek tüntetésén az hangzott el, hogy nem igazán bíznak a kormány ígéreteiben, és

még ha ki is mentik őket, biztos hogy nem örülnek neki, hogy az adófizetők, és a tisztességes bankok pénzéből teszik.

És persze csak spekuláció, de mindenestre a kormány azért siethetett ennyire a törvénytervezettel, mert a vasárnapi tapolcai választás előtt jól jöhetett egy hangzatok bejelelentés a károsultak kimentéséről.

Varga egy éjszaka alatt kiszámolta a Quaestor-buktát, szóban értesítette Orbánt

Erről írtunk még bővebben

A brókerbotránnyal kapcsolatos hír volt még a héten, hogy újabb verzió került elő arról, hogy Orbán Viktor hogyan volt képes a Quaestor bedőlése előtt nagy hirtelenjében utasítást adni a minisztériumnak, hogy  vonják ki a pénzüket a Quaestorból a Buda-Cash bedőlése után. 

A nemzetgazdasági miniszter 2015. február 25-én szóban tett jelentést a kormánynak a brókercégek és az állami, illetve közösségi vagyon kapcsolatáról. A szóbeli jelentés nyilvánosságra hozatala formája miatt nem lehetséges

– ez volt az NGM mostani verziója, itt pedig elolvashatja a korábbi verziókat arról, hogy hogyan

változott Orbánék emlékezete a pénzpiaci folyamatok figyelésétől, Orbán egyszerű "életösztönén", majd a nem létező kormányülésen át mostanáig.  Az is kiderült, hogy a NAV nem fogja vegzálni a károsultakat, miközben Varga már tárgyal a Bankszövetséggel a pénzügyi rendszer újraszabályozásáról. A Buda-Cash károsultaknak pedig marad a per, a cég pedig még megszűntében is átveri az ügyfeleit. Közben a Lombard-ügy is pörög tovább: a tulajdonos szerdán önfeljelentést tett a rendőrségen.

A kormány közben leállította az M4-es építését, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek a kormányhatározat értelmében vissza kell szereznie a 22 milliárdos előleget, amúgy összesen eddig 60 milliárdot fizettek ki a cégeknek. Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint ha nincs EU-pénz, akkor nem lesz autópálya, de van másik terv is Szolnok bekötésére. Most átvizsgálják a NIF-et, a pályázókat és az összes számlát is, az uniótól pedig azt várják, álljanak elő konkrétumokkal.

A tőzsde elég erős hetet zárt: minden fontosabb papír árfolyama nőtt a héten, a tőzsdeindex pedig összesen 150 ponttal erősödött.

   13. heti záró 14. heti záró
BUX 20 002 21 152
OTP 5300 5502
Mol 12 740 13 980
Richter 3899 4160
Magyar Telekom 413 424

Ez is fontos volt még a héten