Emil, Csanád
11 °C
26 °C

Nem voltak jók a kifogások, leálltak hát a források

Ez történt a gazdaságban az év 15. hetében

2015.04.19. 15:18 Módosítva: 2015-04-19 15:19:31
Az Európai Bizottság felfüggesztett több százmilliárdnyi uniós forrást, a kormány átzavarta a parlamenten a Quaestor-károsultakat a bankok pénzéből kimentő törvényét, a karcagiak és ceglédiek idegeit pedig helyi brókerbotrányok borzolták.

Szerdán Csepreghy Nándor, fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár bejelentette, hogy megbüntetett az EU. Az Európai Bizottság szerint 2007 és 2014 között „nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", azaz nem mindig az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette.

Ezért pedig most felfüggesztették a Gazdaságfejlesztési Operatív Programot,

vagyis összesen 700 milliárd innovációs, gépbeszerzési és infrastrukturális fejlesztési projektekre járó forintot. Persze ez nem azt jelenti, hogy 700 milliárdtól esett el az ország, de kérdés, hogy mennyi is a pontos összeg, amit tényleg bukhatunk, vagy amit ki kell fizetnünk korrekcióként vagy büntetésként. No de ne szaladjunk ennyire előre, előbb nézzük meg, hogy miről is van szó.

Rendszerszintű gyengeségek

Az Európai Bizottság 2014 májusában átfogó vizsgálatot végzett ennél az operatív programnál, és szúrópróbaszerűen kiválasztott projekteknél megnézte, hogy minden rendben megye a pályázatokkal. A válasz persze az, hogy egyáltalán nem. Az Index birtokába került határozatból kiderül, hogy milyen mókás eseteket találtak a pályázatokban, például

  • volt, hogy egy projektben huszonháromszor annyit akartak kifizetni egy szakértőnek egy munkáért, mint ugyanabban a projektben korábban egy másiknak majdnem ugyanarra a feladatra,
  • vagy olyan is, hogy ötször annyiért vettek egy présgépet, mint amennyiért amúgy a piacon lehet ilyeneket kapni,
  • vagy, hogy egy projektben 7-9-szer annyit fizettek marketingtervezésre, mint amúgy hasonló projektekben szokás.

A bizottság ellenőrei nem büntettek rögtön, először mindig adtak lehetőséget a magyar félnek, hogy elmagyarázzák, erre miért is van szükség. Ilyenkor viszont általában hülye érvekkel jöttünk elő, mint hogy mennyivel bonyolultabbak azok a feladatok, amikre sokszorosát fizették ki a normálisnak, vagy, hogy ők kértek ár-összehasonlítást a beszerzésnél, de azt a nyertes forgalmazó csinálta meg, stb.

A magyarázatokat az EB nem fogadta el, úgy ítélték meg, hogy "súlyos, rendszerszintű gyengeségek" vannak a rendszerben, és ezért szeptemberben megszakította a GOP projektek finanszírozását. Ez még csak amolyan figyelmeztetés, ami legfeljebb fél évre állítja le a projekteket, ez alatt az idő alatt pedig a tagországnak ki kellene javítania a talált hibákat. Mivel ezt Magyarország nem tette meg, most jött el a második szakasz, amikor nemcsak megállították az órát az elszámolásokban, de fel is függesztik az egészet.

Mennyit is bukunk?

Csepreghy szerdán arról beszélt, hogy ez egy technikai jellegű probléma, már több országban előfordult, és a már kifizetett projektek nincsenek veszélyben. Az államnak viszont kell fizetnie valamennyi korrekciót, ami a helyettes államtitkár szerint a teljes összeg 10 százaléka körül lehet. Ez az Indexnek nyilatkozó szakértő szerint gyakorlatilag egy büntetés, amivel ki lehet váltani, hogy az EB feloldja a felfüggesztést, vagyis kifizesse, ami még a 2007-2013-as programból jár. Ha viszont a kormány nem fizet viszonylag hamar, akkor bukjuk a maradék pénzt.

Hogy ez a maradék mennyi lehet, arról mást nyilatkozott a kormány és mást a bizottság. Lázár János miniszterelnökséget vezető, és az uniós pénzekért is felelős miniszter csütörtökön azt nyilatkozta, hogy a felfüggesztett programrész nettó 150 milliárd forint, az Eurológus viszont az EB sajtóosztályától úgy tudja, hogy ennek majdnem a duplája, nagyjából 286 milliárd forint forog még kockán.

Egy másik fontos, és politikai szempontból talán még relevánsabb kérdés, hogy egy ilyen, három, kormányon is átívelő programnál ki a felelős a „súlyos, rendszerszintű” hibákért? Talán mondani sem kell, hogy Csepreghyék szerint a Gyurcsány-Bajnai kormányok a felelősek, hiszen az ő idejükben alakult ki a rendszer, amit végül az új finanszírozási ciklusra, vagyis 2014-ben az Orbán-kormány át is alakított, hiszen látták, hogy nem jó úgy a rendszer, ahogy van.

És akkor miért nem 2010-ben léptek, ha már akkor is látták, hogy lépni kell? Hát mert nem akarták, hogy források ragadjanak be, ezért „inkább felgyorsították a kifizetéseket”. Az viszont egy kicsit elveszi a Fidesz-kormány érveinek élét, hogy az EB a májusi vizsgálatában

csak olyan pályázatokat kifogásolt, amiket már 2010 után bíráltak el.

Ez persze lehet valami szándékolt politikai nyomás is a kormányon, főleg, hogy az Index forrásai szerint biztos, hogy 2010 előtt is voltak visszaélések, amikről a bizottságnak is tudnia kell.

Az viszont, ahogy most a kormány tagjai kezelik a helyzetet, arra utal, hogy elé mentek a konfliktusnak és nem érte őket váratlanul. Valószínűleg már tárgyalásban is vannak az EB-vel, hamarosan meg is egeznek, szerdán pedig csak azért jelentették be az egész ügyet, hogy nemsokára a sikeres rendezéssel is eldicsekedhessenek.

Törvénybe vésték a kártalanítást

Múlt pénteken kitalálták, kedden pedig már meg is szavazta a parlament azt a törvényjavaslatot, amiben gyakorlatilag minden Questor-károsultat 30 millió forintig kárpótolnak majd, a cehhet pedig a tisztességesen működő pénzügyi szolgáltatókkal fizettetik majd ki. Sőt, pénteken a jegybank már kezdeményezte is a Quaestor felszámolását, ami előfeltétele annak, hogy elindulhasson a kártalanítás, szóval ez is elég hamar meg fog történni.

De miért olyan sürgő a kormánynak, hogy kifizessék a Quaestor károsultjait ahelyett, hogy hagynák őket is pereskedni, mint ahogy a Buda-Cash vagy a Hungária ügyfeleinek ajánlották? Nem kizárt, hogy azért, mert ha gyorsan betömik mindenkinek a száját, akkor nem fog nyilvánosságra kerülni minden részlet a nagyon is kormányközeli Quaestor összes tevékenységéről, arról, hogy miért volt olyan laza a felügyelet annyi éven át, és még ki tudja miről, ami kellemetlen lehet a kormánypártnak. Ahogy egy pénzügyi cég felső vezetője fogalmazott az Indexnek:

Messziről bűzlik, hogy ez vegytiszta politikai motivációjú döntés, csak erre az egy cégre, hogy villámgyorsan eltussolják. Ugyanakkor tényleg hiheti azt bármelyik befektető, hogy bármilyen kétes cég húsz százalékot ígérő kötvényét is megveheti, majd úgyis kifizetteti valaki mással az állam.

A Quaestor rendesen működő versenytársai jogosan vannak kiakadva, a kártalanítás ugyanis Nagy Márton MNB ügyvezető számításai szerint 6-8 évig legalább évi 20 milliárd forinttal terheli majd meg a szektort. Ezzel nagyjából vége is a kormány és a bankszektor tűzszünetének, mert a kártalanítás költségei ugyanis több mint a felét elviszik majd a békülés jegyében beígért bankadó-csökkentésnek.

Megszívják még ezen kívül a Quaestor alkalmazottai, akiket a kormány kizárt a kártalanításból, teljesen függetlenül attól, hogy a csoport melyik cégénél és milyen beosztásban dolgoztak. Ezen a dolgozók annyira fel is háborodtak, hogy a debreceni iroda alkalmazottjai sztrájkba is léptek, bár nem valószínű, hogy ez meg fogja hatni a kormányt.

Közben más brókerbotrányokról is kiderültek részletek, például az, hogy a Hungária Értékpapír Zrt. azóta előzetesben lévő tulajdonosai egy másik cégükön, a Biztonság Trade Kft.-n keresztül hogyan vettek fel több tízmilliós kölcsönöket fél oldalas szerződéseken, 15-20 százalékos hozammal, ezzel egy

úgy 25 ezer embert és akár milliárdos nagyságrendű pilótajátékot építve.

Karcagon pedig a Kun-Mediátor nevű, utazási irodának induló, majd amolyan sufnibrókercéggé váló vállalkozás sikkasztott el kétmilliárd forintot. A cég egyesek szerint már tíz éve csalhatta ki a helyiek pénzét. Az elmenekült ügyvezetőt, Dobrai Sándorné „Marcsit” azóta már keresi a rendőrség, az elsikkasztott pénzzel együtt.

   14. heti záró 15. heti záró
BUX 21 152 21 326,99
OTP 5502 5570
Mol 13 980 14 425
Richter 4160 4110
Magyar Telekom 424 418

Mi volt még a héten?