Működik-e az Uber csodafegyvere?

Az Uber sikerének egyik titka, hogy adat alapon közelítik meg az árképzés problémáját, és a tarifáik a kereslet és a kínálat függvényében dinamikusan változnak. A változás alapelve egyszerű: ha sokan szeretnének utazni egy bizonyos pontról, nőnek az árak, hogy ezzel - elméletben - több sofőrt ösztönözzenek taxizásra. A Washington Post újságírója szerint ez az elmélet a gyakorlatban egyáltalán nem működik, és a rugalmas árak legfeljebb az utasoknak kedveznek.

Nicholas Diakopoulos az Uber nyilvánosan is elérhető utazási adatai közül négy heti, öt washingtoni helyszínen rögzített adatot elemzett, hogy megállapítsa, mennyire jól működik az Uber árképzési csodafegyvere. Diakopoulos március 15. és április 11. között tizenöt másodpercenként lekérte a szállítási tarifákat és a becsült várakozási időket a kijelölt helyszíneken, és azt állapította meg, hogy az árak emelkedése nem jár a sofőrök számának növekedésével, inkább az éppen uberező autósok útvonalait rendezi át.

Az árak emelkedésével a frekventált helyeken az Uber elvileg a szolgáltatás - várakozási percekben mért - minőségét szeretné fenntartani. Az adatokból azonban az látszik, hogy ez csak bizonyos környékeken működik, máshol az árak emelkedése mellett a várakozási idő is nő.   Diakopoulos szerint ez azért van, mert az árak túl gyorsan változnak, így az éppen nem autóban ülő Uber-sofőröknek nem éri meg kocsiba pattanni és a megemelkedett árak helyszínérre hajtani, mert mire odaérnek, már rég újra lecsökkentek az árak.  Az adatokból az rajzolódott ki, hogy az Uber tarifái óránként akár hússzor is megváltozhatnak.

Az Uber egyik szóvivője erre a problémára azt mondta a Washington Post újságírójának, hogy a rugalmas árképzés főleg a hosszútávú stratégia kialakításában segít az Uber sofőröknek, mert ha figyelik a trendeket, tudni fogják, hogy melyik napszakban hol van nagyobb kereslet. Egy készülő tanulmány szerint az Uber-sofőrök viszont ennél jóval kevésbé tudományos alapon közelítik meg a taxizást.