Brutális cicik, hosszú combok, napsütés

03
2015.04.25. 08:19
Hódmezővásárhely remek programot kínál a hétvégén. Látványos a szépségverseny is, de az egész család megtalálhatja számítását, ha sikerül odajutni.

Életem első szépségversenyén egyből rabul ejtett a kifutók világa. Nem csak a kiugróan fitt, formás alakú versenyzők, a robbanásveszélyességig tuningolt cickóik és lehengerlő fellépésük volt lélegzetelállító elsőre, hanem maga show is, és hogy ennek része lehet az ember. 

Ne tegye szét a lábát folyton

Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napok mindeközben megmaradt teljesen természetesnek,

egy percig sem éreztem, hogy mondjuk  bárki is agyonplasztikázott
 

Holstein-frízekkel akarná learatni a tejelő szarvasmarháknak elérhető babérokat a versenyen.

Hercegnőhöz illően, méltóságosan lépkedtek a 400 kilós ipari üszők a porondon, miközben a lábuk között akkora, véreresen feszülő, gyakran minden lépésnél tejet spriccelő tőgyekkel egyensúlyoztak, mint egy kisebb autó motorblokkja.

Jót tett a szépségverseny hangulatának, hogy itt meg is lehetett simogatni a kiállított testeket. Ahogy az is, hogy nem kellett meghallgatni a versenyzőkről – vagy maguktól a versenyzőktől –, hogy a legfőbb értéknek a szeretetet és az egyenességet tartják, a verseny által szívesen tennének szert ismertségre, alapfokon értenek németül, és a médiában szeretnének elhelyezkedni.

A külföldi főbíró nem egyszer alaposan letapogatott egy-egy kérdésesebb testrészt, és olyan kifejezéseket használt, mint hogy

fantasztikus a fara, csodás lábakkal,

vagy „pont a helyükön vannak a csontjai” vagy netán „egy árnyalatnyit hiányzik a mozgásából az elegancia”, esetleg "a combminősége nem komplett", vagy „láthatóan sűrűn széjjelteszi a lábát”.

De azért általában Magyarországon "bőven van a fajtában erő", még ha magyar tehenek sztahanovját, az élete során több mint 150 ezer liter tejet adó pélpusztai Banánt egy darabig várhatóan nem is fogják megközelíteni az ifjú titánok.

Ide is a harmónia kell

„Erre vártunk, nagy csöcs, nagy segg” – próbáltam bekapcsolódni egy mellettem folyó, szakértőnek tűnő vitába az egyik szépnek tűnő új fellépőről. De a higgadtan hümmögő profik szerint a túl nagy csöcsök vagy seggek általában már inkább hátrányt jelentenek, és végül is nem tudtam elég mélyen meghajolni az igazuk előtt.

A lényeg a harmónia a hozzáértők szerint, amihez én csak annyit tudnék hozzátenni, hogy azért számít a külső és a belső összhangja is, hogy szívből jön-e az a mosoly a zsűri előtt, hogy lelkileg megérett-e az üsző arra, hogy bizonyítson, elsősorban persze saját maga számára.

Már nem emlékszem, hogy Virág vagy Jolán nyert-e a topkategóriás csajoknál, de remélem az eredmény után is megmarad annak, aki. És nem felejti el, hogy honnan jött. A győztes mindenesetre nem jött eksztázisba attól, hogy utoljára csapott a bíró a seggére – ezt vagy a sokkhatás számlájára írnám, vagy megkönnyebbülésére, hogy vége, és innentől az első heteket már a családjával és a barátaival töltheti.

Két lábbal a földön járnak

Megkérdeztem egy nem díjazott tenyésztőt, hogy esetleg egy más sminkkel, más nyírással meg tudnak-e újulni a versenyzői a következő megmérettetésre? Azt mondta, idézem szó szerint:

Nem.

Ki voltak írva a versenyzők szülei is, és úgy látszik a fedezőbikáknak szeretnek olyan pornósan hangzó neveket adni, Mr. Metal, VJ Pick vagy Relief. Kivétel volt mondjuk a Mandela név, amit remélem a kivételesen békés természete miatt kaphatott a bika.

Külön pikáns volt, hogy a bodybuliding szekcióban az egyik, talán Limousine vagy Charolais fajtájú bikáknál az egyik apa a saját fia ellen is indult. Talán ez volt az egyetlen túlzás, meg is beszéltük, hogy elengedhetné már ezt a macsó vonalat az öreg, bizonyára mindenki tiszteli eléggé enélkül is. 

A kifutóra születtek

A szarvarmarha-tenyésztés, „a mezőgazdaság nehéztüzérsége”, után jött csak az igaz meglepetés. Amíg a tehenek talán kissé feszültebbek voltak sok ember előtt szinte pucéran puccsítani, 

a disznók imádták a rivaldafényt, gyakorlatilag szépségversenyre vannak teremtve.

Pipiskedtek, serényen illegették magukat, volt egy mosolyuk mindenkinek, egyszerűen hatottak a kisugárzásukkal a közönségre, ők voltak a legőszintébbek.

Az egyetlen hátrányuk talán az, hogy a nagy teljesítménytől sokan összecsinálták magukat, ami miatt konstans disznószarszagban ment a versenyszám, de a meglepően fiatalokból álló közönség ezt simán tűrte. Meg nem is lehet a szemükre vetni, sok süldő coca nulla tapasztalattal jött a versenyre, a tinidisznóktól nem lehet elvárni, hogy ne legyen bennük egészséges drukk verseny közben.

Jó anyag volt a zsűri szerint is, „feszes” kocákat, „intenzív”, „korszerű” disznókat láthattunk, akik nem ritkán képesek tartósan akár napi 700-800 gramm súlygyarapodásra.

Mintegy mostahagyerekként eldugva volt még egy vadászkiállítás is, kitömött állatokkal. Lehetett beszélgetni a kitömőkkel is, amiből az derült ki, hogy kisebb állatokat sokkal nehezebb preparálni, mint egy oroszlánt, mert mondjuk egy pintybe alig fér be egy felnőtt ember keze. A üveg- vagy műanyagszemeket pedig úgy állítják irányba, hogy alatta gyurmaágyat tesznek az állat fejébe. Ezzel én nagyjából mindent meg is tudtam, ami az állattömésről érdekelt. 

A gyerekek még jobban élvezhetik

Érdemes egyébként gyerekekkel menni az eseményre, nekik ténylegesen a világ legjobb programját kínálják, a végtelen állatsimogatás mellett például le lehet ugrani egy magasabb szalmabáláról egy alacsonyabbra. Ez nem vicc,  ez a gyerekek crackje, standard több órás program, emlékszem, hogy én is megőrültem érte, most is gyerekek tucatjai zuhantak szinte folyamatosan órákon át. Amelyik ifjú fölfelé szeret inkább haladni, annak van biztosított mászófal meg egy csomó minden más is, egy jó napot biztosan lehet szerezni nekik.

A felnőttek ráadásul a gyereklegeltető mellett jutnak a legolcsóbban alkoholhoz és kávéhoz, a nagymagyarországos terméklistával áruló tökipompososnál. A rendezvény egyébként viszonylag drága, 500 forint körüli a sör, 1500-2000 forintos az átlagos kaja, 1400-ért lehet kapni mondjuk Hun-Dogot, ami kolbász egy nagy kifliben.

A gépkiállításnál is el lehet merengeni: egy teleszkópos rakodóval biztosan nem gond a parkolás, hamar el lehet rendezni a túl nagyvonalúan beállókat. „Anyu, vehetnénk egy ilyet?” – kérdezte egy kisfiú egy mutatósabb joystickkal ellátott csúszókormányzású minirakodóra. „Gyere, nézzük meg az árát, hogy van-e rá elég zsebpénzed” – szembesítette a bölcs anyuka a piacgazdaságtan alapjaival a potenciális vásárlót.

Odajutni némileg necces, Hódmezővásárhely ugyanis nincs tökéletesen felkészülve nagyobb forgalomra, és egy órát lehet állni kocsival csak a városban. De jó eséllyel megéri, egész hétvégén megy még program, lesznek még tehénszépségversenyek, a halakról, a baromfiakról vagy a birkákról nem is beszélve. 

Megbénult az oda vezető út

Több kilométeres torlódás alakult ki a 47-es főút Székkutas és Hódmezővásárhely közötti szakaszán a XXII. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra érkezők miatt - értesült a HavariaPress.

A rendőrség azt javasolja az autósoknak, hogy akik nem az állattenyésztési kiállítást akarják megközelíteni Orosháza felől, azok válasszák az Orosháza-Kardoskút-Hódmezővásárhely útvonalat. Azoknak, akik Orosháza felé tartanak autóval, szintén célszerű a Kardoskút-Orosháza útvonal felé kerülni.