Malvin
9 °C
25 °C

Mostantól mi fizetjük a rezsicsökkentést

157631149
2015.05.11. 09:16 Módosítva: 2015-05-11 09:23:50
Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak. Most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Ami eddig a külföldi multik zsebére ment, mostantól az állam állja majd.
Nem gázzal főz és fűt? Nem baj: ezentúl mégis fizet majd a gázért.

Az állam ugyanis átveszi a lakossági gázfogyasztókat a multicégektől, velük együtt pedig lényegében átveszi a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik majd be minden évben, vagyis mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést.

Nonprofit = pénznyelő

A Tigáz, Főgáz, GDF Suez és E.On lakossági gázszolgáltató cégei a rezsicsökkentett gázár mellett 2012-ben együttesen 32,49 milliárdos veszteséget hoztak össze, 2013-ban 26,95 milliárd forint volt a mínusz. A 2014-es eredmények még nem minden cégnél nyilvánosak, de a veszteség most is biztosra vehető, például tavaly egyedül a Tigáznak 13,4 milliárdos vesztesége volt az úgynevezett egyetemes szolgáltatáson.

 

Persze ezekben az őrületes mínuszokban egyéni üzleti bénázások is benne lehetnek, az utóbbi időben pedig a nemzetközi gázárak esése miatt a helyzet biztosan jobb valamivel. De az mindenképpen látszik, hogy a cégek elég sokat buktak az alacsony hatósági árakkal szabályozott lakossági piacon az utóbbi években.

A külföldi szolgáltatócégek vesszőfutásának azonban most vége, az állami ENKSZ önként vállalja magára a jövő veszteségeit. Pontosabban ránk. A kormány szerint minderre azért van szükség, mert így tudnak az embereknek továbbra is „megfizethető áron gázt biztosítani”.

A Tigáz maradt utoljára

A 600 ezer lakossági ügyfelet ellátó Főgázt az állam már korábban megvette, a 750 ezres ügyfélkörrel rendelkező GDF Suez és a 650 ezres E.On pedig egyből visszaadta a lakossági szolgáltatásra szóló engedélyét, amint erre megnyílt a jogszabályi lehetőség. Menekültek az üzletből, mielőtt a kormány esetleg meggondolja magát.

Az 1,2 millió embert kiszolgáló Tigáz is napokon belül dönthet, még megvárja a kötelező felajánlásról szóló jogszabály végrehajtási rendeletét. Ha ebből az derül ki, hogy a következő évben sem lesz jó üzlet a lakosságnak gázt árulni, várhatóan ők sem erőltetik tovább a dolgot.

És ezzel lényegében lezárulhat a történet: némi jogi procedúra után több millió lakossági gázfogyasztót vesz át az állam. Az ENKSZ múlt héten közölte, több tízezer gázfogyasztó már megindította átlépését a céghez, ügyfeleik száma lassan eléri a 900 ezret, az átlépés folyamata nyolc naptól másfél hónapig tarthat. A holdingot nem közvetlen költségvetési forrásból pénzelik, a százszázalékos állami kézben lévő MFB adja a hátteret, amely persze éppúgy közös pénzt költ. 

Nem lesz olcsóbb a gáz

Az állami ENKSZ-nek nincsenek profitcéljai, árat csökkenteni mégsem fognak. Az egyetlen, amit ígérnek, hogy az állami rezsiholding idővel tovább bővül, és hamarosan bekebelezik az áramszolgáltatók és a távhős cégek ügyfeleit is, később pedig akár még tovább terjeszkednek. És idővel ez az egész szerintük annyira hatékony lesz, hogy az árak is csökkennek.

Csakhogy a gáz árában az ügyfélszolgálatok költségei egészen alacsonyak, néhány százalékát adják csak az értékesítési árnak. A döntő elem a gáz beszerzési ára, pusztán a hatékonyság növeléséből érdemi csökkentést nehéz kigazdálkodni. Arról nem is beszélve, hogy egy a politikai, szociális szempontokat is mérlegelő állami cég mindig nehezebben küldi el az embereket, mint egy tőzsdén jegyzett vállalat, vagyis

nehéz belátni, hogy mitől működik majd hatékonyabban a gigantikusra duzzasztott állami energiaholding.

Hogy hogyan kerül át a több millió ügyfél az eddigi szolgáltatótól az államhoz, az viszonylag jól szabályozott kérdés, és az EMFESZ néhány évvel ezelőtti bukása után élesben már megtörtént a főpróbája is. Biztosan lesznek majd izgalmas részletkérdések, vagy nehezebben megoldható problémák, de a hosszú távon érdekes kérdés nem annyira ez.

Egy darabig nem lesz nagy gond

Hanem az, hogy az ENKSZ áraiban mennyire követi majd a piaci mozgásokat. Átmenetileg elég alacsony szintre süllyedt a gáz ára, amit nem követett újabb rezsicsökkentés, így egy darabig ki is használhatják a helyzetet, és későbbre tolódhat a veszteségek problémája.

Ez a szerencsés helyzet azonban hamar véget érhet. Árat pedig eddig mindig csak a profitéhes multik emeltek. Nem világos, mi történik majd akkor, ha a gáz a piacon újra drágulni kezd, a veszteségek pedig az egekbe szöknek. Az állami rezsicég is árat emel? Vagy fizetjük tovább mindannyian közösen az illúziót, hogy nálunk sokkal olcsóbb a gáz, mint máshol Európában?