Távolabb vagyunk Ausztriától, mint 1988-ban

"Olyan kapitalizmust akar megvalósítani Orbán Viktor, amelyet a medián magyar szavazó és vállalakozó elképzel. Azt gondoljuk, hogy mindenkinél jobbak, tehetségesebbek, átütőbbek vagyunk, ha pedig mégsem vagyunk sikeresek, akkor azért nem mi vagyunk a hibásak, hanem a külföldi elnyomók, vagy az, aki az idegeneket kiszolgálja idehaza." - mondta Tölgyessy Péter alkotmányjogász a Világgazdaság konferenciáján. Szerinte távolabbra kerültünk Ausztriától, mint 1988-ban voltunk.

Gyengült a világ növekedése meg a miénk is

A mostani kurzus azt ismétli, ami a '20-'30-as években is megjelent, vagyis hogy el kell venni a rosszaktól a tulajdont, a javakat, az életlehetőségeket, amelyeket át kell csoportosítani ahhoz a táborhoz, akik hatalmon vannak – vélte Tölgyessy. Az új kurzus szerint irányított kapitalizmus kell, nem versenykapitalizmus. E szerint egy szabály van, hogy akkor működik jól a gazdaság, ha annak irányítása a hozzánk közelállók kezébe kerül. Tölgyessy szerint módszeresen próbálják kiszorítani a többieket, és még inkább vállalatokra lebontott adók lesznek.

Szerinte egyébként az, hogy drámaian leszakadtunk Ausztriától, és olyan országok is simán lehagytak mára minket, mint Lengyelország,  nem csak a a vártnál sokkal nehezebbnek bizonyuló kádári örökségnek és az orbáni hatalomkoncentrációnak köszönhető. Jó részben, hogy általában kifulladt az a növekedési modell, ami 1945-1990 közt egyértelműen kitartott. Külön gond, hogy azóta nem a középrétegek erősödtek, hanem egyre többen vannak a nagyon gazdagok és a nagyon szegények, ami a demokráciát is gyengíti. Ebből a szempontból pedig az legalább örömteli, hogy az utóbbi években így-úgy, de tartani tudtuk a hiánycélokat.

Az oktatás leépítésével meg leszünk lőve

Bár a volt szocialista országok mindig is egy speciális közép-kelet-európai úton jártak, ami a modernizációt illeti, Magyarország az elmúlt időszakban eltávolodott a főáramtól és saját utakat keresett. Nem az a probléma, hogy nyitunk Kelet vagy akár Dél felé, a baj az, ha eközben szembefordulunk nyugati kapcsolatainkkal – mondta Chikán Attila.

Emellett szerinte pontosan látszik, hogy mekkora az oktatás szerepe például a sikeres skandináv-modellben, úgy tűnik, mi éppen leépítjük azt. Pedig ha egy versenyben ugyanazokat a feltételeket kell teljesítenünk, mint a többieknek, nem célszerű letérni a már bevált utakról, hiszen a globális fejlődésnek vannak alaptételei: ilyen az oktatás, az innovációs kapacitások növelése, az intézmények és az intézmények iránti bizalom fejlesztése, vagy éppen a külpiacra lépést segítő intézkedések bevezetése.

Arról is beszélt, hogy bár a gazdasági növekedés, amit a statisztikák is jeleznek, valós, az egészségügy vagy éppen az oktatás strukturális problémája a szőnyeg alá van söpörve.