A túl sok adósságon a magáncsőd se segít
További Gazdaság cikkek
-
Az Államadósság Kezelő Központ vezetője az Indexnek: Ez a pénz már zsebben van
- Igazán rájuk fér: régóta várt jó hírnek örülhetnek a magyar vállalatok
- Karikó Katalin az Indexnek: Ha egy kutatót gátol a rendszer, keressen kiutat
- Nemzetgazdasági Minisztérium: Magyar Péter a programját felírhatja egy WC-papírra
- Rég látott lépésre készül a forint, jöhet a nagy áttörés
"Természetes személyek adósságrendezéséről" címmel nyújtották be KDNP-s képviselők a magáncsődről szóló törvényjavaslatot, amit ha elfogadnak, 2015. szeptember 1-jén lépne hatályba, de 2016. szeptember 30-ig csak azok kérhetnének adósságrendezési eljárást, akiknek a háza vagy a lakása kényszerértékesítés alatt áll.
A magáncsőd leginkább a vállalkozások csődeljárásához hasonlítható dolog. Ugyan a cégek esetében is sokan azt gondolják, hogy a csődeljárás egy vállalkozás végét jelenti, de valójában pont hogy nem. A csődeljárás megvédi a fizetési nehézségekkel küzdőket attól, hogy a hitelezői igények terhe alatt összeomoljanak.
Így, ha egy vállalkozás csak átmeneti, orvosolható bajokkal küzd, és a csődeljárásban meg tud állapodni a hitelezőivel mondjuk a fizetési határidők kitolásáról, ezzel akár el is kerülheti a felszámolást, ami egyébként ténylegesen a cég végét jelentené
Ha egymás közt nem megy, besegít az állam
A törvényjavaslat szerint az adósok így megmenekülhetnek a végrehajtástól, a hitelezőknek pedig nem kellene a hosszú behajtással bajlódniuk, egy rendezett eljárás keretein belül juthatnának hozzá a pénzükhöz. A adósságrendezési eljárás lényege, hogy egy adós nem tudja rendesen fizetni a hitelét, akkor adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, aminek a keretében két fajta módon is rendezhetné a helyzetét:
- az egyik lehetőség, hogy az adós megpróbál megegyezni a hitelezőivel, de ezt már a maga ellen kért magáncsődeljárás keretein belül teszi. Ekkor az adós és a hitelezők a bíróságon kívül próbálnak megegyezni egy olyan megoldásban, ami megkönnyíti a hitel visszafizetését. Ez lehet például a hitel átstrukturálása, a késedelmi kamat elengedése, de akár az összeg egy részének elengedése is.
- Ha ez nem megy, akkor bíróságon is le lehet futni ugyanezt a kört, polgári nemperes eljárás keretében.
- De ha így sem sikerül megállapodni, akkor a bíróság dönt arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell eladni. Ezen kívül az adós mellé az állam kirendel egy vagyonfelügyelőt is, aki külön rendelkezne azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt. A tervezet szerint ha az adós ezidő alatt örökölne, azt szintén csak az adósság törlesztésére lehetne költeni.
És hogy milyen adósoknak segíthet a magáncsődvédelem?
Olyanoknak, akiknek a vagyona és a fizetése együttesen nem elég arra, hogy törlesszék a felhalmozott adósságukat. Pontosabban legalább 2 millió forint tartozással kell rendelkezni, de 60 milliós hitel felett már nem lehet magáncsődöt jelenteni. Az is fontos, hogy aki 5 hitelezőnél többnek tartozik, az se fordulhat az államhoz.
Azok sem kezdeményezhetik az eljárást, akiknek legalább kétszer akkora a tartozása, mint a csődvagyona, tehát
A tervezet szerint az "átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező" emberek sem kérhetnek magáncsődöt. Ha viszont valakiről az eljárás közben derül ki, hogy a bevallottnál több pénze van, akkor azonnal véget ér az eljárás, és az adós kikerül a csődvédelem alól.
A törvény létrehozná a kormányhivatalokhoz tartozó Családi Csődvédelmi Szolgálatot is, ami
- megvizsgálja, hogy a kérelmező egyáltalán eljárás alá kerülhet-e, tehát hogy megfelel-e a törvényi előírásoknak,
- ha ez rendben van, akkor kirendelik a vagyonfelügyelőt, aki felügyeli a család gazdálkodását, és azt is, hogy az adós betartja-e a bíróság döntéseit.
Ha az eljárás sikeres, akkor a cechet a hitelezőknek kell állnia: ez a pénz a Családi Csődvédelmi Szolgálathoz folyna be.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=bJE1jRyMFaE6fJ8fhsC.y4ZQnDkFoiPbY7JeelfAZ7P.i7&stparam=wnniomkpwg&fastid=ipqxvzhaneitfhaugbtmmzijqomb&nc=0)