Oszd be a pénzt, vagy jön a vagyonfelügyelő!

A hét javaslatai

A kormányban és a KDNP-ben is régóta beszélnek arról, hogy be akarják vezetni a családi csődvédelem, vagy magáncsőd intézményét, hogy segítsenek a hiteleiket fizetni képtelen háztartásoknak. Szerdán KDNP-s képviselők be is nyújtottak egy törvényjavaslatot, ami szerint

• azok kérhetik az állam segítségét a pénzügyeik rendezésére, akiknek legalább 2 milliós hitelük van, de nem tartoznak 60 milliónál többel.
• Az állam közülük azokat mentené meg leginkább, akik nem tartoznak kétszer annyi pénznél többel, mint amekkora a végrehajtás alá vonható vagyonuk, és a következő öt évben várható bevételük összesen.

Ha a parlament elfogadná a javaslatot, akkor az 2015. szeptember 1-jén lépne hatályba, de 2016. szeptember 30-ig csak azok kérhetnének adósságrendezési eljárást, akiknek a háza vagy a lakása kényszer-értékesítés alatt áll.

A magáncsőd-eljárásban az adós bíróságon kívül vagy a bíróságon egyezkedhetne a hitelezőjével, hogy hogy fizesse vissza az adósságát, miközben az állam vagyonfelügyelőt rendel ki az adós mellé, aki külön rendelkezne azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt. Ezeket a vagyonfelügyelőket a kormányhivatalokhoz tartozó Családi Csődvédelmi Szolgálat rendelné ki, és itt bírálnák el, hogy a kérelmező adósok beléphetnek-e egyáltalán a csődvédelembe.

És ez még csak egy része a szintén szerdán benyújtott, a 2016-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatnak. Nem kellene például majd közzétenni a kormányszervek szervezeti és működési szabályzatát. Az adósságkezeléssel összefüggő adatok részletei pedig nem lennének megismerhetőek addig, amíg azok alapján finanszírozási ügylet várható. Titkolnák azokat az adatokat is, amelyek a költségvetési tervezés során keletkeznek, de nem a költségvetésről szóló törvény részei.

A háttérszámítások nyilvánosságra hozatala Varga Mihályék szerint az ország pénzügyi és gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Az adatok csak akkor lennének megismerhetőek, ha az államháztartásért felelős miniszter arra külön engedélyt ad.

A törvényjavaslat ezen kívül arról rendelkezik, hogy

• átalakítják a Stabilitás Megtakarítási Számlák kezelését, ezért még jobban megéri majd hazahozni azokat a bevételeket, amik után valaki külföldön eddig nem adózott semmit (és kvázi államilag tisztára mosni azt),
• 2017-re tolják a szociális temetés bevezetését,
• eltörölnék a reklámok közvetítéséért járó bónuszt
• és augusztus helyett csak októbertől vezetnék be a dohányelosztó központokat, vagyis azokat az államilag kiválasztott nagykereskedőket, ahonnan az államilag kiválasztott trafikosok megvehetik a cigarettát.

Ezzel nem a kormány, hanem a Spar áruházlánc fuvarozói álltak elő, és meg is írták ezt a holland vezetésnek egy nyílt levélben. Az aláíró több mint 200 sofőr szerint, ha már nincsenek nyitva a boltok vasárnap, akkor nekik sem kell úgy hozniuk-vinniük az árut, mintha azt aznap megvenné valaki.

A hét nyertesei

Az igazi nyertes versenybe száll, és nyer. Az ennél is igazibb nyertes úgy száll versenybe, hogy nincs is más, aki nyerhessen, így még a verseny végét sem kell megvárnia, hogy örülhessen a győzelemnek. Na ilyen fajta nyertes a vonatokat gyártó svájci Stadler, mert úgy néz ki, hogy a MÁV annyira tőle akar motorvonatokat venni, hogy direkt rá írta ki az erről szóló, több tízmilliárd forintos közbeszerzést. A kormány nagyon szeretné még addig elkölteni az előző ciklushoz tartozó EU-s forrásokat, amíg lehet, a MÁV-nak meg már vannak Stadler Flirt típusú vonatai, amik egyébként nagyon jól is szuperálnak, ezért a közbeszerzésben olyan vonatokat keresnek, amiken

• milliméterre pontosan olyan messze vannak egymástól az ajtók,
• pont olyan kialakításúak az ülések és olyan arányban,
• és pont olyan méregdrága vonatbefolyásoló rendszer van (amit amúgy a MÁV nem használ), mint a Stadler vonatain.

Ráadásul olyan gyorsan akarja a magyar fél megkapni a 6 új vonatot, amilyen gyorsan azokat le sem lehet gyártani, úgyhogy legfeljebb az nyerhet, akinek van raktáron épp 6 ilyen, ami szintén növeli a gyanút, hogy direkt valakire írták a pályázatot. Ez persze nem fog tetszeni a versenytársaknak, és az EU valószínűleg vissza fog majd kérni egy csomó pénzt abból, amit a motorvonat-beszerzésre adna, főleg hogy már a múltkor is mekkora hiszti volt abból, hogy a magyar pályázati gyakorlat kicsit eltér az unióban megszokottól. A vonatok viszont akárhogy is, de jönni fognak, úgyhogy a Stadler már biztos, hogy nyert.

hiszen a Fitch hitelminősítő pozitívra változtatta a magyar államadósságra vonatkozó kilátását. Ez azt jelenti, hogy bár még nem minősítették feljebb az állam adósságát – akkor nyert volna csak az állam igazán, mert akkor újra a befektetésre ajánlott kategóriában lenne és még olcsóbban tudnak hitelt fölvenni külföldről – de egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy így tegyen. A Fitch szerint Magyarország külső gazdasági mutatói markánsan javultak, amit még biztos sokat hallhatunk majd a következő hetekben-hónapokban Varga Mihálytól és szinte mindenkitől, aki a kormány vagy a kormánypárt nevében gazdasági ügyekről fog beszélni a médiában.

Jó, hát ők nemcsak a hetet nyerték meg, hanem az életet is, korunk egyik legmenőbb közgazdásza, Emmanuel Saez kutatásai szerint ugyanis a növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségekkel náluk, a leggazdagabb 10, illetve 1 százaléknál landol a megtermelt jövedelem egyre nagyobb százaléka. Ezzel párhuzamosan a politikai befolyásuk is egyre nő, ami hosszú távon sem a demokráciára, sem a gazdasági növekedésre nézve nem túl jó.

Saez, aki az igazi közgazdasági popsztárrá vált Thomas Piketty-vel együtt kutatja a gazdasági egyenlőtlenségeket, az Indexnek adott interjújában azt is elmondja, szerinte mi teszi lehetővé, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak legyenek: nem csak a globalizáció és a technológiai változás, hanem az egyes országok intézményrendszerei, például adórendszere és a pénzügyi rendszer és más területek szabályozása. Ezért van az, hogy például Japánban vagy Németországban, ahol progresszívabb az adórendszer, jóval kisebbek az egyenlőtlenségek, mint az USA-ban.

Magyarországon is ezek az intézmények befolyásolják, hogy mennyire szakadnak el a gazdagok a többiektől, nálunk például a kormány kedvenc egykulcsos személyi jövedelemadója miatt Saez szerint egyre több vagyon kerül majd a gazdagokhoz. Még egy ok, hogy a heti nyertesek listáján legyenek.

A hét vesztesei

akiket a héten eléggé megszívatott a NAV. Az adóellenőrök próbavásárlásokat végeztek az utasszállító-appal dolgozó sofőröknél, és csodák csodájára 100 százalékuk megbukott az ellenőrzésen. A NAV és a razziát szorgalmazó Nemzetgazdasági Minisztérium legnagyobb problémája az volt, hogy az Uber-sofőröknek

• nem volt adószámuk,
• nem volt a kocsijukban se taxaméter, se számla- se nyugtatömb,
• nem volt taxi engedélyük vagy alkalmassági vizsgájuk,
• és nem adtak számlát,

vagyis röviden, hogy nem voltak taxik. Ez egy elvitathatatlan tény, hiszen a taxik lennének, akkor taxik lennének, viszont a nem-taxisságukkal az NGM szerint „megcsapolják a költségvetést” és „fittyet hánynak” az utasok biztonságára. A sofőrök akár 200 ezer forintos büntetést is kaphatnak a razzia után.

Az Uber még korábban az NGM-nek azt üzente a médián keresztül, hogy a cég rendelkezik helyi gazdasági szervezettel és minden olyan joghatóság felé maximálisan teljesíti adófizetési kötelezettségét, ahol működési tevékenységet folytat.

akinek befellegzett – legalábbis ezt mondta róla Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Windisch szerint a Quaestor-ügy után Tarsoly jó hírneve „nehezen lenne megállapítható” az üzleti életben, ezért a Questor tulajdonosa már soha többet nem vállalhat vezető tisztséget a pénzügyi szektorban. Érdekes, hogy Windisch már Tarsoly karrierje miatt aggódik, miközben a Questor-vezér még előzetesben van és nem tudni, hogy mivel vádolják majd meg pontosan. Windisch arról is beszélt a Figyelőnek adott interjújában, hogy nem találtak arra utaló jelet, hogy megpróbáltak volna vagyonokat kimenteni a Quaestorból a tulajdonosok.

akinek Arcadom Zrt. nevű cégénél sajtóhírek szerint csalás miatt nyomoz a rendőrség. A már felszámolás alatt álló ingatlanfejlesztő céget az alvállalkozói jelentették föl, akik a Kőérberek Tóváros lakópark-projekten dolgoztak Demjánéknak, és még mindig nem fizették ki őket. Magyarország negyedik leggazdagabb emberének cége a felszámolási kimutatás szerint összesen 17 milliárd forinttal tartozik 200 hitelezőjének, és még erre jönnek rá a ki nem fizetett alvállalkozók.

miután 56 millió forint büntetést kell fizetnie a Gazdasági Versenyhivatalnak. A GVH szerint az áruházlánc ár-összehasonlító kampányában tisztességtelen volt, mert a reklámokban „aggályos módszertannal” hasonlították össze saját áraikat más áruházakéval, ráadásul az áruházakba kirakott és tévében is sugárzott reklámok sok embert leértek, ami súlyosbító körülménynek számít.

A GVH korábban már egymilliárd forintra is büntette az Auchant, amivel a cég vezetése persze akkor sem értett egyet, mint ahogy a mostani bírsággal sem, ezért jogi lépéseket mérlegelnek.

A hét grafikonja

Sok mindenre jó, meg sok mindenre nem a kormány egyik kedvenc intézkedése, a közmunkaprogram, arra viszont biztosan jó, hogy javítsa a foglalkoztatási statisztikákat. Ezt mutatja a következő grafikon, amin látszik, hogy ha a minimálbérnél kevesebbet kereső közmunkásokat nem számoljuk bele a munkanélküliségi rátába, akkor bizony 11,7 százalékos lenne 7,8 helyett. Közmunkásokból pedig csak egyre több lesz, úgyhogy lassan, de biztosan legyűrjük majd velük a munkanélküliséget.

	18. heti záró	19. heti záró
BUX	22 393	22 190
OTP	5960	5640
Mol	14 950	15 000
Richter	4380	4555
Magyar Telekom	421	420