Hedvig
9 °C
24 °C

Most dobtam ki, kérted volna?

000 Par7360579
2015.06.02. 08:15
Kétszer annyian éheznek Magyarországon, mint a válság előtti években, míg másoknál nagyban megy a pazarlás. Raklapszámra dobáljuk ki az élelmiszert még lejárat előtt, a kifli még nem is száraz, az alma még nem rohadt, de már megy a kukába. Franciaországban törvényben köteleznék jótékonyságra az áruházakat, nálunk ilyet nem terveznek, de egyre több áruház csatlakozik az Élelmiszerbankhoz, amelyik segít eljuttatni a maradék élelmiszert a rászorulóknak.

Egyre nagyobb problémát jelent az éhezés Magyarországon, és egyre fontosabb feladatot a rászorulók megsegítése. A szegénységi statisztikák szerint lassan Bulgária és Románia felé tartunk, és különösen súlyos a gyermekek helyzete. Ötvenezerre becsülik a tartósan éhező gyerekek számát, az időszakosan éhezők akár négyszer ennyien is lehetnek.

Mindeközben az élelmiszergyártók tonnaszám öntik kukába a selejtet, egy hibás csomagolás már elég ahhoz, hogy kidobjanak egy egyébként jó minőségű ételt. Ugyanígy a boltosok, ahol a kicsit szárazabb kifli már megy a kukába, semmisítik meg a gyümölcsöket, zöldségeket, tejtermékeket, köztük olyanokat is, amelyek még le sem jártak, csak a frissességükből vesztettek valamennyit.

A Földművelésügyi Minisztériumtól (FM) megtudtuk, az élelmiszerek egyharmadát, világszinten évente 1,3 milliárd tonnát pocsékolunk el. Magyarországon a legutolsó adatok szerint 566 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik egy évben.

 
  • Csak a fogyasztás esetében 218 ezer tonna hulladékról beszélhetünk, amelynek negyede Budapesten keletkezik.
  • Magyarországon egy család évente átlagosan 100 kilogramm élelmiszert dob ki.
  • Háztartásonként az összes megvásárolt élelmiszer 10 százaléka kerül a szemétbe.
  • Ez azt jelenti, hogy minden tíz magyar család elláthatna egy tizenegyediket azzal az élelmiszerrel, amit megvásárolt, de nem használt fel.
  • Tudatos vásárlással és fogyasztással pedig egy család évente átlagosan 50 ezer forintot tudna megspórolni.

Franciaország: kötelező az éhezőknek adni

A probléma különböző mértékben minden országban jelen van, a megoldási kísérletek pedig különbözőek. A francia parlament például arra kötelezné a nagyobb áruházakat, hogy az eladatlan, de még emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszereket adományozzák el.

Az új törvénykezés egyértelműen megtiltja, hogy a megmaradt élelmiszereket egyéb eladatlan termékekkel összekeverve tegyék ehetetlenné. Sőt, a 400 négyzetméternél nagyobb áruházak jövő év júliusáig kötelesek hivatalos szerződést kötni néhány jótékonysági szervezettel. Ha nem így tesznek, vezetőik 75 ezer eurós (azaz majdnem 25 millió forintos) bírságra vagy akár két év börtönre számíthatnak.

Kérdésünkre az FM elmondta, hasonló szabályozást nálunk nem terveznek, ugyanakkor létező törekvés, hogy a felesleges, de még ehető élelmiszer eljusson a rászorulókhoz. És szerveznek időnként akciókat is, hogy felhívják a figyelmet a problémára.

A felhalmozódott élelmiszer-felesleg kérdésével Magyarországon nonprofit és civil szervezetek foglalkoznak, ilyen pl. a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek fórumához nemrég csatlakozott még a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala (Nébih) is.

A mostani szabályozás szerint az élelmiszerek ingyenes – akár karitatív célú – átadása a végső fogyasztóknak hivatalosan fogalomba hozatalnak minősül. „Az áruházak polcain az élelmiszerek a fogyaszthatósági, illetve minőségmegőrzési idejük lejáratának napjáig tarthatók, és – ha más kizáró ok nem merül fel – emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerként forgalmazhatók” – mondta a Nébih.

Bár akadnak országok, ahol még a lejárati idő után is fel lehet használni adományként bizonyos ideig az élelmiszereket, Magyarországon a törvény egyértelműen kimondja, hogy a lejárati időn túl az élelmiszer már nem hozható forgalomba élelmiszerként. Ilyenkor megsemmisítik vagy hulladékként hasznosítják, például takarmányként, esetleg állatmenhelynek adják.

Nem jár rosszabbul az áruház

A hazai szabályozás most is lehetővé teszi a maradék élelmiszerek szétosztását, a logisztika jelenti a nagyobb kihívást, mondta az Indexnek Cseh Balázs, az Élelmiszerbank alapítója és vezetője. Ők a legnagyobb, ezen a területen dolgozó szervezet, indulásuk óta összesen több mint 34,4 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, a szállítmányok értéke összességében meghaladta a 14,4 milliárd forintot.

Amerikából indult

Az első élelmiszerbankot az Egyesült Államokban alapították 1966-ban. Mostanra a kezdeményezés Amerikától Ausztráliáig – Nyugat-Európát is beleértve – a világ számos országában nyert teret, az Európai Élelmiszerbankok Szövetségének égisze alatt 21 országban 247 élelmiszerbank működik, ezek évente 350-400 ezer tonna élelmiszert osztanak szét több mint 25 000 karitatív szervezet részére. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2006 májusában lett teljes jogú tagja az európai szövetségnek.

Cseh szerint nem egyértelmű, hogy ha lejárat utáni ételeket is lehetne adományozni, az érdemben növelné-e a felajánlott élelmiszer mennyiségét, vagy csak később kapnák meg a kereskedőktől azt, amit most is.

Bár a lejáraton belüli élelmiszerek jótékony célú továbbadására sem az európai uniós, sem a hazai jogszabályok nem tartalmaznak kötelező előírást, az adományozás adójának néhány évvel ezelőtti eltörlése, illetve az adományozáshoz kötődő társasági adó kedvezmény mind olyan tényezők, amelyek ösztönzik a cégeket arra, hogy a felesleget jótékony célra felajánlják.

Szerinte a profitorientált gyártók és kereskedők részéről ez egy üzleti döntés, számukra döntő, hogy ne vigyen el túl sok pénzt a felesleges élelmiszereik elszállítása. A nyitottság egyre több láncban megvan, hogy együttműködjön civil szervezetekkel.

És ahelyett, hogy az árut megsemmisítenék, felajánlják az éhezőknek. Ez részben adminisztrációs és egyéb pluszterhekkel jár, de az adókedvezményeket is hozzászámolva nagyjából ugyanannyira jön ki, mint ha kidobnák.

„Legtöbbször csak hozzáállás kérdése, és nagyon sok függ egy-egy cég vezetőjének a szemléletétől is. A Metro, Tesco, Auchan, Penny és Coop áruházakkal például már jól működő kialakult kapcsolatunk van, és bízunk benne, hogy idővel más láncok is beállnak majd a kezdeményezés mögé” – mondta Cseh Balázs; a láncok mellett számos gyártóval is kapcsolatban állnak.

Gyakran találkoznak érdektelenséggel és elutasítással is, jó pár olyan kiskereskedő és gyártó van, akik még mindig szívesebben döntenek a felesleges termékeik megsemmisítése mellett, mint hogy odaadják azt a szegényeknek, számukra ez a megoldás bizonyos szempontból egyszerűbb és biztonságosabb. 

Élelmiszerbank
Élelmiszerbank

A szervezés és szállítás a nehéz

Mivel az esetek jelentős részében néhány napon belül lejáró élelmiszerekről van szó, döntő fontosságú a megfelelő logisztika.

Az Élelmiszerbanknak van ugyan egy raktára Budapesten és néhány kisteherautója is, itt leginkább csak a tartós élelmiszereket gyűjtik, a felajánlások jelentős része gyorsan romló hús, tejtermék, gyümölcs, péksütemény, így nem fér bele, hogy például 50 kiló kenyeret Nyíregyházáról felhozzanak Pestre, majd elvigyék az ország túlsó szegletébe.

Decentralizált rendszerre, kis, helyi hálózatokra van szükség. „A nagy gyárak és láncok szemében fontos, hogy egy nagy, megbízható szereplővel álljanak kapcsolatban, de maga az Élelmiszerbank együttműködik országszerte 220 kis helyi szervezettel. A cél, hogy minél többen egymásra találjanak helyi szinten” – magyarázta Cseh Balázs.

És nem csak a legnagyobb láncokról van szó. Lehet, hogy az egyik kifőzdében rendszeresen marad felesleg, a helyi hentes fél napokra fel tudja ajánlani a hűtőkocsiját, az egyik helyi szervezetben akad egy önkéntes, aki elhozza az árut, máshol meg akad valaki, aki a kiosztást végzi. Őket kell összehozni.

Vegyesek a tapasztalatok

Most még sok a kicsi, egymástól függetlenül működő segítő szerveződés, akik önállóan sokszor kevesek ahhoz, hogy rendszeres segítséget nyújtsanak.

Ahogyan például egy nyíregyházi családsegítő mesélte, volt egy család, amelyik péntek délután érkezett hozzájuk, az anyuka terhes volt, az ájulás szélén voltak az éhségtől. Segítséget kértek, de mivel nem volt helyben élelmiszer-adomány, egyszerűen nem tudtak enni adni a családnak. Az intézet munkatársai ezután minden boltot végigtelefonáltak a környéken, de hiába. Végül egy helyi kifőzdést találtak, aki segíteni is tudott. Enni adott a családnak, majd gyűjtést is szerveztek két nappal később a vasárnapi misén, itt összegyűlt 35 ezer forint.

Gúr Péter Attila, a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény általános igazgatóhelyettese szerint szinte soha nem fordul elő olyan, hogy megkeresnék őket nagyobb élelmiszerláncok tartós élelmiszer-adománnyal – ők ugye inkább az Élelmiszerbankkal vannak kapcsolatban –, a kisebb boltok viszont gyakran segítenek. Viszont nekik nincsen lehetőségük a tárolásra. Jobb a helyzet a Magyar Vöröskereszt budapesti irodájában, ide sok élelmiszer-adomány érkezik, amit a saját ingyenkonyhájukon használnak fel, hajléktalanszállókra és egyéb szervezetekhez juttatnak.

És akad az országban néhány élelmiszer-adományozó doboz is, még ha nem is igazán elterjedt. Pécsen van egy, illetve éppen a pünkösdi hétvégén állítottak be egy új dobozt a Budaörsi Római Katolikus Plébánia előtt, ide mindenki beteheti fölösleges, tartós élelmiszerét, és bárki el is viheti onnan, akinek szüksége van rá.

Cseh Balázs szerint szerencsére egyre többen működnek együtt, és az Élelmiszerbank is igyekszik összehozni a résztvevőket, ilyenkor pedig ők legfeljebb az irányítást és a nyomon követést végzik. Ügyelnek arra, hogy minden felajánlott élelmiszer még időben eljusson a rászorulókhoz, és ne forduljanak elő visszaélések sem a rendszerben.

Az egyik legnehezebb feladat, hogy helyi szinten olyan szervezeteket találjanak, amelyeknek megfelelő erőforrásaik vannak az élelmiszerek rendszeres begyűjtésére és kiosztására. „Például hogy legyen egy ember, aki minden szombat este 10-kor el tud menni a Tescóba, elhozni a lejárat előtt álló, felajánlott élelmiszert” – érzékeltette Cseh Balázs, aki szerint egyébként sajnos van egy kontraszelekció a rendszerben, hiszen éppen a legnehezebb helyzetben lévő térségekből hiányzik leginkább a képesség, hogy ezeket megszervezzék.

adomanyok1

A nagyok főleg pékárut adnak

Körbekérdeztük a nagyobb áruházláncokat is arról, hogy ők mit kezdenek a maradék élelmiszerekkel.

  • Az Auchan 2014 óta működik együtt az Élelmiszerbankkal, első körben tesztüzemmel csak Solymáron és pékárut adnak, később azonban más áruházak és más termékek is bekapcsolódhatnak. A program elindulása óta több mint 146 000 terméket adományoztak, mintegy 16 millió forint értékben. Emellett az Auchan soroksári áruházában 2014 decembere óta, 2015 áprilisától pedig a budaörsi, csepeli és kecskeméti áruházakban állati takarmányozásra a zöldséget és a pékárut is elszállíttatják. Egy áruházból egy hónap alatt körülbelül 18-19 ezer kg zöld hulladékot és 12-15 ezer kg kenyérhulladékot visznek el.
  • A Tesco is az Élelmiszerbankot említette, már most 40 áruházukból viszik így el a maradékot, év végéig azonban még több áruház beléphet a rendszerbe. Egyelőre ők is csak pékárut adnak, tavaly márciustól idén májusig 171 123 kiló élelmiszert mentettek meg a kidobástól, és adtak át. A vasárnapi zárva tartás miatt pedig vasárnap lejáró egyéb élelmiszereket is adnak majd, zöldségeket, húsokat, tejtermékeket.
  • A Spar egyelőre elsősorban csak takarmányozásra ad át megmaradt árut állatvédő szervezeteknek, évente átlagosan közel 2000 tonna terméket. Itt is főleg pékáru marad meg.
  • A CBA megkeresésünkre azt mondta, hogy az üzletláncukhoz csatlakozó franchise-parterek saját hatáskörben döntenek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják azokat humanitárius célokra. Szerintük az ilyen típusú adományok helyi szinten, nem pedig központi szervezéssel tudnak hatékonyan és jól működni, hiszen az adott üzlet vonzáskörzetében lévő intézmények, szervezetek lehetnek ennek kedvezményezettjei. Ők nem vezetnek arról központi nyilvántartást, hogy mennyi ilyen típusú terméket adnak át a CBA-boltok.
  • A Lidl Magyarország tudomása szerint itthon hasonló intézkedés bevezetése még nem volt tervben, de náluk nincs is túl sok felelsleg, azt írták, a több mint 10 éves tapasztalatuk alapján jól meg tudják határozni, hogy mely termékcsoportból általában mekkora mennyiségre van szükség egy-egy nap. Ehelyett inkább pénzadományokkal próbálnak segíteni. Ezen túl tisztítószereket, tisztálkodási szereket, kozmetikumokat ajánlottak fel, illetve 50 raklapnyi ruhát gyűjtött a rászorulóknak.